Nagyapám, néhai Hazai Henszelman Kálmán emlékére, aki az 1936-os berlini Olimpia vízipóló bajnokaként énekelhette dédapja Himnuszát

A pályázati művek fotómásolatait az Országos Széchenyi Könyvtár és az MTA Zenetudományi Intézetének szíves hozzájárulásával használtuk a felvételünkhöz.

Köszönettel tartozom: 

Dr. Hámori József miniszter úrnak támogatásáért, 

Dr. Nagy Gábor Tamás polgármester úrnak és a Budavári

Önkormányzat dolgozóinak, valamint 

Sümegh László igazgató úrnak a felvételi helyszínek biztosításáért,

Sugár Miklós zeneszerző barátomnak és 

Szőnyiné Szerző Katalinnak szakmai segítségükért,

Berlász Piroskának a “megtalált” Hymnus-ért,

F. Ambrus Gabriella másodkarnagyomnak, 

a közreműködő művészeknek,

valamennyi kórustagomnak,

feleségemnek

Somogyváry Ákos

* * * * * 

A MAGYAR MILLENEUM 2000. január 3-án megtartott ünnepi nyitóhangversenyén a Magyar Állami Operaházban nemzeti imádságaink is felhangzottak. A díszes műsorfüzet előszavában Dr. Nemeskürty István, a Magyar Milleneum kormánybiztosa így írt:

“Hangversenyünkbe a Himnuszt és a Szózatot is zenei műalkotásként illesztjük, örökké emlékezve arra, hogy ezt a két nemzeti fohászt, Európa történelmében egyedülállóan, nem uralkodók, vagy hatóságok írták elő, hanem mindenféle rendelet nélkül a magyar nép önként, közakarattal választotta azokat! Mindkét mű az akkori Nemzeti Színház által kiírt pályázatot nyerte el…”

Ennek az évnyitónak méltó folytatása hangzott el - a felvételünkön szereplő kórus közreműködésével - még abban a hónapban a budavári Mátyás-templomban a Magyar Kultúra Napjának estéjén. “Hymnus a' magyar nép zivataros századaiból. Cseke. Januar 22d. 1823” – olvashattuk Kölcsey kézírásával a nevezetes dátumot, a költemény születésnapját. A háttérben Erkel 1844-ben leírt kottafejei sorakoztak több mint másfél évszázad távolából. A meghívó belsejében ez állt:

“A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Budavári Önkormányzat tisztelettel meghívja Önt és kedves családját a Magyar Himnusz Ünnepére. Az ünnepi hangversenyen elhangzanak mindazon ránk maradt Himnusz-feldolgozások, amelyeket szerzőik Kölcsey Ferenc versének megzenésítésére 1844-ben kiírt pályázatra komponáltak.”

Ennek az estének a hangulatát idézi CD-felvételünk, a modern technika segítségével röpítve el a hallgatót a magyar reformkor, a Bartay András Nemzeti Színházi igazgató által kiírt, Himnusz-pályázat dicső napjaiba.

A Honderű szerkesztőségében 1844. június 15-én

“egy több műkedvelő urakból alakult választmány egyhangú határozata szerint a Hymnus megzenésítésének a pályázata a következőképpen zárult:

a beküldött 13 művek közül – mellyek között számos dicséretre méltó szerzemény van – legtökéletesebbnek, minden megkívánhatóságot magában leginkább egyesítőnek lenni találtatott (pedig közértelemmel) az 1. számmal és “Itt az írás forgassátok“ jeligével ellátott pályamű, mely a mondott díjat nyerendi....”

A pályadíjat: 20 aranyat tehát Erkel Himnusza nyerte. Az övét és hat, dicséretet kapott pályaművet elő is adtak hamarosan a Nemzeti Színházban. Jeligéjük és szerzőik: 

3. Isten álld-meg a magyart jó kedvvel,bőséggel, Kölcsey (0,41 Mb) Egressy Béni

(Hódossy Béla: “Egressy Benjámin” c. cikkében írja: “A pályázaton úgy 1843-ban, mint 1844-benErkel írta át zenekarra és hangszerelte Egressy mindkét pályaművét.”)

4. Szomorú a magyar nóta Molnár Ádám

6. Szánd meg Isten a magyart Travnyik János

11. A ki széppel köti össze a jót az bölcs az igazi poéta

Éliás Márton

12. Önérzés te vagy a diadalmas bére nem a díj

Seyler Károly

13. Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fény. Kölcsey.

