Állástalan
Diplomások Országos Bizottsága |
---|
S
O K
A S O D N
A K
S
O K
A S O D N
A K
2005. június 23. 09:21 Magyarországon
egyre több a
diplomás és
ezzel együtt egyre nõ a diplomás
munkanélküliek
száma is. Sokan kényszerülnek
pályamódosításra - nem
egyszer
alacsonyabb képzést igénylõ
munkákra -,
és sokaknak jut több hónapos
kényszerpihenõ
az államvizsga után. Az
álláskínálók
fõleg szakmai
tapasztalatot szerzett jelentkezõket keresnek. Egyre
inkább
terjed az a módszer, hogy a hallgatók az
egyetemi,
fõiskolai évek alatt - mint anno a
céhmesterré válás
elõtt az inasok -
elszegõdnek gyakornoknak a tanult területen. A
gyakorlat
nélküli
álláskeresõket pedig most a
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi
Minisztérium karolja fel egy
ösztöndíjjal.
Magyarországon a 2005. májusi adat szerint 15362
regisztrált diplomás
munkanélküli van,
közülük 2886
pályakezdõ. Az idén
felsõoktatásban végzõs
hallgatók száma
82737, ami rendkívül magas, még ha
beleszámítjuk is, hogy
közülük nem
mindenki kap idén diplomát (nyelvvizsga vagy
tantárgyak csúszása miatt).
A felvételt hirdetõ cégek számára tehát igen széles a választék, megtehetik, hogy a legjobbakat, tapasztaltabbakat válasszák a jelentkezõk közül. Az
álláshirdetõk leggyakoribb
követelményei a
diploma, a folyékony nyelvtudás,
legalább
felhasználói szintû
számítógépes ismeret
és
számos esetben 2-3 éves gyakorlat az adott
területen. Ez az a pont, ahol a frissen végzett
hallgatók nagy része elvérzik, hiszen
a
fõiskolán, egyetemen töltött
"boldog
évek" alatt legtöbbjüknek nincs gondja,
ideje
"bedolgozásra". Magyarországon ma még
nem igazán bevett, de terjedõ szokás,
hogy a
felsõoktatási intézmények
hazai és
külföldi cégekkel
létesített kapcsolatok
révén próbálják
hozzásegíteni diákjaikat gyakorlati
helyekhez.
Erre példa a Budapesti Kommunikációs
Fõiskola,
amely számos kapcsolatot tart fenn, így
többek
között az Axel Springer Budapest Kiadói
Kft.-vel, a
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával
és a
Magyar Reklámszövetséggel; vagy a
székesfehérvári Kodolányi
János
Fõiskola, mely a városi
Vörösmarty
Rádióban, vagy az Albamag internetes
portálnál teremt
lehetõséget a konkrét
gyakorlat megszerzésére.
Szintén
élõ jelenség a
diplomások
körében, hogy nem tudnak a szakmájukban
elhelyezkedni és más - sokszor alacsonyabb
képzettséget igénylõ -
munkakörbe
kényszerülnek. A témában
utoljára,
2001-ben készült tudományos
értékû
felmérés, a Fiatal Diplomások
Életpálya Vizsgálata
(FIDÉV) alapján
tudjuk, hogy fõleg az agrár területen
végzettek
esetében jellemzõ, hogy több
diplomást
képeznek a szakmára, mint amennyi
szükséges,
ezért diffúz az
elhelyezkedésük; de igaz ez a
mûszaki fõiskolai és a
szociális fõiskolai
végzettekre is. A felmérés
során a
megkérdezettek azt is osztályozták,
hogy
munkájuk mennyiben áll kapcsolatban
képzettségükkel, s az
eredmények a
diplomások még nagyobb
körében azt
mutatták, hogy a
végzettségükhöz
képest más területre kerültek.
A diplomás
munkanélküliség
persze több
összetevõtõl függ, hiszen a
régiók
közötti munkavállalási
lehetõségek igen
nagy különbségeket mutatnak és
a
munkahely-keresési technikák
eredményessége
is változó. A legtöbben
álláshirdetések
útján
próbálkoznak, vagy az állami
munkaközvetítõ
igénybevételével;
illetve az utóbbi években nagy
segítséget
jelentenek a fõiskolák, egyetemek
által rendezett
állásbörzék is.
Igazán nagy
elõnyük azoknak van, akik kapcsolati
tõkét tudnak
kamatoztatni a munkakeresés
idõszakában. Erre azonban
nincs mindenkinek lehetõsége, ezért a
kapcsolatok
és gyakorlat nélkül maradt
diplomások
segítségére írt ki
nemrégiben egy
pályázatot Foglalkoztatáspolitikai
és
Munkaügyi Minisztérium, melynek beadási
határideje 2005. június 30. A
pályakezdõ fiatalok
ösztöndíjas
foglalkoztatására indult
pályázat célja, hogy
lehetõséget teremtsen
a tapasztalatszerzésre, így a
késõbbi
munkakeresésnél az
ösztöndíjasok
már szakmai gyakorlattal egészíthetik
ki
önéletrajzukat. Nem
önálló
munkakörökrõl van persze szó,
de az
ösztöndíjas foglalkoztatási
jogviszonyban
álló személy
társadalombiztosítás
szempontjából
biztosított lesz, s legalább havi
bruttó 90 ezer
forint jövedelemre számíthat. A
foglalkoztatásra a Miniszterelnöki
Hivatalnál
és a minisztériumoknál
kerülhet sor.
Villányiné Dr. Bárány
Anikó
osztályvezetõ elmondta, hogy az
ösztöndíjasokat
tapasztalt szakmai segítõ mellé
fogják beosztani.
Annak ellenére, hogy számos
munkaterületet sorol
föl a kiírás, eddig fõleg
jogi,
közgazdasági és tanári
diplomával
érkeztek jelentkezések.
Információink
szerint azonban a határidõ közeledte
ellenére
érdemes kihasználni a
hátralévõ pár
napot és elküldeni a
pályázatokat, mert a
jelentkezõk száma még nem
érte el a felmért
igények szerinti számot. Polónyi
István
professzor, a Felsõoktatási Kutató
Intézet
oktatáskutatója szerint
egyértelmûen
leszögezhetõ, hogy a
rendszerváltás után a
magyar felsõoktatás
tömegesedésébõl
hiányzott a tudatosan tervezett oktatáspolitikai
irányítás, így a
gazdaság
igényeit meghaladó képzés,
vagy
inkább túlképzés nem tud
hasznosulni.
Polónyi elõrejelzései szerint a
jelenlegi volumen 2010-ig
nagyjából kétszer annyi
diplomás szakembert
eredményez majd, mint a felmért kereslet. Ennek
hatásait pedig nehéz elõre
látni.
Mindenesetre a
követelmények
egyértelmûen
mutatják, hogy egyre magasabbra kerül a
léc. Idõben
kell elkezdeni a tapasztalatszerzést és a
kapcsolatok
kialakítását, még ha ez
sokszor
kávéfõzéssel
kezdõdik is. És ha valaki
jó állást szeretne - pláne
ha a diploma
szerinti szakmájában -, az elsõ
fizetéshez
vezetõ út
áldozatkészséggel és
alázattal van kikövezve.
Tóth Zsuzsa Vendégkönyv |