Vályogház felújítás – konyha átjáró falazás
Mivel a konyha felőli átjáró a kisszoba felé ki lett betonozva és 2-3 napot szilárdult a beton, elkezdtem folytatni a fal javítását és a boltíves átjáró aljának a felépítését.
Első lépésként a telek végén lévő törmelék kupacokból kiválogattam a használható téglákat, amelyeket le is pucoltam.
A
piros lyukacsos téglák (hivatalos nevén pillértégla) pont jók lesznek
majd a boltívhez.
Az oldalfalakhoz, mivel élére állítva rakom fel őket, oda nem felelnek meg, mert a lyukakon kifolyna a beton.
Azért
vannak még használható téglák, csak keresni kell...
Ezek mind a kertben hevertek mindenfelé:
A
pirosak egész jó állapotúak pucolás után.
Jöhet a falazás:
A
téglákból épített fal csupán zsaluzatként és külső díszítőelemként
szolgál.
Mögötte majd betonnal lesz kiöntve, persze jól bevasalva.
A nyílás feletti áthidaló ugye totálkáros, mivel a szú már többször is jóllakott vele...
Így
talán még jobban látszik:
Azért
a 2db ék a vályogfalnak feszítve nem túl megnyugtató statikai mű...
Na
ezért lesz ez alatt egy jól bevasalt tégla alapú betonnal töltött
boltív.
- Vissza a falazáshoz:
Ide az alsó néhány sorra vettem új téglákat, mert az aljának tökéletesnek kell lennie.
Amikor
már a vízmérték jól hozzá fér a téglákhoz, a pontatlan méretű
téglákkal is könnyebb dolgozni.
A nagy méretű téglákból azért kellet elég sokat faragni, hogy a magassági mérete is stimmeljen.
A
fal találkozási pontjánál, azért volt egy kis hézag.
Mindössze
egy kőműves kanál és egy vízmérték volt az összes szerszám.
Persze
megint rám sötétedett...
A
nagyméretű tégla haladósabb, ugyanakkor sokkal több habarcs kell
hozzá, mivel pontatlan szinte minden mérete.
Ezek
után majd folytatódhat a betonozás és a vasalás, utána újabb
téglasorok következnek.
Az átjáró szélessége így 105cm-re csökkent, ami egy átlagos ajtóhoz teljesen megfelel.
Az áthidaló 260cm magasan van, így ott véget kell érnie a boltívnek.
A tégla magassága a boltívnél 12,5cm, az ajtó szélessége 105 cm, ebből következik,
hogy a boltív 260-12,5-(105/2)=195cm magasan kell, hogy kezdődjön (egy szabvány 100x200-as ajtó is akár beférne).
Két nappal később, amikor a habarcs már biztosan megkötött, elkezdődött a betonozás:
A
bal oldali rész kicsit több, mint 2 talicska betont nyelt el.
A talicskában látható jól bevált cserépléccel tömörítettem a betont, hogy kitöltse a teret.
A folytatáshoz szükséges betonvasak is a helyükre kerültek.
A
jobb oldalon is be lettek állítva a vasak. Ezek 2m hosszúak, így
majdnem felérnek a plafonig.
Itt
látható, hogy kb. félig volt betonnal, amikor a vas be lett helyezve.
Kell az átfedés, abból még baj nem volt...
A
beton most is a jól bevált 1:4 cement-sóder aránnyal készült.
Az állaga nagyon fontos. Szinte csak földnedves beton.
Ha több vizet tartalmazna, akkor sokkal gyengébb lenne szilárdulás után.
Ha magától nem folyik szét (mint a képen), akkor megfelelő.
A bedolgozásnál kicsit több munka van vele, de mindenképp tömöríteni kellene, úgyhogy ez nem is igazán plusz munka.
A
cementet mindig habarcsládába töltöm, mert onnan könnyebb
kilapátolni.
Nem hagyom elfogyni, hanem mindig öntök utána, így nem kell kínlódni a maradék kiszedésével.
Itt
már mind a két oldal megtelt. A maradékot viszont mindig van hová
tenni :).
Például
a kád alá, ahol a szennyvízcső miatt ki lett hagyva a beton, hogy a
kádat könnyen rá lehessen kötni.
Gödör
feltöltve:
Hézagok
kitöltve és elsimítva.
Másnap
a beton megszilárdulása után folytatódott a falazás:
Viszont
a téglák vészesen megfogyatkoztak...
Így
hát újabb beszerző körút következett a kert legrondább részén, a
törmelék kupacok borostyán fedésű erdejében:
Ezután
folytatódott a munka a házban.
Kicsit
távolabbról (nocsak, kezdenek elszaporodni a műanyag vödrök).
Az egyik vödörben áztatom a téglákat, a másikban van a habarcs, a harmadikban tiszta víz a habarcs keveréshez.
