<-Főoldal - Önellátás

Megújuló energiák

A legtöbb embernek egy újabb hóbortot jelent csak ez a kifejezés, de akkor lássuk, hogy mit is jelent pontosan.
A saját értelmezésemben megújuló energiának azt tekintjük, amely a természet körforgásából eredendően újra termelődik
további szennyezés kibocsájtása nélkül és nem növeli a légkörben lévő szén-dioxid és egyéb éghajlat befolyásoló gázok mennyiségét.
Az atomenergia pl. nem megújuló, mert egy anyag lebomlik másik anyaggá, de a természet ezt nem tudja vissza állítani.
Gyakorlatilag az összes megújuló energia visszavezethető a nap energiájára ,kivéve a geotermikus energiát,
mert az a föld magjában lévő nukleáris erőmű energiáját használja.
Szigorúan véve ezt sem mondhatnánk megújulónak, mert előbb-utóbb kimerül, de legalább nem termel radioaktív hulladékot.

Nézzük meg azokat az energiaforrásokat, amelyeket ma használunk:

  Szén: Na ez is többnyire valamikor növényként kezdte az életét, de oxigén szegény közegben raktározódott, így nem égett el.
Sajnos ez a szén a föld alatt van a legjobb helyen, mert egy lakhatatlan bolygó légköréből vonták ki az akkori növények.

  Kőolaj: Na ez ugyanaz, mint a szén, de ez akár állatokból is származhat. Bármilyen elhalt élőlény elfolyósodott „szénláncai”, amely már
hidrogént is kötésbe vitt (Szén-Hidrogén láncok kusza keveréke). Ez is még a dinók korából származik. Viccesen folyékony dinoszaurusznak is becézik.
Ebből ugye készítünk mindenféle üzemanyagot: Gázolajat, benzin, petróleumot (vagy kerozint, ha úgy tetszik), a sűrűbb részéből meg kenőolajat stb...
Ezt sem szabadna elégetni.

  Földgáz: Ugyanaz, mint a kőolajnál, szintén Szén-Hidrogén keverék, csak gáznemű. Propán, bután, metán stb. keverék.
Persze ezt sem szabadna elégetni, mert akárcsak az előzőek ez is növeli a légkör Szén-dioxid tartalmát.

  Atomenergia: Ez látszólag kevésbé környezetszennyező, ha jól kezelik, de nem megújuló. Nem növeli jelentősen az üvegházhatást, viszont
a hulladékok elhelyezése sok ezer évre nem túl megnyugtató módon történik sok helyen.

Akkor most jöjjenek a megújuló energiák:

  Növények, amelyeket elégetünk: Mindenféle szalma, fa, vagy fűféle. Gyakorlatilag a nap energiája miatt jöhet létre.
A fotoszintézissel a növény szenet köt meg a légkörből és így építi fel magát. Ha elégetjük, ez a szén visszakerül a légkörbe.
A komposztálással keletkező hő nem szennyezi a levegőt az égetéssel szemben, de metán gáz is keletkezhet bizonyos körülmények esetén.

  Biogáz: A biogázüzemek is gyakorlatilag növényeket korhasztanak el megfelelő körülmények között, de a keletkező gázokat felhasználják.

  Napenergia: Ez talán a legtisztább energiaforrás, mert nem termel szén-dioxidot.
Ha napkollektorokat használunk (vagy csak egy hordót lefestünk feketére és kitesszük a napra), máris előállíthatunk meleg vizet.
Levegős napkollektorokkal levegőt melegíthetünk, vagy akár gyümölcsöket is aszalhatunk.
Ha napelemeket használunk, azzal közvetlenül elektromos áramot termelhetünk.
Napkövető tükrökkel koncentrált hőt is előállíthatunk egyéb célokra.

  Szélenergia: Ez is visszavezethető napenergiára, hiszen a nap által felmelegített talaj és az egyéb létrejövő légköri/ domborzati
viszonyok keltik a szelet. A szél a szélkerék lapátjaira kifejtett erőt forgó mozgássá alakítja, ami hajthat generátort, kompresszort,
vízszivattyút, de akár gabonát is őrölhetünk vele, mint a régi időkben. A hollandok pl. a rengeteg szélerőművel tudták Hollandia
területéről kiszivattyúzni azt a rengeteg vizet.

  Vízenergia: Ez is visszavezethető napenergiára, mert a nap által felmelegített víz párologni kezd, ami felhőket hoz létre és amikor
az eső földet ér, a csapadék előbb utóbb folyamokká alakul és az alacsonyabban fekvő helyek felé igyekszik. A szintkülönbség és az ebből eredő
helyzeti energia az, amit kihasználhatunk. Gátak építésével persze egyenletesebbé tehető és fokozható a teljesítmény, de folyamok mellé
telepítve is használható. Már az ókori Rómaiak is vízerőművekkel őrölték a gabonát...

  Geotermikus energia: A föld magjában létrejövő nukleáris energia fűti a föld magját. Ez nem végtelen energiaforrás, de ha úgy vesszük, a nap sem az...
A talajba lefúrt hőcserélővel akár egy teljes családi ház is kifűthető. Sajnos ez elég drága mulatság.
A napelemek már sokkal jobban megérik pl. egy fűtő-hűtő klímával kombinálva...

  Biodízel: Ez szintén a növények termesztése kategória. Itt olajos magvakat sajtolnak, majd az a kőolaj feldolgozásnál
megszokott módon tovább alakítanak, ha szükséges.
  Bioetanol: Akárcsak a biodízelnél itt is növényeket termesztenek, de itt a cukortartalom az előnyös. Akárcsak a cefre készítésnél a cukorból
alkoholt állítanak elő (pl. kukoricából). A gond csak az, hogy az így nyert „üzemanyagok” élelmiszerek elől veszik el az értékes termőföldet.
Vannak újabb kísérletek, ahol vízből és szén-dioxidból elektrolízissel állítanak elő etanolt egy fordított üzemanyagcellával.
Ez számomra egy sokkal barátságosabb megoldás, főleg ha mondjuk szélerőművek generálják hozzá az elektromosságot...

  Ár/apály, vagy hullámzás erőművek:
Ez is a vízenergia kategória, de pl. az ár-apály változását a Hold tömegvonzása okozza.
Csak kevés helyen építhető meg. Tipikusan tengerpartokon, ahol egy folyó ömlik a tengerbe(, vagy óceánba).
A hullámzást viszont a szél kelti, a szelet meg a nap, tehát ezt is nevezhetnénk áttételesen napenergiának.
Persze ilyen logikával mondhatnánk, hogy a pálinka meg 100% gyümölcs. :)

Amit használhatunk:

  A legegyszerűbb az összes közül amit otthon használhatunk az a tűzifa (amivel azért sok munka van) és a napenergia.
A házunkat érdemes egy hálózatra tápláló napelemes rendszerrel ellátni, így télen is felhasználhatjuk a nyáron megtermelt energiát.
Részemről egy napkollektor biztosan fel fog kerülni, méghozzá a bojler vizét fogja előmelegíteni tavasztól-őszig.
A legfontosabb viszont az, hogy a legjobb energia a fel nem használt energia. Érdemes kapcsolós hosszabbítókat használni és amit nem használunk
áramtalanítani. A házat meg érdemes jól leszigetelni, a levegőt hőcserélős szellőztető rendszeren keresztül cserélni
és nem kocsival menni a sarki kisboltba is! Szerintem ezek nem akkora áldozatok egy élhetőbb környezetért.
Úgyis túl sok a túlsúlyos és beteg ember. Ennyi sétának bele kellene férnie naponta az egészségünk megörzéséért.


<< Vissza <<