|
|
12. RE
Barokk
A szó olasz eredetű: „nyakatekert gondolkodást” jelent (gúnynév). A 16. század végétől a 18. század végéig számítjuk. Kialakulásának hátterében az ellenreformáció áll: a katolikus egyház a tekintélyének és a híveinek vissza hódítására szervezte meg az ellenreformációt, valamint a jezsuita rendet, és támogatta az elkápráztató lovagművészetet. Az ellenreformáció a katolikus megújulást is eredményezte. A stílus jellegzetességei: · a műalkotás a mozgás, erő, szenvedély benyomását kelti · mindig rábeszélni, sugallni akar · kedveli a monumentális méreteket · jellemző a hősiesség és az ünnepélyesség kultusz · érzéki hatásokra törekszik · a csodálatost, a különlegest, a változót ragadja meg · mindent eláraszt a díszítés
Az eposz klasszikus hagyományai és a barokk sajátosságai:
Barokk világkép és szemlélet 1.) Monumentális kompozíció: célratörő várvédelmet törökök és keresztények világméretű harcának sorsdöntő eseményeként ábrázolja. A témát eposzi magaslatra emeli, ezt szolgálják az epizódok illetve az ellentétek.
2.) Hősiesség kultusza: magyar keresztény katonák hősiessége, illetve mártírsága
áll a mű középpontjában, a katonák megtestesítik a barokk eszményképet „Atleta
Christi” Krisztus katonái. Hitvalló vértanú a hazáért, a hitért feláldozza
magát. 3.) Ünnepélyesség: a valóságos és valószerűen ábrázolt eseményeket misztikus szférába emeli (mennyei keret). Isteni beavatkozás, csodás elemek. 4.) Mozgalmasság: a csatában az epizódok ellentétezve vannak. 5.) Sugallni, rábeszélni, elhitetni akar: elhiteti a paradox tétel hogy Zrínyi maroknyi seregével legyőzi a hatalmas török sereget, hősi önfeláldozással megmenti a hazát. (Erkölcsi fölénnyel megmenthető az ország.)
|
|