Archívum

2012 augusztus 25-én szombaton reggel felkerekedtünk és a forgalmi dugók megkerülése, és cirka 4 órás buszozás után megérkeztünk Gutensteinbe, ahol a meghívó Goodstone's Restaurant tulajdonosa Kati Maderner fogadott minket a tőle megszokott kedvességgel és közvetlenséggel. Kitöltött frissítőkkel vártak minket, a menetzenéhez kíséretül odarendelt rendőrautók is készenlétben álltak. Rövid pakolás után menetzenével felvonultunk a strand bejáratától a főtérre. Néhány darab eljátszásával "köszöntünk" amit a vendéglátónk bőséges ebéddel hálált meg.

Az ebéd utáni szabadidőt vársonézésre, a környék megismérése használtuk fel. Délután 1/2 4-kor (miután berendeztük a színpadot) átsétáltunk a város egy másik terecskéjére, ahol egy bár teraszán üldögélő és a környező házakban lakó gutensteini polgárokat megleptük egy kis térzenével. Innen a házak mögötti zöldterületen át (ahol a csoportképek készültek) rövid kerülővel ismét a főútra, onnan pedig a főtérre értünk, ahol megkezdődött a koncert.

Az első blokkot pár szám után az alpolgármester szakította meg a hivatalos köszöntővel. Ezután egyre gyarapodó egyre jobb hangulatú közönség előtt játszottunk, ahol az 5 évestől a 70 évesig minden korosztály jelen volt. A komolyzenei darabok egyértelműen az idősebbeknél, míg a populárisabb, könyedebb számok jól láthatóan a fiatalabb nézőknél arattak sikert. Az első felvonás utolsó számaként játszott Copacabana-t végigtapsolta a publikum akik addigra a térre kitett padok nagyrészét, az étterem két kis teraszát és részben még az éttermet is megtöltötték.

Mivel úgy látszott elromlik az idő, ezért lerövdített szünet után vágtunk bele a második blokkba, ahol már egyértelműen a mindenki által ismert, népszerű dallamoké volt a főszerep.

A közönség együtt élt a zenekarral, tapsoltak, énekeltek és a számok végén hangos tapssal és ovációval ünnepelték a zenészeinket. Közben szakítottunk időt rá, hogy Kati segítségével szavakban is bemutatkozzunk. Abszolút sikert aratott Gergő, aki (mivel állva sem látszik ki a kotta mögül) felpattant a székre és integetett. Ezután már nem volt megállás, bármit játszott a zenekar, imádták. Emil a végére a Radetzky-t szánta, amit azonnal visszatapsoltak, és végül nem is egy hanem kereken három ráadást kellett játszani, amit fúvósaink örömmel megtettek.

Mivel későre járt, azt gondoltam sietve fogunk pakolni, hogy mielőbb hazaindulhassunk, de minden zenész, a karnagy és a kísérők is olyan jól érezték magukat, hogy a sietség bármilyen jele nélkül eszegették az újabb finomságokat amit nekünk készítettek, iszogattak, beszélgettek.

Csoportképet készítettünk Katival amit igazán érdemes megnézni, mert mindenkinek fülig ér rajta a szája. A vége az lett, hogy az összes jelenlévő magyar egy rögtönzött kórust alakított, és az osztrák közönséget (meg persze magunkat) pár közösen elénekelt nótával szórakoztattuk.

Röviden: fantasztikus helyszínen, egy kivételes vendéglátó által szervezett koncerten elképesztően magas színvonalat nyújtva játszott a zenekar. Gyönyörűen szóltunk, sikerünk volt, és közben mindenki láthatóan jól érezte magát! Remélem minden fellépés így fog sikerülni!