Roy-nál, a 10 éves Beagle kan kutyánál nyaki herniat diagnosztizáltak, a C6-C7 – es csigolyáknál
Műtéte sikeres volt, azonban egy óvatlan pillanatban, a kanapéra felugrást követően, másnapra mind a négy végtagra lebénult. Ezután kerestek fel Gazdái.
Az állapotfelmérést 2016.03.03-án végeztem el. Felállítottam egy terápiás tervet, majd a varratszedésig nagyon óvatos rehabilitációba kezdtünk. Mivel Roy-nak nagy fájdalmai voltak, így igen óvatosan kellett vele foglalkozni.
Szerencsére vizelet-, és székletürítése rendben volt, igaz a Tulajdonosok részéről nagy odafigyelést igényelt, hogy kis kedvencüket tisztán tudják tartani. Az izomsorvadás elindult, a propriocepció mind a négy végtagon kiesett, azonban a mély fájdalom érzete mind a négy végtagon megtartott volt.
A varratszedésig csak thermoterápiát és detonizáló masszázst alkalmaztam, nemcsak a megfeszült izmok oldása, hanem a fájdalom csillapítása érdekében is. Közeledve a varratszedés időpontjához a hegmasszázst is elkezdtem. A hegmasszázsra azért volt szükség, hogy a műtétet követő letapadásokat feloldjam. A letapadások megszüntetése könnyebb mozgást eredményez.
Varratszedés után, a masszázst követően, passzív kimozgatást alkalmaztam mind a négy végtagon, hogy elkerüljük az ízületi mozgáspályák beszűkülését. Ingermasszázzsal igyekeztem elérni, hogy a kiesett reflexeket vissza tudjam állítani, ezáltal a nem használt ízületeket ismét mozgásra kényszerítsem. Nyújtottam a mellső- és hátsó lábak izmait, hogy az esetleges izomrövidülést megakadályozzam. Többféle átmozgatási technikával igyekeztem a járást imitálni, hogy a különböző ízületek, izmok, idegek, stb. ne felejtsék el feladatukat: az ízületek folyamatos mozgásban legyenek, az izmok ne rövidüljenek, az ingerületek újból visszajöjjenek.
2016. 03 21-ig minden alkalommal felállítottam Royt 5 mp-re a lábaira.
2016.03.23-án egyszer csak felállt magától. Még nagyon instabil volt és látszódott, hogy ez nehéz feladat, de az akaraterő megvolt benne.
Ettől a naptól kezdve egyre többször állt fel, elkezdte csóválni a farkát. Egyre jobban tűrte a kezeléseket, fájdalmai teljesen elmúltak. Elkezdtük az asszisztált feladatokat:
- asszisztált állás – erre azért volt szükség, mert Roy még önmagától nem sok ideig tudott a lábán megállni,
- asszisztált járás – a beteg végtagokat igyekeztem erősíteni, hogy olyanokká váljanak, mint egészséges formájukban, illetve a koordinált mozgást gyakoroltattam.
Roy olyan szépen fejlődött, hogy 2016.04.05-én már óvatosan az instabil talajon való tornát is elkezdhettük. Egy hónap sem telt el Roy felemelt lábbal tudta vizeletét üríteni. Gazdáival egyre többet tudott sétálni. Járása ugyan instabil volt még, de az utcán kapott ingerek nagyon jó hatással voltak rá.
Egy hónap múlva, egész sor feladatot tudtam vele végeztetni a megfelelő és szép járás kialakítása, visszanyerése érdekében:
- instabil talajon tornáztattam, hogy a koordinációját javítsam, izmait erősítsem
- szlalomoztattam
- lépéshossz növelési feladatokat végeztettem vele – az esetleges fájdalom, illetve a mozgáspályák beszűkülése miatt az állat túl kicsit, rövidet lép. Ezen kellett javítanom, megtanítani a rendes járást, a számára megfelelő lépések hosszát.
(Mindezeket, csak az után tehettem, hogy izmait, ízületeit felkészítettem a hetekig, hónapokig tartó kezelésekkel.)
Roy egyre ügyesebb és ügyesebb lett. Egyre magasabbra tudta emelni a fejét, egyre jobban tudta jobbra és balra mozgatni a fejét. Egyre jobban ment neki a jobbra-balra forduló.
Annyira jól belejött a feladatsorozatba, hogy már magától végezte egyik feladatot a másik után. Persze mindig segítség és felügyelet mellett.
A kitartó munkának köszönhetően 2016 júliusára Roy teljesen meggyógyult. Szalad, szimatol, vadászik, megtréfálja Gazdáit és legfőképpen nagyon boldog.
Azt hiszem Roy-ra igazán érvényes a szlogenem: „Egészségesen négy lábon!”
