Szabó Benedek és a Galaxisok - nem múlik el

Intro: D D D D-G

D
nem múlik el
                                         G    D
hajnalban egy régi számot hívunk fel
D
az utcán állunk, iszonyú készen
                   G    D
a homlokunkon friss sebhely

és csak annyit kérünk, hogy
G    D         A 
"hallgass meg"
           G         D
de ő nem hallgat meg

D
nem múlik el,
                                                    G          D
a lábunk zsibbad, a szívünk meg túl gyorsan ver
D
abba kéne hagyni végre
                G               D
az éjszakai most ment el
nem is jó ez
          G        D       A
úristen, hány óra van?
G   D
kit érdekel?

A                        G        D   
minden háttérben táncoló lány,
A               G        D                        G                 D           A  
minden elhagyott, reménytelen, lépcsőházakban rágyújtó srác:
G   D
gyerünk tovább!

D
nem múlik el
                              G           D
balra, ott a lámpák után van egy hely
az ATM-nél meg kell állni
                 G      D
ne túl sokat vegyünk fel
                               G      D      A
néhány ezrest, ma már harmadszor
G       D
amennyi kell

A                        G        D   
minden háttérben táncoló lány,
A               G        D                        G                 D           A  
minden elhagyott, reménytelen, lépcsőházakban rágyújtó srác:
G   D
gyerünk tovább!

D
nem múlik el
                                           G      D
a mélypontjaink legmélyebbik pontja ez
de tartsuk észben, hogy túlélhető
                        G     D
és egyszer úgyis vége lesz
és majd később mondjuk, hogy
G     D  A
"emlékszel?
G   D
régi szép idők."