Harcirepülők

                Fokker Dr.I

Története 

Az első világháború talán legismertebb repülőgépe a Fokker Dreidecker. 1917-ben jelentek meg a fronton a Nieuport Scout és a Sopwith Triplane típusok, amelyekkel a szövetségeseknek légifölényt sikerült kivívniuk a németek ellen, ezért a német repülésügyi minisztérium (Luftfahrtministerium) ennek a két típusnak a másolására kérte a gyártókat. Anthony Fokker főkonstruktőre, Reinhold Platz az angol Sopwith Triplane mintájára készítette egy együléses, háromfedelű gépet, amit egy Le Rhone motor hajtott. Platz azonban nem rendelkezett elég információval a Sopwith Triplane-ről ahhoz, hogy azt másolni tudja, ezért egy eredeti tervet készített. Az első 4 prototípusból kettőt von Richthofen alakulata kapott meg 1917 augusztusában, és ezeket sikeresen tesztelték bevetés közben. 320 szériagyártású repülőgép leszállítására kapott Fokker megrendelést, amelyeket 1917 október közepétől a Jagdgeschwader I-nak kellett leszállítani. Nem sokkal később azonban a tervezési hiányosságok is nyilvánvalóvá váltak, különösen a felső szárnyat illetően, és ezek a problémák halálos áldozatot is követeltek. Von Richthofen felülvizsgálatot rendelt el, ami arra a következtetésre jutott, hogy a probléma forrása rossz minőségű munkavégzés és a minőségellenőrzés hiánya volt a gyártás során. A hibák kijavítása után a Dr.I a legnevesebb vadászpilóták által repült vadászrepülőgéppé vált. Manfred von Richthofen is tűzpiros Dr I-esének köszönhetően kapta a "Vörös Báró" becenevet, illetve 1918. április 21-én a 425/17-es számú Dr.I-essel vesztette életét, miután már 80 légicsatában aratott győzelmet korábban.

A Dreidecker rendkívül szűk fordulókra volt képes, és kiváló volt emelkedő repülésben. A többi mutatójában, sebességében, megbízhatóságában erősen közepes gépnél voltak jobbak is mindkét táborban. Azonban bármilyen nagyszerű pilóták is repülték, a típus jobbára csak védekező harcokra volt alkalmas és már 1917 végén elavultnak számított.


Fokker F.I

Műszaki adatok

Funkció

Vadászrepülőgép

Gyártó

Fokker

Tervező

Reinhold Platz

Személyzet

1 fő

Első felszállás

1917. július 5.

Gyártási darabszám

320

Méretek

Hossz

5,77 m

Fesztáv

7,20 m

Magasság

2,95 m

Szárnyfelület

18,70 m²

Tömegadatok

Szerkezeti tömeg

406 kg

Tömeg tüzelőanyaggal feltöltve

586 kg

Hajtómű

Hajtómű

Oberursel Ur.II forgómotor

Teljesítmény

82 kW

Repülési jellemzők

Maximális sebesség

185 km/h

Hatósugár

300 km

Legnagyobb repülési magasság

6095 m

Emelkedőképesség

5,7 m/s

Fegyverzet

Beépített fegyverzet
  • 2 db 7,92 mm-es LMG 08/15 géppuska

 

Fokker E.III


Felszálló Fokker E.III

Műszaki adatok

Funkció

Vadászrepülőgép

Gyártó

Fokker

Tervező

Anthony Fokker

Személyzet

1 fő

Első felszállás

1915

Gyártási darabszám

249

Méretek

Hossz

7.30 m

Fesztáv

10.04 m

Magasság

2.49 m

Szárnyfelület

15.4 m2

Tömegadatok

Szerkezeti tömeg

400 kg

Tömeg tüzelőanyaggal feltöltve

610 kg

Hajtómű

Hajtómű

Oberursel U.I 9 hengeres léghűtéses forgómotor

Teljesítmény

100 LE

Repülési jellemzők

Maximális sebesség

140 km/h

Hatósugár

360 km

Legnagyobb repülési magasság

3600 m

Fegyverzet

Beépített fegyverzet
  • 1 db 7,92 mm-es Spandau LMG 08 géppuska

                    Fokker E.III

A Fokker E.III (Eindecker) együléses, monoplán német vadászrepülőgép volt az első világháborúban. 1915 decemberében jelent meg a nyugati fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia és Törökország is rendelkezett ilyen típusú gépekkel.

Előzmények

Az E.III a Fokker E.II gép továbbfejlesztése volt, de nagyobb, újratervezett szárnyakat kapott az előző típushoz képest, továbbá ugyanazt a 75 kW-os (100 LE) motort kapta meg, mint az E.II, de nagyobb üzemanyagtartállyal, ami lehetővé tette, hogy az E.III két és fél óráig is a levegőben maradjon egy felszállással, ez pedig egy órával több, mint amire az E.II volt képes.

Fegyverzete eredetileg egyetlen Spandau LMG 08 szinkronizált géppuska volt 500 db-os lőszerjavadalmazással, de a két géppuskával felszerelt Fokker E.IV megjelenése után néhány E.III-as is két fegyvert kapott.

Története

Az E.III volt az első igazi vadászrepülőgép az első világháborúban és ez volt az első gép, amely elegendő darabszámban érkezett a fronton lévő csapatokhoz ahhoz, hogy külön egységeket alakítsanak ki belőlük Kampfeinsitzer Kommando (KEK) néven 1916 elején. A korábbi monoplán típusokat még egyesével osztották be az egységekhez és felderítő feladatuk volt. 1916. augusztus 10-én az első német Jagdstaffeln (azaz vadászrepülő század) is megalakult, többek között Fokker E.III gépekkel, amelyek ekkor már elavultnak számítottak és nem sokkal később modernebb típusokkal váltották fel őket. A török E.III-as gépek Beershebaban Palesztinában állomásoztak, illetve Kut-al-Amara ostrománál szolgáltak Mezopotámiában.

A Fokker adatai szerint összesen 249 darab E.III készült, de a 49 E.II egyes példányait is átalakították később az E.III terveinek megfelelően, ha azok visszakerültek javításra a Fokker schwerini gyárába.

Hadrendbe állító országok

Osztrák–Magyar Monarchia

  • Kaiserliche und Königliche Luftfahrtruppen
  • Osztrák-Magyar Tengerészet

Németország

  • Luftstreitkräfte
  • Kaiserliche Marine

Törökország

  • A török légierő 22 darab E.III géppel rendelkezett.

 
<<<Főoldal