A negyedik meg csak úgy a „rendetlenség” kedvéért :).
Ez
a maradék tégla... Elég szabálytalanok és egész sincs már köztük,
úgyhogy vennem kell újakat.
Azokkal legalább szépen és gyorsan is lehet haladni.
A bontott téglák között sok a sérült, sőt több darab is meg volt csavarodva... (régen nem volt ISO minősítés)
Most
a fal magassága 140cm. Még 3-4 sor és következhet a boltív.
Mivel elfogytak az egész téglák, kellett hoznom újakat:
A
csomagtartóba meglepő módon 68db befért.
Talicskával felhordtam őket a házba.
Két nap kötési idő után újabb betonozás következett:
A
bontott téglák miatt a fal nem annyira szép, mint az elején, de a
célnak megfelel.
Tömörítés
után lesimítva a teteje.
Mivel
világos volt, feltettem még két sort az új téglából:
Kicsit
távolabbról:
A
lépcső melletti hézag is ki lett betonozva, ha már a betonkeverőt
úgyis összekoszoltam.
Lent
is volt egy gödör, ahonnan elég nehéz volt a faleveleket
eltávolítani.
A
zsaluzat pár cementlap és tégla volt meg egy kis hungarocell...
Így
könnyebb lesz kitakarítani, ha lehullanak a falevelek.
A támfal folytatásához oda van készítve az acélháló, „csak” zsaluzni és betonozni kellene.
Este
6-kor egyik kedves ismerősömhöz mentem, mert felajánlott 65db
pillértéglát, ami neki csak útban volt.
A boltívhez 75db kell, nálam kiástam a sittkupacból 24db-ot, úgyhogy ez meg is van.
A kocsi le is ült rendesen (kb.250kg a csomagtartóban).
Tolatásnál kicsit le is ért a vonóhorog a bejárónál.
Már
csak fel kellett vinni és egy kicsit lepucolni őket:
Este
8-ra végeztem is. Végül is délután 3-tól nem is olyan rossz időtartam
a betonozás,
falazás lépcsőjavítás és tégla beszerzés :).
Ma a szüleim segítettek, így az útban lévő föld és törmelék kupacok is eltűntek az útból.
Külön köszönet nekik. Rég volt már ilyen rend a ház közepén :).
A pillér magassága már indokolta, hogy össze legyen kötve a fallal.
Ehhez 1m-es betonvasakat ütöttem a falba, aminek előre kihagytam a helyét a fugában.
Amikor
kissé beljebb ment és volt elég hely, 5 kilós kalapáccsal segítettem
neki, mert a fal elég tömör...
Teljesen
beütve:
A
másik oldal:
5-10
perc után ez is a helyére került.
Aztán
csemperagasztóval rögzítettem:
A
vas fel lett emelve, hogy alá is jusson bőven.
Másnap
fel lett rakva még két sor tégla:
Csendélet:
Itt
osztódnak a téglák:
Köt
a beton (locsolás előtti állapot):
Másnap
4 ismerős segített a kaput kihozni a házból, mert elég nehézzé vált
és útban volt...
A talapzat beállítása volt a nagy kihívás, mivel a menetes szárak betonozásakor
a betonban lévő kövek félre tolták egy kicsit...
Szemből
(itt kizárólag a csapágyak tartják a kaput minden irányban):
Itt
már a vízszint is be van állítva:
Következik
A boltív sablon készítés:
Mivel az OBI-ban technikai okokból szünetelt a bútorlap vágás, így OSB-ből lett kifaragva a sablon.
Az ívet egy cseréplécből készített körzővel és egy bele fúrt ceruzával húztam meg :).
Középen
meg egy 6-os csavar van, ami egy elég jó viszonyítási pont.
A
2db OSB lap össze volt csavarozva, hogy a kivágásnál is biztosan
egyformák legyenek.
Persze a kivágás közben kellett tönkremennie a dekopír fűrésznek...
A nagy fogaskerék tengelye egy kissé kiverődött.
Így
egy sarokcsiszolóba (népiesen flex) egy körfűrész lapot tettem és
azzal vágtam ki.
A távtartók cseréplécből készültek.
102cm
a kör átmérője és 69cm széles.
A
boltív elvileg 104cm lenne, de a fal eléggé pocsék és még a két fal
síkja sincs egy vonalba...
Itt még 12db cseréplécet kapott, hogy a tégláknak legyen mire támaszkodnia.
Persze
a facsavarok pontozásához a kalapács is előkerült.
A
készülő mű:
A
végeredmény:
A
pillér maradék téglasorai is ki lettek betonozva:
Egy kicsit párás lehetett az optika...
A
maradék betonnak meg mindig van helye (itt már másnap kizsaluzva
látható):
A
jelenlegi állapot:
2016.