12. RE

A szó újjászületést jelent. 1301-től, vagyis a 14. századtól a 17. századig számítjuk. A 14. század elején vetődik fel az antik világ újjászületésének gondolata. Az ekkori költők írók tudósok számára dicséretet jelentett, ha az ókori görögökhöz, rómaiakhoz hasonlították őket.

Az antikvitás mint eszménykép először Rómában hódított. Ebben az időben megerősödik a polgárság, mivel a keresztes hadjáratok és a tengeri kereskedelem kedvezett a kézműves és a kereskedő iparnak. a megerősödött polgárság szembefordult hűbéruraival (független városállamokat is alapítottak) új államformát alakít és új eszméket. Itália új felvirágozását és az antik Róma feltámasztását összekapcsolták.

Reneszánsz:

·         művészettörténeti korszak

·         stílusirányzat, korstílus; vagyis ennek a korszaknak az uralkodó stílusirányzata

Humanizmus: a polgárság eszmerendszere

·         az antikvitás értékeinek kultusza

·         tudós magatartás

·         világias szemlélet

·         emberközpontú világszemlélet

·         Firenzében alakult ki

Ø  Giotto (festő Dante barátja): a reneszánsz egyik úttörője a festészetben. Térábrázolás: vonalperspektíva, levegőperspektíva, rövidülés.

Ø  Brunelleschi : első építész, aki az antik formák felhasználásával dolgozik.

Ø  Dante: Vergiliust tartja a példaképének.

A reneszánsz kultúra lényegében világiasodást és az antikvitás utánzását eredményezte. Angliában, Franciaországban és itthon csak a 16. században bontakozott ki önállóan.

A reneszánsz szemlélete és ízlése:

Az életszeretet, sokra értékelik a természetet, a szerelmet, az emberi test szépségét, a világi élet örömeit, a művészetet. Megnő az egyéniség szerepe, célul tűzik ki az élet képességeinek sokoldalú fejlesztését. a képzőművészetekben sokoldalú művészek jelentek meg. Élethű ábrázolásra törekedtek, gyakori téma az emberi test.  Festményeire jellemző a világosság , vonalszerűség, a perspektíva, a gazdagszínű világ. Az építészetben a vízszintes tagolás. Megjelent a világi zene , a többszólamúság és új műfajok: villanella, madrigál. (pl.: Lasso(Lassus), Palestrina, Bakfark Bálint)

Ø  Francesco Petrarca (1304-1374): Rómában először 35 évesen járt, az antik világot akarta tanulmányozni. Célja, hogy műveivel sikert arasson. 1341-ben a költők fejedelmévé választották. Elveszettnek hitt Ciceró leveleket is talált. Élete nagy élménye a szerelem. A hagyomány szerint 1327-ben látta meg az avigoni templomban azt az asszonyt , aki élete nagy szerelme lett, Laurának hívott. Az őt megéneklő dalok carvzone (dalos könyv). A Laura alak megjelenik a versekben, de nem p az igazán fontos, hanem a költő érzelmi megfigyelései magáról.
Szonett: dalforma, szigorúan kötött versforma, két darab négy soros versszak, rímképlete: ABBA ABBA és két darab három soros versszak CDC DCD. A sorok 11 szótagosak.
Művei: Ti szerencsés füvek, boldog virágok…; Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad…

Ø  Giovanni Boccaccio (1313-1375): Jó barátja volt Petrarcának, és nagyra becsülte Dantét, akiről előadásokat tartott, és ő volt Dante első életrajzírója. Novellás gyűjteménye 100 darab novellát tartalmaz. Kerettörténete: 1348-ban játszódik, a pestisjárvány idején 7 fiatal nő és 3 férfi találkozik, és elhatározzák, hogy a városból elmenekülnek a járvány elől egy vidéki villába, ahol történetekkel (novellák) szórakoztatják egymást.
Szemlélete: világias, távolodik a kereszténységtől. Pl.: a testi szerelmet állítja a mű középpontjába és a papságot szatírával ábrázolja. A kötet egyik novellája A sólyom feláldozása (Az 5. nap 9. novellája).
Novella: hír, érdekes történet, újdonság, közel áll a beszélt nyelvhez, mozgalmas, eleven, és gyakran felgyorsítja az elbeszélés tempóját. Az epika műnemébe tartozik. Kisepikai műfajnak is emlegetik, mivel rövid, kevés szereplővel dolgozik. A cselekmény a térben és időben nem kiterjedt. A hős életének egy fontos eseményét, fordulópontját mutatja be.

Első korszaka

1450-től 1530-ig tartott. A reneszánsz ekkor még csak a nemesség körében és a király udvarban volt elterjedt. Latin nyelvűség jellemezte.

