|
Lebegve szőtte hálóját
Csodáltam e gyorsaságát.
De hirtelen megdermedt
És pozícióba lépet!
A folyóparton egy hullámlöket
Felnéztem, ahol ő állt odafent.
A folyóhídon: egy csontos gát
Ő a szélén állt.
Karjait az ég felé nyújtja
A meleg nyári szél fújja.
Az embertömeg hamar setteng
Fölfelé özönlenek...
És a nyolc szem
Már mohon várja lenn!
A szegény férfi vissza akar lépni
De ekkor a massza elkezd gyűlölni!
Egy sűrű kört képeznek ő előtte
És köpködve csaholnak: ugorj le-le!!!
Az égbolt elsápadt
És a húsba beáll a fagy...
Most elkezd sírni és megkérdi:
"vajon mit vétettem?
Hisz csak a szerencsétlen
Kilátást nézegettem!!!"
A meleg széllel szállni...
De a kapzsi karmok
Ordítva tombolnak.
Belsőségeit akarják látni...
Átpréselem magam a tébolyultakon
És ő melléje állok.
De a dögök egyre jobban
Csak csaholnak!
Egy rúgással, a meleg széllökéssel
Megszabadítom őt ettől a szégyentől!!!
Érte ordítok...
De a fekete özvegy megnyugodott.
F.T. kelt: 2006 dec. 30.
|
|
|