Tangazdaságvezetõk voltak: Varga Ferenc, Baranyai Attila, Kormányos Zoltán

    Az 1990-es évektől kezdtük kiépíteni a tangazdaságunkat


Varga Ferenc
tangazdaságvezető

    Intézményünk 1992-ben a kárpótlás során visszakapott 1948 elõtti földterületibõl 187 hektárt, erdőt, valamint egy nagyon leromlott állattelepet. (1946 elõtt 3 éves gazdatisztképzéssel is foglalkozott iskolánk.) Szakképzési alap támogatással korszerû erõgépeket (2 db nagyteljesítményű traktort), valamint munkagépeket (kukorica kombájnt, ekét, vetőgépet, tárcsás boronát stb.) és egy tartálygépkocsit (a tej szállításához az istállók és a tanüzem között) vásároltunk.

    Elõször a növénytermesztõ ágazatunk mûködtetéséhez teremtettük meg a feltételeket. Az Iby-Tuba Mezőgazdasági Kft.-vel kooperálva megműveltük a szántóinkat.

Kimutatás a visszavásárolt földterületekről

Itt megnézhetők, hogy hol találhatók a csermajori iskola földjei.
(Be kell írni a lapon szereplő helyrajzi számot)

1) A megye kiválasztása: Győr-Moson-Sopron
2) A település:  Vitnyéd
3) A helyrajzi szám: 0347 (például)
4) [keres]



    Ezután rekonstruáltuk a 100 férõhelyes tehénistállót.Felszereltük modern 8 állásos halszálkás rendszerû Westphalia fejõházzal és tejházzal. A tejház a - tejgyûjtõ tartályon kívül - lemezes pillanathûtõvel is ellátott és automata mosórendszerrel rendelkezik.

    1997 nyarán megtörtént a tenyészállatokkal való feltöltés (100 db Holstein-Friz tehenet vásároltunk). Így mód nyílik arra, hogy az egész tejgazdasági vertikumot bemutathassuk a tanulóknak. (A takarmány termesztés, tejtermelés, tejfeldolgozás és minõség ellenõrzés, tejtermék készítés és értékesítés.)


    A gyakorlati oktatás tantervi követelményei közül nem tudunk minden tejtermékgyártást megvalósítani. Rendelkezésre áll viszont egy 40 személyes iskola-autóbusz, melynek segítéségével a tejpor, fehérje-koncentrátumok valamint az UHT termékek gyártásával is foglalkozó Csornai Tejporgyár, illetve a keménysajt és ömlesztettsajt gyártásával is foglalkozó Répcelaki Sajtgyárat 20 km-es körzetben el tudjuk érni. Tanulóink a fent említett tejüzemekben évtizedek óta gyakorlatoznak.




Az iskolaösszevonás után

Kormányos Zoltán
tangazdaságvezető

 


    A szántóterületeken takarmánytermesztést, míg a legelőinken állattenyésztést és szálastakarmány előállítást végzünk. Idáig, az alábbi állatokat sikerült beszereznünk: cigája juh, mangalica, szürkemarha, gyöngytyúk, pulyka és még számos egyéb, a tájegységre jellemző állat.
    Az állattartó telepen folyamatos a rekonstrukció annak érdekében, hogy később további hagyományos állatfajokkal tölthessük fel azokat az extenzív állattenyésztéshez.
    A majorsági cselédlakások felújítását követően a falusi turizmus feltételeinek kialakítását tervezzük.




Majorrészlet az 1940-es évekbõl



Emlékeim között lapozgatva bukkantam erre a gyöngyszemre. Az eredeti kézírást adom közre, így jobb a hatásfoka. Keletkezésének ideje: 1985
Verselemzésre nem vállalkozom, de akinek megjön hozzá a kedve, vissza ne fogja magát!
Fenyvesi Emőke (1984-1987)




Emlékeztek még a Cseri indulóra?

Csermajor, Csermajor, ott lakom én.
Ott gyártjuk a tejet; Riska meg én.
Riskának lába közt van egy kebel,
Amit a tej végett rángatni kell.

Csermajor, Csermajor ott lakom én,
Nálunk a tisztaság a fő erény,
Ezért a tejet én pasztőrözöm,
Hogy a sok bacilus megdögöljön.

Adtam én Marisnak egy szerenád',
Mondtam, hogy Marcsa én bukom terád!
Sötét volt, nem láttam, megbotlottam,
Mariska helyett jól orra buktam.

Csermajor, Csermajor ott lakom én,
Ott lakik a Riska tehén meg én,
A Risíka vasárnap nem ad tejet,
Egész nap azt bőgi munkaszünet!!!


Tejes humor