Janus Pannonius (1434-1472):
                Eredeti nevét nem tudjuk. az újlatin költészet első nemzetközileg is kiemelkedő pépviselője volt. Itáliában tanult, majd Padovában jogot tanult 4 éven keresztül, és megszerezte a doktori címet. Már 15-16 évesen hírneves költővé vált Itáliában.
                1. korszaka (Itália): ebben az időszakban főleg csípős vagy erotikus epigrammákat írt.
                2. korszaka (1458): végleg hazatér Magyarországra annak biztos tudatában, hogy nagy jövő vár rá. de nem érezte itthon magát jól, szellemi gondtalanság gyötörte, visszavágyott Itáliába. Belső válságát súlyosbodó betegsége is mélyítette. Költészetében az elégia válik uralkodóvá.

Elégia: szomorúságot, bánatot megéneklő lírai költemény.

                A 60-as években megtört pályája, Itáliába utazott, politikai hibát követett el, mert hazatérve kegyvesztett lett. Horvátországban, Medvedgrádban halt meg.

Művei: Búcsú Váradtól (első magyar földön született humanista remekmű); Pannonia dicsérete; Mikor a táborban megbetegedett; Egy dunántúli mandulafáról.

                A reneszánsz tematikai és formai világ jellemzi. az egyén testi-lelki problémái a családi érzések megfogalmazása a hazai táj, a természet szeretete, költői öntudat, büszkeség. A kultúra, mint ihlet forrás, mint élmény, az antikvitás tisztelete. Antik versformák, latin nyelv jellemzik.

 

Második korszaka

A 16. század a magyar reneszánsz második nagy korszaka. A reneszánsz irodalmi műveltség széles körben magyar nyelven terjedt el. 1517. október 31-én Wittenbergben Luther kitűzte 95 tételét. A  vallásos hit egyetlen alapja a Biblia. Tehát mindenkinek anyanyelvén kell olvasnia. Elkezdődnek a Biblia fordítások. Elterjed a könyvnyomtatás (Gutenberg János). A teljes német nyelvű Biblia Luther Márton fordításával 1534-ben jelent meg . Első magyar nyelvű teljes Biblia Károlyi Gáspár fordításával jelent meg (Vizsolyi Biblia) 1590-ben.

Balassi Bálint (1554-1594):

A magyar nyelvű irodalom első klasszikusa. Apja Balassi János arisztokrata földesúr. Kitűnő nevelést kapott. Nürnbergben tanult. 1569-ben apját hamis vádakkal összeesküvésért börtönbe zárták. A család Lengyelországba menekült . Irodalmi munkássága 1572-ben kezdődött, mikor szülei vigasztalására németről magyarra fordította a Beteg lelkeknek való füves kertecske című vallásos elmélkedést. Még ebben az évben apja kegyelmet kapott és visszatértek Magyarországra. 1575-ben Balassi János  az udvar meggyőzésére elküldte fiát Bátori István erdélyi fejedelem ellen indított hadjáratba. Balassi Bálint fogságba esett, de Bátori vendégként kezelte. Bátorit lengyel királlyá koronázták, Balassi követte Lengyelországba, de ez felségárulást jelentett, így szüleit az udvar zaklatni kezdte, ezért 1577-ben hazatért, de ekkor már apja meghalt, a rokonok meg kiforgatták vagyonából. 1578-ban szeretett bele Losonczi Annába (Ungnád Kristófné), és ez a szerelem tett nagy költővé.1579-től Egerben 4évig hadnagyként szolgált. 1584-bn érdekházasságot kötött Dobolyi Krisztinával. Felségsértéssel, vérfertőzéssel vádolták, házasságát érvénytelenítették. Az 1588-ban a megözvegyült Losonczi Annát feleségül kéri, de ő kikosarazza. 1589-ben Lengyelországban bujdosik. A Célia-versek időszaka ez. Feltehetően Szárkándi Anna(Wesselényi felesége) áll a versek mögött.1594-ben a megújuló török elleni hadjáratokban Esztergom ostrománál súlyosan megsebesült, és két hét múlva meghalt. A magyar nyelven kívül nyolc nyelven beszélt, minden bizonnyal kora legműveltebb magyarja volt.

Balassitól származik az első egészében megszerkesztett versgyűjtemény (Balassi-kódexben).  66 versből áll, az első 33 vers a költő házasságáig tartó időszak, a második 33 vers a házassága utáni élete. A gyűjtemény két felének zömét az Anna-versek és a Júlia ciklus teszi ki. A kötet mégsem csak szerelmi verseket tartalmaz,hanem istenes verseket is (Bocsásd meg Úristenem…).
Művei: Hogy Júliára talála, így köszöne neki; Darvaknak szól (Balassi-strófa); Kiben bűne bocsánatáért könyörgött;  Adj már csendességet .