Éhezett egy Nép egy egész Nemzet
Útnak indult a lány, hogy vizet adjon
Indult a Szent és fohászkodott
Minden pataknak és folyónak.
Az utakon, mezõkõn átsétált
De mindig csak eléje állt!
Keresztezte a Szent útját
És víz helyt vért adott!
Varázspálca volt a kezében
Amivel ideges en csapkodott
És mindenkit ellene rányitott
Mint; "Márió és a Varázsló" Thomas Manntól...
Táncolt a nép mintha már nem is szomjazna
Az áldott lány énekelt, hogy ébredjen fel e Nemzet!
De elfáradt e színjátszásba
És a sápatag ifjút egyedül hagyta
Pálcájával...
De Táncol a nép addig, mígfel nem ébred!
E Tarentella járványból!
Tovament a lány, mert e varázsló
Nem engedi meg, hogy vizet adjon!
Varázspálcáját nem tudta megtörni
Sem arra rávenni, hogy segítsen neki
E helyen, e porondon nincs helye egy szentnek
Szomjazik egy Genus, éhen hal egy nemzet...
Távozik az áldott
És szivárvány ragyog