A könyv amit Dianától kaptam 2001-ben, a festmény mellett e vers található; 65-ös oldalon

Incubus
(A vörös szajha eljövetele, maga a sátán feltámadása)

Várj csak, már csak kis idő még énekel a Pacsirta
Egy sarokban a temetőnél a falnál álldogál
A Sápadt HOLD!
És a Föhn/ hegyiszél által felcseng egy halk dallam
Egy útszéli keresztnél a hó dalol!
Egy csontos gát áthidalja a megdermedt patakot
Ott! Ott! Ott, ahol sír az éjszaka
Az éj leple alatt.

Várj csak, már csak kis idő, míg a Pacsirta dalra pendül!
Egy Fej arc nélkül és haj nélkül
Adja néki a legnagyobb biztonságot!
Amibe a kegyetlenségét beburkolózva kiéli
Az éj leple alatt!

A Természet már csak állom… a földeken, mint 1000 téli éjszaka
Oly Sötét/üres Szellem száll a magasba
Hó! Hó, mint ringató gyep

Várj csak, nemsokára egy Pacsirta dalra zendül!
Olyan, mintha a fájdalomtól dermedve és rogyna össze valaki!!
Valaki ki énekel, és érzi a gonosz szellemet a levegőbe
A Dombokon, egy vékony úton végig seper Valaki

Ott! Ott! Ott, ahol a kereszt keresztezi az egyenest
Ott magányosan a hóban áll valaki, mint ringató fűszál
Mert ott feltámad egy Égő/romboló Szél!
A Hangja, mint az Ezüstös Halálé!
Harsonaszó, és a trombiták megszólalnak!
Eljön az Örök Sötétség az éj leple alatt!

Várj csak, nemsokára elhozza a Pacsirta a Nyarat!