12. RE

Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei

1.

1624 tavasza, Oxenstjerna zsoldosvezér csapatokat toboroz Dalarnéban a lengyelországi hadjárat számára. A vezér szerint csak a háború jó a népnek, békében ugyanis nincs fegyelem, s elvadulnak. A verbuváló épp elvesztette hitét a háborúban, mert akiket eddig toborzott, mind megszöktek. Ekkor érkezik Kurázsi mama egy ekhós szekéren három gyermekével. Bemutatja családját. Ő maga Anna Fierling, gyermekinek különböző apjaik vannak (lengyel, svájci, német). A zsoldosvezér felháborodik, amikor Kurázsi mama nem engedi fiainak, hogy katonák legyenek. Az őrmester szavai: „ A háborút megfeji, hát adózzék is neki”. Kurázsi mamának mindennél fontosabb az üzlet, így az őrmester egy ügyes csellel (csatot vesz, s így elvonja Kurázsi mama figyelmét arról, hogy a verbuváló beszervezi fiát. Hiába sikítozik Kattrin, Kurázsi mama nem figyel rá.) megszerzi Eilifet. Sorsot vet minden jelenlevőnek, s a papírlapok Kurázsi mama kivételével mindenkinek halált jósolnak.

2.

1626-ban Wallhof erődje előtt találkozunk Kurázsi mamával, amint épp egy kappant próbál eladni a tábori szakácsnak. Ekkor hallja meg, hogy fiát a zsoldosvezér sátrába invitálja ebédre hőstettéért (megtalálta és elrabolta a helybeli parasztok ökreit, aztán lekaszabolta őket). Eilif egy dalt ad elő a zsoldosvezérnek, s amikor a konyhából meghallja a folytatást, megörül, hogy látja anyját. Ő azonban ahelyett, hogy büszke lenne fiára pofon csapja a felesleges hősködésért. Mindenki nevet.

3.

3 éve van Kurázsi mama a táborban, most épp egy zsák lőszert vesz. Stüsszi zsoldfizető lett. Megismerkedik Yvettel, aki bájait kínálja a katonáknak. Elmondja Kattrinnak, hogyan lett belőle pillangó, s óvva inti a lányt a katonáktól. Megérkezik a szakács és a pap, Eiliftől hoznak hírt Stüsszinek. Kurázsi mamával elbeszélgetnek, ezalatt Kattrin felöltözik Yvette ruhájába, utánozza őt. Hirtelen ágyúszó hallatszik, mindenki menekül. A szakács elmenekül, de a pipáját ott hagyja, a pap marad, de álruhában, Stüsszi a tábori zsoldot a kocsiba rejti. Stüsszi el akarja dugni a pénzesládát, ám alighogy sikerül elfogják, s ő kénytelen letagadni, hogy ismeri családját. Elhurcolják. Yvette közbenjár Stüssziért, de a fiú ára az ekhós szekér. Kurázsi mama addig alkudozik, mígnem késő lesz, s megölik a fiát. Tagadniuk kell, hogy ismerik a fiút, így végig kell nézniük, ahogy névtelenül elföldelik.

4.

Kurázsi mama a tiszti sátor előtt várakozik. Panaszt akar tenni, amiért megrongálták a szekerét, hiába akarja lebeszélni az írnok, hajthatatlan. Megérkezik egy katona is, aki megmentette az óbester lovát, s ezért jutalmat ígértek neki, de nem kapta meg. Kurázsi mama próbálja csillapítani, de a katona tajtékzik a dühtől, ordibál. Kurázsi mama elénekli a Nagy Kapituláció Dalát, megnyugszanak, és mindketten elmennek panasztétel nélkül.

5.