Seyler Károly

A zenetudósaink nem nyugodtak bele az Erkel Emlékkönyv állításába: “A többi pályaművek között akadt nem egy érdekes, de fájdalom, azok hangjegyei elvesztek.” (39.lap) Falvy Zoltán, Somfai László, Bónis Ferenc és Legény Dezső kutatásaira támaszkodva 1994. június 15-én, a Himnusz pályázat 150. évfordulóján rendezett Zeneakadémiai Emlékhangversenyen elhangzott már három pályázati himnusz:

Jelige és szerzőnév nélküli a capella “Himnusz Kölcseytől” vegyeskarra, szólamaiban (OSZK. Népszh. 335.). Egy háromszólamú férfikari Hymnus-torzó, amely Sugár Miklós zeneszerző-karmester hangszerelésében válik teljessé felvételünkön (kórus szólamanyag jelzete OSZK. Népszh. 792/56.)

“Bár babérral nem illettek

Csak a' gúnytól kíméljetek.

Egy régi Író.”

jeligével a 8. sorszámú (0,32 Mb) (OSZK. Népszh. 1344) egy négyszólamú vegyeskar, zenekarral.

A szívós kutatómunka és a szerencsés véletlen találkozása még 1999 telén újabb meglepő eredményt hozott: a Nemzeti Színház irattárában búvárkodó Berlász Piroska megtalálta a “Szenteld oh Magyar Hazádnak...” jeligéjű négyszólamú férfikari Hymnus kottáját (OSZK, Msmus 10869 jelzet alatt). Egressy dicséretes pályaműve pedig a Zenetudományi Intézet Major Ervin hagyatékából került elő a felvételt megelőző hetekben (jelzete: C-388 sz. Fond. 2/58)

Erkel Szózata

Bemutatójáról a Pesti Hírlap nem nyilatkozott, de az előtt (1843. V.25.) nagyonmelegen javasolta előadását:

“Erkel Ferencz karmesterünk is készíte a' Szózathoz zenét, melly mint tudjuk és bizonyosan tudjuk, nem csak a' jutalmazottnál jobb, de magában is jó, 's a' Szózat lángeszű költője tetszését is megnyeré, de a' szerző által jutalomra be nem adaték; kérjük ezért a' nemzeti színház igazgatóját, énekeltesse el a' színpadon ezt minél előbb, legalább kárpótlásul, 's felserkentéseül azon reménynek, hogy lesz nem sokára egy a' hazát keresztülriadó nemzeti dalunk.”

Ha a cikk írója jól értesült és nem fogalmazott pongyolán, akkor szavaiból arra lehet következtetni, hogy Erkel a Szózatot már az 1843.V.10-i eredményhirdetés előtt megkomponálta, de nem adta be jutalmazásra (mert nem is adhatta be; tagja volt a bíráló-választmánynak).

Az egyszólamú, ének-zongora letétben megjelent mű közel másfél évszázadig nem került a kórusélet vérkeringésébe. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola tanára, Tarcai Zoltán karnagy kérésére Bárdos Lajos dolgozta át vegyeskarra, ebben a formában népszerűsödik országszerte.

ERKEL: II. MAGYAR KIRÁLY-HIMNUSZ

A Magyar Király-himnusz Jókai Mór versére íródott (1891) és bemutatója az életében utoljára dirigáló Erkel pálcája alatt zajlott 1892. augusztus 19-én. A férfikarra és zenekarra alkotott mű a Budai Dalárda, a Ganz-gyári Dalkör és az operaházi zenekar előadásában szólalt meg.

A Pesti Napló kritikusa így írt róla:

“A mester ezzel is nagy hatást ért el s habár első hallásra sokan talán nem is ítélték a nép számárabeváló hymnusznak, nekünk az a véleményünk, hogy nincs egyéb szüksége, mint hogy a katonaizenekarok vegyék fel állandó műsorukba s rövid idő alatt népszerűvé válik...” (Legány Dezső nyomán)

Ezeknek a kórusoknak a rekonstruálása, hangszerelése, előadása valóságos “zenei műemlékvédelem”. Köszönet érte mindazokak, akik megőrzik épségüket és a mai hallgató, a késő utókor elé tárják.

