Cindy, az 5 éves törpe tacskó Gazdái, arra lettek figyelmesek (2016.02.15.), hogy kutyájuk nehezen mozgott, majd másnap reggel már nem tudott lábra állni. Fókaszerű pózban közlekedett.
Azonnal állatorvoshoz fordultak. A szakállatorvos gyógyszerek felírása mellett, fizioterápiás kezelést javasolt.
A fizioterápiás kezelést 2016.02.29-én kezdtem el, melyet egy állapotfelmérés előzött meg. Mivel a kutyus a hátsó lábait nem tudta használni, így minden erőkifejtés a mellső végtagokra tevődött át. Így a nyaki izmok görcsösek, a lapocka izmai kötöttek voltak.
A mozgás hiánya miatt a farizmok sorvadásnak indultak. A gerincoszlopon enyhe púposítást lehetett észlelni.
A bénulás miatt a hátsó végtagok helyzetérzékelési reflexe (propriocepció) kiesett. Azonban a mélyfájdalom érzete megtartott volt. Vizeletürítése akaratlagos volt.
Az állapotfelmérés után a Tulajdonossal abban maradtunk, hogy Cindy heti két alkalommal részesül fizioterápiában, a hét többi napján pedig a Gazdája foglalkozik vele a megtanított feladatok alapján.
A hátsó végtagoknál passzív kimozgatást alkalmaztam, hogy elkerüljük az ízületi mozgáspályák beszűkülését. Ingermasszázzsal igyekeztem elérni, hogy a kiesett reflexeket vissza tudjam állítani, ezáltal a nem használt ízületeket ismét mozgásra kényszerítsem.
Nyújtottuk a hátsó lábak izmait, nehogy véletlen megrövidüljenek.
A kötött, görcsös izmokat lazító masszázzsal igyekeztem feloldani. Erre azért volt szükség, mert a rendellenes mozgás miatt az egészséges végtagokon izomfeszülések alakultak ki, ezeket fel kellett oldani.
Cindy nagyon szépen fejlődött. A terápia megkezdte után egy héttel, a vizeletcsöpögtetés elmúlt. Kezdte használni a hátsó lábait. A helyzetérzékelési reflexe javult, már néha a talpára tudott lépni.
Asszisztált állítással, majd járással megtanítottam a végtagok újbóli helyes mozgatását.
2016. március végére, már rendes pozícióban tudta vizeletét és székletét üríteni.
A propriocepció szinte teljesen helyre jött, szépen használta lábait séta közben. Már tudott a hátsó lábaival vakarózni.
Mivel még instabil volt a járása, és a jobb hátsó lábát kifelé tartotta, jobb térdét nem hajlította rendesen, így elkezdtük az instabil talajon való tornát. Levegővel telt matracon, gimnasztikai labdán, dynairen tornáztattam, hogy a koordinációján javítsak, illetve, hogy a far- és combizmokat és a gerincoszlop izmait megerősítsem. Szlalomoztunk az instabilitás csökkentése érdekében.
2016. április végére Cindy meggyógyult. A propriocepció teljesen helyrejött.
Az instabilitás megszűnt. Szépen használja séta és futás közben a lábait.
Cindynek és Gazdájának ez alatt a két hónap alatt, sikerült a mindennapi életükbe beépítenünk a masszázst és a tornát. Ez azért fontos, hogy minél kisebb esélyt adjunk arra, hogy később újból kialakuljon a bénulás.
A gyors felépülésnek köszönhető, hogy a kutyus időben állatorvoshoz jutott, majd hamar elkezdődött a fizioterápiás kezelése. Végül, de nem utolsó sorban a Gazdi kitartó, lelkes és odaadó munkája, mellyel segítette a terápia sikerességét!
1. kép: Cindyke terápiára jön (már nincs hányingere a kocsiban),
2. kép: tornázik a gimnasztikai labdán,
3. kép: bájos tekintetével próbál levenni a lábamról,
4. kép: erősítünk 😉
A pöttöm hős meggyógyult!
Sétál, szalad,szimatol, játszik, vakaródzik…
folytatja vagány tacsi életét.
Egészségesen négy lábon!