21 Clematisok, kúszónövények
Clematisok: Csodálatos kapaszkodó növnyek.10 fajtát kínálunk kék, rózsaszín, krémsárga, fehér, vörös, mélypiros, ciklámen bordó, bíbor színekben.  A legjobban úgy díszítenek, ha hagyjuk őket felkúszni boltívekre, kerítésekre, fákra vagy melléképületekre. Olyan helyre ültessük, ahol a gyökerei  fölött a talaj felszíne árnyékban van, de a hajtásait nap éri. A tövéhez helyezzünk köveket vagy ültessünk alacsony cserjéket, amik a szár alsó 2O-3O cm-es részét árnyékolják a tűző naptól. A clematis  nem szereti ha a szárának alsó részét tűzi a nap, mert felkopaszodik ezen a részen, vagy ki is száradhat, vagy nem hoz elegendő virágot, nem fejlődik kellőképpen.

Trombita folyondár /Campsis radicans/:
Hatalmas felületeket képes egy nyár alatt befutni. Naracsvörös, trombita alakú virágait a nyár közepétől késő őszig hozza. Támasztékon tud felcsavarodni, önmagát tapadókorongok híján nem tudja megtartani. Napos, széltől védett helyet kedveli. Februárban minden elvirágzott hajtást kevés szemre vágjunk vissza, és esetenként az elfagyott fás részeket is vágjuk ki. A trombitacserje ugyanis az új hajtáson, tehát az idei fásrészen virágzik majd.

Kapaszkodó hortenzia /Hydrangea petiolaris/:
Néhány év múlva hatalmas fehér virágernyőket hoz június-júliusban. A növényt beborítják a csaknem 20 cm átmérőjű virágzatok.  Kezdetben bokorrá fejlődik, a fiatal példányokat könnyen nevelhetjük a teraszon dézsában is.  Később kúszik csak felfelé kb. 2m magasra. Árnyékkedvelő!

Vadszőlő: Kettő fajtája van:
1. Parthenocissus quinqefolia: /tapadó vadszőlő/
: Tapadókorongokkal 10-15 m-re is felkapaszkodó lombhullató cserje. Mivel hajtásai főleg függőleges irányba nőnek, magas házfalak befuttatására  különösen alkalmas. Levelei  15 cm-es, 5 részes fényes sötétzöldek, ősszel skarlátvörösre színeződnek. Virága június-augusztusban nyílik, fehér, nem feltűnő. Termése 8 mm-es, gömbölyded, hamvaskék bogyó. Talajban nem válogat, városi klímába alkalmas
2. Parthenocissus tricuspidata 'Veitchii': levele 10 cm, osztatlan vagy háromkaréjú, fényes zöld, őszi színeződése narancsvörös.

A vadszőlő ültetése: A faltól, kerítéstől legalább 30-40 cm-re legyen a töve,  azért hogy később amikor megerősödik a tő, erős gyökerével a falat, kerítést ne károsíthassa. Ahhoz hogy a növény rá tudjon tapadni a falra, valahogyan oda kell "rögzíteni".
Ha ezt a műveletet nem végezzük el, akkor a növény nem fog felkapaszkodni, hanem a fal tövében fog vízszintesen elfutni. A tövet 45 fokos szögben a fal felé megdöntve helyezzük el. A nádpálcához erősített növényszárat huzallal, madzaggal a falhoz  irányítjuk. Tehetjük ezt úgy, hogy a falba  2 m magasan egy kis szöget ütünk, és madzagot húzunk le a földig, ott pedig egy kampó segítségével a földbe rögzítjük. E segédtámaszra csak az első évben van szükség, addig, amíg a növény biztonsággal meg nem tapad a falon.