Lukin László

* * * * *

MÁV Szimfonikus Zenekar

A zenekart 1945-ben alapította az ország egyik legnagyobb vállalata a Magyar Államvasutak, amely a mai napig is legfőbb támogatója a közel száz muzsikust foglalkoztató együttesnek.

A MÁV Szimfonikusok ma egyike az ország élvonalbeli hivatásos zenekarainak, repertoárja a barokk zenétől a modern, kortárs művekig terjed. 1946 óta megszakítás nélkül minden évben megrendezett bérletsorozatainak hűséges, állandó törzsközönsége van. Hosszú éveken át visszatérő szereplője volt a budapesti nemzetközi zenei versenyek döntőinek és a Magyar Televízió Nemzetközi Karmesterversenyének. Fennállása óta az együttes számos kiemelkedő karmester-egyéniséggel és szólistával dolgozott együtt bel- és külföldön egyaránt.

A zenekar magas művészi tudását számos külföldi turnén is elismerték. Vendégszereplései során járt már Európa valamennyi országában, valamint Cipruson, Libanonban és Japánban. Ezek alkalmával olyan kiemelkedő jelentőségű fesztiválokon vett részt, mint a Bécsi Ünnepi Hetek, Tours, Theszaloniki, Assisi, Lourdes; olyan hangversenytermekben, mint az amsterdami Concergebouw, a bécsi Musikvereinsaal, a stuttgarti Liederhalle és a müncheni Philharmonie am Gasteig. 1988 nyarán hangversenyt adott a zenekar Castelgandolfoban II. János Pál pápa tiszteletére.

1997 óta az amerikai Rudas Theatrical Organisation felkérésére a MÁV Szimfonikus Zenekar több nagysikerű turnén vett részt a Három Szoprán Produkció és a legendás Három Tenor partnereként. Ennek csúcspontja 1999. januárjában volt, amikor Tokióban 32 ezer néző előtt James Levine vezényelte az együttest Placido Domingo, José Carreras és Luciano Pavarotti közös hangversenyén.

1988 óta a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestere Gál Tamás, a Zeneakadémia Karmesterképző szakának a tanára, számos itthoni és külföldi hangverseny, lemezfelvétel dirigense. Tevékenységét 1998. március 15-én Lisztdíjjal ismerték el. 

* * * * *

Somogyváry Ákos hétéves korától tanult csellózni, gyermek-, majd ifjúsági zenekarok tagja lett. Ének-zene tanári és karvezetés tanulmányait, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Zenei Tanszékén végezte Mindszenty Zsuzsanna irányításával. 1987-ben – harmadéves főiskolásként – feleségével, Varsányi Erikával, megalapította a CARITAS COLLECTIO Kamarazenekart, mely azóta állandó résztvevője egyházzenei, és ifjúsági hangversenyeknek, rangos társadalmi-kulturális rendezvényeknek, művészeti fesztiváloknak, itthon és külföldön egyaránt.

1988 óta általános-, majd középiskolai tanárként dolgozik, ifjúsági vegyeskart is vezet. 1989-ben megalakította az Erkel Ferenc Kamarakórust, majd aktív résztvevője volt – többek között dr. Roy Wales és Czifra János karnagy-kurzusának. 1991-92 folyamán menedzserképzőt végzett, amelyet követően jelentős zenei és kulturális rendezvények szervezője lett. Ezek közül kiemelkedik Erkel Himnusza születésének 150. évfordulóján a Zeneakadémián rendezett Emlékhangverseny, melyen először hangzottak el keletkezésük óta a felvételünkön is hallható pályaművek.

Főiskolás korától ír zenekritikai beszámolókat, számos alkalommal volt hazai minősítő kórusversenyek zsűritagja, több hangfelvétel készítésén művészeti tanácsadóként működött közre.

1997-tőla szentimrevárosi Szent Alberik Kórus karnagya.

1998-ban a kamarazenekarral elkészítette “Barokktól Bartókig” c. CD-felvételüket, majd több oratórikus mű hangverseny-felvételét a kórussal és a zenekarral.

Eddigi szakmai tevékenysége során saját együtteseivel és vendégkarnagyként közel félezer hangverseny, rádió és Tv felvétel dirigense volt itthon, Erdélyben, valamint Ausztriában, Németországban, Franciaországban és Spanyolországban.

A kék aláhúzott - 8-as sorszámú és az Egressy - himnuszok rövid részlete letölthető és mp3-as lejátszóval meghallgatható!