Arcok a tejiparból
Csermajorban tanultak
 
BERKI VIKTOR

     A Tej Terméktanács Elnöksége 1999. június1-tõl 3 éves idõtartamra Berki Viktort bízta meg a titkári teendõk ellátásával.
     Berki Viktor 1942. január 6-án született a Gyõr-Sopron megyei Cirák községben. A tejgazdasággal már gyermekkorában kapcsolatba került, mivel édesapja majdnem 30 évig a bágyogszováti tejgyûjtõ vezetõje volt. Ennek a hatásnak is köszönhetõen egyenes út vezetett a Csermajori Tejipari Technikumba, ahol 1960-ban technikusi oklevelet szerzett.
      Ezután tanulmányait a moszkvai Hús- és Tejipari Egyetemen folytatta tovább, ahol 1965-ben tejipari technológusi okleveletszerzett. A diploma megszerzése után a Veszprém Megyeí Tejipari Vállalatnál, a Kaposvári Teipari Vállalatnál és a Barcsi Termelõszövetkezetnél dolgozott gyakornok, termelési osztályvezetõ, fõmérnök, üzemvezetõi beosztásokban. A gazdaságos, hatékony termelés irányítás, a közgazdasági elemzések szakszerûbb készítéséhez szükséges alaposabb szaktudás megszerzése érdekében 1974-ben beiratkozott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, ahol 1979. november 23-án jeles eredménnyel okleveles közgazdaként újabb diplomát szerzett.
     1979. január 1-jétõl 1984. június 15-ig a Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban dolgozott, mint fõelõadó, osztályvezetõ-helyettes, osztályvezetõ. Itt kezdetben a kétoldalú, késõbba sokoldalú együttmûködéssel, majd a magyar-szovjet kapcsolatokkal foglalkozott. Ezekben a munkakörökben feladata volt az agrárágazat kétoldalú és sokoldalú kapcsolatainak szervezése, az együttmûködés megalapozása és az együttmûködõ partnerek segítése.
      1984. június15-ével a Külügyminisztérium állományába került és diplomataként, mint a Moszkvai Magyar Nagykövetség mezõgazdasággal foglalkozó tanácsosa tevékenykedett. Kiküldetésének lejárta után újra az agrárgazdaságot irányító Földmûvelésügyi, majd Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban dolgozott, ahol 1992 óta a tejtermelés; -feldolgozás piaci szabályozásával foglalkozott. Vezetõje volt a tejágazat EU-csatlakozását elõkészítõ munkabizottságnak.
     Felsõfokon beszél és ír oroszul és középfokon angolul.
     Berki Viktor eddigi munkaköreinél fogva országos áttekintéssel rendelkezik a tejágazatról és az eddig szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatait meggyõzõdésünk szerint a Tej Terméktanácsban mint titkár, igen jól hasznosíthatja.
(L. B.)
 
CSÁKVÁRI LÁSZLÓ

       Harminc évvel ezelõtt került közelebbi kapcsolatba a tejiparral, amikor Csermajorba került diáknak. A technológián kívül különösen érdekelték a tejipar mûszaki-gazdasági kérdései. A csermajori indíttatás olyan mély gyökereket eresztett benne, hogy már akkor elhatározta, a tejgazdaságban fog élethivatásszerûen dolgozni. Tudatosan készült a pályára.
      Csermajor után a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskolában érettségizett. 1971-tõl öt éven át a Pápai Tejüzemben laboráns, majd mûvezetõ beosztásban dolgozott. Közben technikus minõsítõ vizsgát tett Csermajorban.
      Úgy érezte - bármennyire is jó felkészítést adtak az alsó és középfokú iskolák, hogy még jobban megállhassa a helyét az adott munkahelyen, ahhoz felsõfokú végzettségre is szüksége van. 1976. évben jelentkezett és felvételt nyert a Gödöllõi Agrártudományi Egyetemre, ahol 1981. évben végzett, mint agrármérnök.
      Az egyetem elvégzése után a Veszprém Megyei Tejipari Vállalatnál üzemvezetõi beosztást kapott. Közben - 1983-ban - a tejipari szakmérnök képesítést is megszerezte.
      1984-ben egy kis kitérõ következett. A nagyszalóki gazdaságba került állattenyésztési telepvezetõnek, ami igazi próbatételt jelentett számára. A telepen háromezer szarvasmarhát tartottak, ebbõl mint egy ezer volt a tehenek száma. Hat évig dolgozott telepvezetõként, de a tejtermelésen, -értékesítésen keresztül állandó kapcsolatot tartott a tejiparral. A csermajori indíttatás arra ösztönözte, hogy újra a tejiparban dolgozzon. Ez 1990-ben sikerült is, amikor a Veszprém Megyei Tejipari Vállalat Pápai Tejüzemében üzemvezetõ, majd a központban termelési igazgató lett.

