A skinhead, magyarul bõrfejû szubkultúra az 1960-as évek Angliájából ered. Gyökerei a munkásosztályhoz, a szegényebb néprétegekhez kapcsolják.

A skinhead mozgalom a következõ évtizedekben terjedt el egész Európában és Észak-Amerikában. A bõrfejûek politikai nézetei széles skálán mozognak a szélsõjobboldali neonáciktól egészen a szélsõbaloldali anarchistákig, akik 1980-ban alakultak az USA-ban, terjesztve azt, hogy az elsõ Skinhead-ek Anti Rasszisták voltak. Vannak köztük apolitikusak is, akik a bõrfejûséget nem kapcsolják politikai ideológiához. A késõbbiekben a rasszista bõrfejûeket bonehedeknek (csontfejûeknek) hívták.

Története

Mod gyökerek

A hatvanas évek elején Nagy-Britanniában a széles munkásosztály tagjainak nagy része korlátozott lehetõségekkel rendelkezett mûvelõdési, lakhatási, pénzügyi-gazdasági körülményeit tekintve. Azonban a háború utáni gazdasági fellendülés lehetõséget adott a fiatalság számára, hogy újra foglalkozzon a divattal. Hatott az amerikai életstílus, a soul zenekarok és ezzel párhuzamosan a brit R&B együttesek, valamint a néhány moziszínész és a Carnaby street-i ruhakereskedelem körül kialakuló divatirányzatok, csoportok. Így alakult ki a mod irányzat, amelyet fogyasztás- és divatközpontúságával szokás jellemezni.

Elszakadás a modoktól

Az évtized közepén szakadás következett be a mod szubkultúrában: a „puhák” mindig a legújabb divat szerint öltözködtek így hangsúlyozva a csoporthoz tartozásukat; velük ellentétben a „kemény modok” rövid hajukkal a munkásosztályhoz tartozásukat fejezték ki. Így különböztették meg magukat a hippiktõl is, valamint az általuk szuggerált „ipari munkás” imázsnak és az utcai harcoknak is jobban megfelelt a rövidre nyírt haj. '68 körül kaphatták a skinhead nevet. A „kemény modok” a jamaicai kultúra és a reggae felé fordultak, zenéjük késõbb lassult le, és lett lírikusabb, komolyabb témákkal foglalkozó. A bõrfejûség '69-ben lett elterjedt, amikor marketingfogásként ilyen kinézettel jelent meg a Slade együttes
Rudeboi: A modok is jamaikai kultúra felé fordultak. Tradicionális ska és reggae stílushoz ugyanúgy, mint a 'kemények' csak a késõbb kialakították ún. saját '2Tone Army' ska stílusukat, mely irányzat ma inkább jellemzõ, bár vannak kivételek.

Kihalás vagy továbbélés?

A '70-es évekre sokan elfordultak a skinhead szubkultúrától és új stílusirányzatok jöttek létre, mások visszatértek a mod gyökerekhez. A skinheadek egy része huligán csoportokhoz került közel. A mozgalom az évtized közepén a punk rock megjelenésével kapott új erõre. Az újjáéledõ irányzat a punk rock és a hardcore punk irányzatokkal kölcsönhatásban fejlõdött. A bõrfejûek egy része visszatért a hagyományos mod öltözködési szokásokhoz, más részük magas szárú bakancsot és szûkebb farmernadrágot viselt.

Ne felejtkezzünk el a skinhead stílusból kialakult általában idõsebb korosztály által viselt ruházati divat, vagy nem tudom, minek nevezzük: suedehead – akik közelebb kerültek a mod stílushoz bootboy – és akik a huligánhoz

Rasszizmus és antirasszizmus

A '60-as évek végén sok skinhead részt vett a pakisztáni és dél-afrikai bevándorlók ellen elkövetett erõszakos cselekményekben. Azonban Észak-Angliában és Skóciában voltak antirasszista és baloldali bõrfejûek is. A '70-es években, Angliában a bõrfejûek egy része a szélsõjobboldali, erõszakos Nemzeti Frontba tömörült, és felléptek az ázsiai bevándorlók ellen. Sok rosszabb szociális körülmények között élõ skinhead csatlakozott hozzájuk, mert a gazdasági problémákért a bevándorlókat okolták. Az ebben az idõben elkövetett erõszakos cselekmények vezethettek ahhoz a téves elképzeléshez, hogy minden bõrfejû neonáci.

