12. RE

 

Barokk

 

        A szó olasz eredetű: „nyakatekert gondolkodást” jelent (gúnynév). A 16. század végétől a 18. század végéig számítjuk. Kialakulásának hátterében az ellenreformáció áll: a katolikus egyház a tekintélyének és a híveinek vissza hódítására szervezte meg az ellenreformációt, valamint a jezsuita rendet, és támogatta az elkápráztató lovagművészetet. Az ellenreformáció a katolikus megújulást is eredményezte.

        A stílus jellegzetességei:

·         a műalkotás a mozgás, erő, szenvedély benyomását kelti

·         mindig rábeszélni, sugallni akar

·         kedveli a monumentális méreteket

·         jellemző a hősiesség és az ünnepélyesség kultusz

·         érzéki hatásokra törekszik

·         a csodálatost, a különlegest, a változót ragadja meg

·         mindent eláraszt a díszítés

 

        Az eposz klasszikus hagyományai és a barokk sajátosságai:

klasszikus

barokk

  
 
 

Propozíció  "Fegyvert s vitézt éneklek"

Nem csak egy hősiességet, hanem mártíromságot is ábrázol.

  
 
 

Invokáció

A Szűzanya  a múzsa, név nélkül emeli ki a hőst. "Fiad szent nevéért bátran halt."

  
 
 

          enumeráció               isteni beavatkozás, a klasszikus eposzban az Istenek pártra oszlanak.

A pokol és a meny erői állnak szemben egymással, összefügg azzal hogy pogány-keresztény ellentétet ábrázol, a pogány erők közt alvilági szellemek is vannak.

  
 
 
 
 
 
 

 

Párbajokra bontott csata, a legnagyobb vitézek párbaját emeli ki.

  
 
 

 

 

Barokk világkép és szemlélet

    1.) Monumentális kompozíció: célratörő várvédelmet törökök és keresztények világméretű harcának sorsdöntő eseményeként ábrázolja. A témát eposzi magaslatra emeli, ezt szolgálják az epizódok illetve az ellentétek.

    2.) Hősiesség kultusza: magyar keresztény katonák hősiessége, illetve mártírsága áll a mű középpontjában, a katonák megtestesítik a barokk eszményképet „Atleta Christi” Krisztus katonái. Hitvalló vértanú a hazáért, a hitért feláldozza magát.
Zrínyi maga Krisztus követője, aki áldozatával bűnbocsánatot szerez népének. Festményeken gyakori a vértanú halála.

    3.) Ünnepélyesség: a valóságos és valószerűen ábrázolt eseményeket misztikus szférába emeli (mennyei keret). Isteni beavatkozás, csodás elemek.

    4.) Mozgalmasság: a csatában az epizódok ellentétezve vannak.

    5.) Sugallni, rábeszélni, elhitetni akar: elhiteti a paradox tétel hogy Zrínyi maroknyi seregével legyőzi a hatalmas török sereget, hősi önfeláldozással megmenti a hazát. (Erkölcsi fölénnyel megmenthető az ország.)