Két év telt el, Kurázsi mama rengeteg országot bejárt, a háború mind nagyobb erővel folyik. A tábori pap egy vérző asszonyt hoz, kötszert kér neki, de Kurázsi mama sajnálja feláldozni a tiszti ingeket ilyen célra. A pap azonban csíkokra tépi őket. Kurázsi mama siratja az elveszett hasznot. A házból gyermeksírás hallatszik ki. Kattrin berohan, s karján egy csecsemővel jön ki. Ő is szeretne saját gyermeket, így órákig nem lehet leválasztani róla. Katonák isznak Kurázsi mamánál, ám az egyik fizetés nélkül akar távozni. A mama erre letépi válláról a rablott női kabátot.

6.

Bajorországban járunk, ahol a császári zsoldosvezér temetése folyik. Kurázsi mama lányával a sátor belsejében leltároz. Zuhog az eső. Sajnálják a zsoldosvezért, hogy temetésén még harang sem szól, de hát előző nap ő romboltatta le a tornyot. Kurázsi mama és a pap arról tanakodnak, hogy mikor lesz vége a háborúnak. A pap szerint soká, így Kurázsi mama áruért küldi Kattrint. Ezalatt a pap udvarolni kezd, ám mama elhárítja. Visszatér Kattrin sírva, homlokán sebhely éktelenkedik. Most már tudja, hogy soha nem fog férjhez menni, s így nem lesznek gyermekei. Kurázsi mama vigasztalásképpen nekiadja Yvette piros cipőjét.

7.

Kurázsi mama kalmár pályafutása csúcsán. Ezüstpénzből készült nyakláncot visel, s közben arról énekel, hogy jó üzlet a háború, csak tudni kell használni.

8.
A szekér előtt egy öregasszony áll a fiával. Ágyneműt akarnak eladni, Kurázsi mama azon méltatlankodik, hogy háborúban nincs fedél az ember feje fölött, így nincs ágy, nem kell az ágynemű. Megszólnak a békét jelző harangok. Kurázsi mama úgy érzi, csődbe ment, vége a háborúnak. Haragszik a papra, akinek tanácsára felvásárolta a rengeteg árut. A megérkezők szakácsnak mondja el panaszát. A szakács tanácsára most azonnal nekiindul árulni. Megjelenik Yvette, Kurázsi mamát keresi, immár özvegyen. Megérkezik Eilif is, aki búcsúzni jött, mert békeidőben ugyanazt tette, mint háborúban, de ezért most halál vár rá. Kurázsi mama boldogan tér vissza, mert megtudta, hogy a béke csak ideiglenes. Senki nem szól neki a fiáról.

9.

16 éve folyik a háború. A szakács elmondja, hogy levelet kapott Utrechtből, hogy kocsmát örökölt, és most oda akar menni Kurázsi mamával, de Kattrin nélkül. Egy háznál énekelnek, levest koldulnak, de Kattrint kint hagyják a kocsinál, hogy ne legyenek túl sokan. Kattrin, aki hallotta az előző beszélgetést úgy dönt, elmegy, ám anyja ezt észreveszi, tartóztatja, megígéri, hogy vele marad, már csak a kocsiért is. Otthagyják a szakácsot.

10.

Együtt húzza lányával a szekeret a hideg télben.

11.

1636. A császáriak épp a református vallású Halle városát akarják megtámadni. Kurázsi mamáék egy parasztcsaládnál vannak, akik közül a fiút éjjel rá akarják venni, hogy vezesse el a császáriakat a városba. A fiú előbb tiltakozik, majd beadja a derekát. Kattrin ekkor döntő lépésre szánja el magát. Felmászik a ház tetejére és elkezd dobolni, hogy felébressze a várost. A katonák lelövik, ám az utolsó dobszót már a város ágyúinak hangja váltja fel. A város megmenekült.

12.

Kurázsi mama siratja lányát, a család viszont arra kéri, minél hamarabb menjen el onnan, megígérik, hogy majd ők tisztességgel eltemetik a lányt. Kurázsi mama egyedül húzza tovább a szekeret.