      A Földmûvelésügyi Minisztérium a rendszerváltás követkentében 1991. év tavaszán valamennyi állami tejipari vállalat igazgatói állására pályázatot írt ki. Az ország tejipari vállalatai közül a legtöbb pályázat - szám szerint nyolc - a Veszprém Megyei Tejipari Vállalat igazgatói állására érkezett a minisztériumba. A nyolc közül egyik volt Csákvári László pályázata.
      A pályázatot siker koronázta és 1991. június 1-tõl a földmûvelésügyi miniszter igazgatónak nevezte ki a Veszprém Megyei Tejipari Vállalathoz.
      Az igazgatói munkakör új kihívást jelentett. Le kellett vezényelni a vállalat átalakulását részvénytársasággá, majd a. privatizációt. Elsõ ütemben megtörtént a jégkrémüzem privatizációja, majd a decentralizáció keretében a Gici·Sajtüzem leválasztása. Jelentõs esemény volt a cégnél, amikor a francia Bongrain megvásárolta a vállalatot. A cég új tulajdonosa feladatként célul tûzte ki, hogy nyugat-európai szintû vállalat jöjjön létre Veszprémben. Az anyagi biztonság érdekében tõkeemelést hajtott végre. Csákvári Lászlót vezérigazgatói tisztségében megerõsítette az új tulajdonos.
      Rövid idõ alatt átalakult a teljes irányítási rendszer, a marketingtevékenység is korszerûsödött a termékszerkezettel együtt. A fejlesztést a Bongrain Csoport 1 milliárd forint értékû beruházással - elsõsorban gépek; technológiák - segítette. Ezek a beruházások nem a kapacitásbõvítést, hanem a minõségi termelést szolgálták. Mindez elõsegítette, hogy a .vállalat nagy biztonsággal dolgozhatott.
      Nem a vezérigazgatón múlt, hogy az egykori, évi 130 millió literes feldolgozás mára 70 millióra esett vissza a vállalatnál.

      Csákvári László a Tej Terméktanács Elnökségének megalakulása óta tagja, majd az 1996-1999 idõszakban elnöke lett a terméktanácsnak. Elnökségének három évét úgy értékeli, hogy tisztségébõl eredõen a legtöbb idõt a tejfeldolgozók és tejtermelõk érdekeinek összehangolásával kellett eltölteni. A termékpálya minden szereplõje a maga érdekét kívánta érvényesíteni a terméktanács elõtt, amit az elnöknek az egész ágazat figyelembevételével kellett megjelentetni úgy, hogy abban mindenki megtalálhassa a maga elképzelését. Nagy eredménynek tartja, hogy elnöksége alatt a tejágazat fejlõdött.
      A Tej Terméktanácson keresztül létrejött egy olyan intézmény, amely a felmerülõ problémákat kezelni tudja. Tapasztalatai alapján fontosnak tartja a terméktanács munkájának továbbfejlesztését, ami megnyilvánulhat a tejtermelõ, -feldolgozói érdekek közelítésében. A jövõben az elmélyülõ elemzõ munkának is elõtérbe kell kerülnie, ami ráépülhet a törvényalkotásra és a szabályozásra.

      A Bongrain Csoport annak érdekében, hogy állandó képviselete legyen a magyar államnál és annak intézményeinél, a hatóságoknál, a szakmai szervezeteknél, és más üzleti szereplõknél, létrehozta a BHMS Kft.-t Budapesti székhellyel. A Kft vezetésére - igazgatói státusban - 1999. június 13-tól Csákvári Lászlót kérte fel. Személyére azért esett a választás, mivel már õt éve a Bongrain Csoportnál mint vezérigazgató dolgozott, így legjobb ismerõje a vállalati és a hazai viszonyoknak. A Bongrain Csoportnál létrejött új munkaköre mellett a Tej Terméktanácsban társadalmi munkában elnökhelyettesként tevékenykedik, ami jól illeszkedik vállalati munkaköréhez, mivel az ott szerzett információkat jól hasznosíthatja képviseleti munkájában.

      Az új szervezet (kft.) feladatkörébe tartozik az együttmûködés és folyamatos kommunikáció a Bongrain leányvállalataival, a Veszprémtej Rt., a Pannontej Rt. vezérigazgatóival. A kapcsolattartás kiterjed a közép-európai országokra is, ahol különösen az exportlehetõségek, új piacok feltárása jelentkezik feladatként.

      A feladat, amit a Bongrain Csoport az új szervezete részére meghatározott, nem kevés, újabb kihívást jelent: Ahogy azonban Csákvári Lászlót eddigi munkásságán, emberi - vezetõi jó tulajdonságain - rátermettségén keresztül megismertük, biztosak vagyunk abban, hogy az új megbízatását is teljesíti.

(L. B.)