A pakisztániak, Pakik verése, ahogy melegek és minden különbözõ kinézetû divatot követõ más szubkultúrához tartozók megtámadása, nem rasszista nem politikai indokkal történt. A skinheadek bandákba tömörültek, és az utcabandák tudjuk milyenek. Mindenkinek neki támadnak, aki nem tetszik nekik. Rengeteg afrikai skinhead volt a korai években a skinhead stílusban, blackheads, soul boys néven futottak mármint ezek voltak a gúnyneveik. Ahogy voltak ázsiai skinheadek is. A nagy southalli balhéban, ami után a skinheadeket rasszistának tüntették ki éppen az elsõ sérülést egy fekete bõrû skinhead szenvedte el az ázsiai támadóktól. Ezt több a helyszínen és eseményen részt vett fehér angol skinhead beszámolójából hallottam olvastam. Téves elképzelés, hogy mindenki utálta és elfordult a skinheadektõl erõszakos cselekedeteik miatt, sõt, sokan szerették õket, mivel egy olyan stílusi divat irányzatot képviseltek a hippivel ellentétben, ami stílusos, jó megjelenésû és tiszta nem hiába jelentek meg a 60as években olyan cikkek az újságban, ahol a büszke mama öleli 16 éves skinhead fiát: Büszke vagyok a fiamra, hogy skinhead! Szó nem volt rasszizmusról, és amíg a fekete sráccal együtt pakizó fehér srácot letartóztatja a rendõrség a feketét nem, addig ne beszéljünk rasszizmusról, vagy rasszista az csak fehér lehet? :)

S hogy miért éppen Southallba, egy pakisztániak lakta területre szervezték a Business, a 4 Skins és a Last Resort koncertjét?Sokan, akik megpróbálják belemagyarázni a skinhead szubkultúrába a rasszizmust, azt állítják azért, hogy ezzel izgassák a bevándorlókat (aminek meg is lett az eredménye).Azonban ez téves, ugyanis ezen állomás csak egy volt a három koncert közül, amely a 3 zenekar "turnéját" jelentette, egyszerûen itt kapott helyet a 4 Skins.A következõ állomások a Hastings-ben (Last Resort) és a Crayford Town Hall-ban(Business) lettek volna, ezekre azonban a botrány miatt már nem került sor.A southalli balhén egyébként ott voltak a közönség soraiban Tom Hoxton, a 4 Skins basszerosának pakisztáni munkatársai is.

Az ilyen és ehhez hasonló rasszista sztereotípiák eloszlatására mások antirasszista kezdeményezéseket indítottak. 1986-ben az USA-ban indították el a SHARP (Skinheads Against Racial Prejudice – Szkinhedek a Faji megkülönböztetés Ellen) nevû mozgalmat, majd 1988-ban az ARA (Anti-Racist Action – Antirasszista Akció) szervezetet. A SHARP sok követõt szerzett magának Angliában, részben az apolitikus bõrfejûek körében. Az elsõ antirasszista bõrfejû szervezet, tehát a S.H.A.R.P. 1986-ban jött létre az USA-ban. 1988-ban egy országos televíziós csatorna mûsorának segítségével széles körben ismertté váltak. Ekkor vette fel velük a kapcsolatot Roddy Moreno, az angol Opressed nevû skin zenekar énekese. Moreno saját kiadót alapított Oi!-Records néven, amely kifejezetten antirasszista zenekarok lemezeinek gondozását vállalta fel. Létrehozta a S.H.A.R.P. angol szekcióját, hogy a bõrfejûeknek "lehetõségük legyen megismerkedni gyökereikkel, s visszatérni saját kultúrájukhoz".

Zene

Hagyományosan a skinhead mozgalom a ska és a reggae irányzatokhoz kötõdött, olyan elõadókhoz, mint Desmond Dekker, Laurel Aitken, Symarip és Joe the Boss. Szintén megjelent körükben a soul és a rocksteady irányzat.


Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Skinhead