Főoldal | Magamról | Képek | Állatok jellemzése | Társ oldalak | Rendezvények | Vendégkönyv | Fórum |
Egyéb magyar nevek:
remetepapagáj
Angol neve: Monk Parakeet
Latin neve: Myiopsitta
monachus
(jelenlegi, illetve korábbi elnevezések)
Német neve: Moenchsittich
Származási hely: Argentína,
Paraguay, Uruguay és Kelet-Bolívia
Testnagyság (Fejtetőtől farokvégig mérve) :
29 cm
Nemek megkülönböztetése:
Ivari kétalakúságnak nincs jele. A tojó feje talán valamivel kisebb a hímétõl.
Vannak, akik szerint a hímhez nagyon hasonló tojó mellérõl hiányzik a keskeny,
vékony melli hullámozottság. És a hasuk sárgás árnyalatú világos, de lehet, hogy
ez csak az alfajok keveredése folytán mutatkozik.
Fészkeltetés: A papagájokon
belül is a leginkább társaságkedvelõ. Kolóniákon költ.
Különlegessége, hogy nem odúban fészkel, hanem a nõstény ágakból (kínáljunk fel
nekik hajlékony nyírfavesszõket) hatalmas "várat" épít. Élõhelyén az 1000
méternél magasabb hegyekben is elõfordul.
Néhány kolónián megmérték a fészekvárat. Kiderült, hogy tövises gallyakból
hordták össze a valóságos fészekvárat, amelybe számos járatot alakítanak ki.
Egy-egy járat végén önálló fészkelõhely van.
A méretekre jellemzõ, hogy találtak ágakból emelt, 3 méternél nagyobb
költõhelyet, mely összes anyaga meghaladta a 200 kilogrammot. Egy-egy ilyen
"várban" számos pár otthonra lelhet.
Ehhez az építményhez rendkívüli módon ragaszkodik, így tulajdonképpen szabadon
is költethetõ.
Rendkívül éles hangja viszont fogja zavarni a szomszédokat.
Tojások száma: 6 - 8
Kotlási idő: 22-23 nap
Kirepülési idő: 42-45 nap
Etetés: IV. séma szerint
(Lásd: Tartás, idomítás) zöldeleséggel, gyümölcsökkel és állati fehérjével (pl.
lisztkukac) kiegészítve.
Tartás, elhelyezés: Legalább
4x3x3m területű kerti volierben, kolóniában tartsuk (legalább 3-5 pár). Miután
jól tûri a hideget, több német állatkertben próbálták meg szabadon tartani.
(Természetesen csak akkor adták meg nekik az elrepülés lehetõségét, amikor a
fészekvárukat megépítették.)
A kísérlet sikerült, de az állatkertekhez közeli gyümölcsösök tulajdonosai ennek
egyáltalán nem örültek. A hidegtûrésére jellemzõ, hogy 1956-ban a rendkívüli
télen, a mínusz 29 fokot (!!!) is jó egészségben vészelte át a berlini állatkert
szabadon tartott csapata.
A bólyi Gálos Istvánnál egy család kisebb volierben fészkelt, s közben
szétrágták a vastag hálót. Az erdész madarász kíváncsiságból nem stoppolta be a
lyukat, s igazolni tudja, hogy a barátpapagáj nem hagyja el a fészkelési helyét,
ha ott nyugodt körülmények között, de felkínáljuk nekik a szabadságot.
Más madarakkal egyáltalán nem fér meg, még nálánál erõsebb papagájokat is bátran
megtámad, hogy elûzze a fészekvár közelébõl. Ha idegent lát v. veszélyt sejt,
éktelen rikácsolásba kezd, amit a szomszédok nehezen tûrnek! Mozgékony, zajos
madár, rengeteget és erősen rágcsál, szeret fürödni, bátor. Egyesek szerint
költési időszakon kívül fogságban más fajokkal is együtt tartható.
Egyéb tudnivalók: Eredeti
élőhelyén sík vidéki és középhegységi erdőkben, szavannákon és farmokon egyaránt
előfordul. A táplálkozó helyeken akár több száz madár is összeverődik,
biztonságukról őrszolgálat gondoskodik. Röpte gyors, szapora szárnycsapásokkal.
Általában az őszi, kora téli hónapokban költ. A közös fészek súlya akár 250 kg
is lehet. Ezen belül bonyolult ürgerendszer található több kijárattal és
őrzőnyílással. Minden családnak külön költőkamrája van. Alkalmazkodási
képességéről annyit érdekességképpen, hogy New York külvárosi részeiben is
akadnak elszabadult, önálló életmódot folytató barátpapagájok.