Kínai lilaakác /Wisteria sinensis/:
Meleg, napos helyet igényel a ház déli vagy nyugati fekvésű falánál. Csúcshajtásai segítségével a növény felfelé kúszik, nem elég erős ahhoz, hogy megtartsa magát a falnál. Támasztékra van szüksége, pergolára amelyre feltekeredhet. Eltelik néhány év, amíg az első virágok megjelennek. Jó vízáteresztő képességű, tápanyagokban gazdag kerti földet kell biztosítani neki. A virágképződést elősegítjük azzal, ha a hosszú hajtásokat minden nyáron visszavágjuk. Bőséges öntözést, tápoldatozást igényel. Augusztusban meg kell nyesnünk, hogy a következő tavasszal gazdagabban virágozzon. A méteres hosszúságú oldalhajtásokat vágjuk vissza 30-40 cm-re. A virágok a következő év végén ezeken a  hajtásokon alakulnak ki.

Örökzöld kúszó lonc /Lonicera japonica 'Halliana'/:
Tömegével hozza színpompás  illatos sárga és fehér virágait egész nyáron, sőt  egészen késő őszig. Félárnyékos helyen is szépen fejlődnek. Tápanyagdús, nedves talajt, napsütötte  vagy félárnyékos helyet igényelnek. Metszés: Virágzás után távolítsuk el a nemkívánatos hajtásokat, valamint az idős hajtások egy részét. Önállóan nem képesek feltapadni falra, mivel nincsenek tapadókorongjaik. Rács, huzal, oszlop kell nekik, amire felcsavarodhatnak.
A májustól októberig többféle virágzó kúszó loncok virágai főként az esti órákban árasztják bódító illatukat. Nem csoda hát, hogy kedvelt erkély és  lugas növények. A kúszó loncok talaja nem száradhat ki. Jó minőségű, agyagos kerti talajban fejlődnek optimálisan. Ősszel a legtöbb faj narancsvörös bogyókat érlel, amelyek nem ehetőek, de szárítva szaporításra alkalmas magként felhasználhatók.  A virágokat tartó hajtások a nap felé fordulnak. Indái az óramutató járásával megegyező irányba forogva keresik a megfelelő támasztékot, ha megtalálják, akár öt méter magasra is feltekeredhetnek  rá. Sűrű lombozata a madarak kedvelt búvóhelye.  Igénytelen növény,  kedvező feltételek mellett gyors növésű. Ahhoz, hogy a növény megtartsa tetszetős alakját, erősen metszenünk kell, különben lombozata megvastagszik, összegubancolódik. Kisebb méretű egyedeknél elegendő a legidősebb, már elvirágzott hajtásokat eltávolítani. A metszésre legalkalmasabb időszak közvetlenül a virágzás után van, illetve  télen.  Ha a növény felkopaszodik, a talaj felett visszavághatjuk. Az egészséges gyökérzet a következő évben sok virágzó hatást hoz, gyorsan bokrosodik. Bár fagytűrő, kemény teleken mégis visszafagyhat. Az elfagyást megakadályozhatjuk a tövek takarásával. Használjunk száraz lombot, fakérget vagy forgácsot. Ültetés után alaposan locsoljuk meg, később csak a száraz időszakokban  kell öntöznünk. Azokat a növényeket, amelyeket nem éri az eső, egész nyáron öntöznünk kell. Nem túl száraz, agyagos kerti talajt igényel, amelyhez kevés tőzeget is keverhetünk. Az idős egyedek megsínylik az átültetést. Az elvirágzott hajtásrészeket késő ősszel vagy télen vágjuk le. A kívánt koronaforma kialakítása vagy megtartása érdekében egész évben metsszük. A kúszó loncok erkélyek, teraszok és lugasok erőteljesen, buján növő, illatos színfoltjai.

Borostyán- /Hedera helix/:
  Hosszú életű, örökzöld kúszónövény. Akár 30 m hosszúra is megnő. Számos tarka levelű változat is  ismert. Egykor védelmező mágikus növénynek tartották.
Utolsó frissítés ( 2008-01-31 22:48 )
< Előző   Következő >


 Magunkról