Diana und der Wind

Diana nahm mich mit auf der Mole und streckte meine Hand in die Atmospfäre

Sie fragte mich, oder erklärte das Unfasbare;

-Theresa, spührst du den Wind?

Ja…

-Du weist das er überall weht?

Ja…

-Also glaubst du auch, das er existiert, obwohl du ihn nicht siehst?!

Ja…

-Warum zweifelst du dann, immer wieder an IHN, der dich hier hergeführt hat?

Er schuf sogar den Wind, zweifel nie mehr an IHN, denn er berührt dich jeden Tag---

Diana és a szėl

Diana kivitt a mólóra, s fogta a kezemet melyet kitartott az atmoszférába

Megkérdezte, vagy inkább elmagyarázta a felfoghatatlant:

-Theresa érzed a szelet?

Igen…

-Tudod, hogy mindenhol fuj?

Igen…

-Tehát akkor hiszel is benne, hogy létezik attól függetlenül, hogy nem látod?

Igen…

-Akkor miért kételkedsz újra s újból abban aki téged elvezérelt ide hozzám?

Ö mėg a szelet is életre keltette, s mindennap megérint vele, ezért ne kételkedj többė benne!