|
||||||||||||
|
A
TIGRIS
PANTHERA A macskafélék családjába tartozó ragadozó, a nagymacskák egyike. A Panthera tigris fajnak eddig kilenc alfaját különítették el, melyek közül három már végleg kihalt! Bali tigris (Panthera tigris balica) – kihalt (1940-es években) Kaszpi tigris (Panthera tigris virgata) – kihalt (1970-es években) Jávai tigris (Panthera tigris sondaica) – kihalt (1980-as években) Szibériai tigris vagy amur tigris (Panthera tigris altaica) Indokínai tigris (Panthera tigris corbetti) Dél-kínai tigris (Panthera tigris amoyensis) Szumátrai tigris (Panthera tigris sumatrae) Bengáli tigris vagy királytigris (Panthera tigris tigris) Maláj tigris (Panthera tigris malayensis) A tigris korábban Közel kelettől a Távol keletig Ázsia jelentős részén előfordult. Mára szabadon csak Kínában, Tibetben, Szibériában, Mongóliában, Malajziában, Thaiföldön, Nepálban és Indiában lelhető fel. Élőhelye igen változatos, a trópusi esőerdőkben, a száraz erdőkben, a mangrove-mocsarakban és a magas füvű területeken egyaránt megtalálható. A legtöbb tigris erdőkben, illetve füves területeken lakik, amihez bundájuk mintázata is alkalmazkodott. Bár első látásra kirívónak tűnik a fekete csíkozás narancssárga alapon, de a száraz, narancssárgás arnyalatú fűben nagyon jól el tud rejtőzködni. ÉLETMÓDJA A tigrisek magányos állatok, hosszabb ideig csak a nőstény és utódai élnek együtt. Bár egész nap aktívak lehetnek, főleg alkonyat után és éjszaka vadásznak. A legtöbb macskafélétől eltérően a tigris szereti a vizet, jól és kitartóan tud úszni. A nagymacskák közül csak a jaguárok, halászmacskák és a tigrisek számítanak jó úszónak, és a tigriseket gyakran látni, amint tavakban és folyókban úsznak. Visszahúzható karmainak és erős lábainak segítségével kiválóan mászik fára, és hatalmas, akár 8-10 méteres ugrásokra is képes. A hímek és a nőstények egyaránt saját territóriumot birtokolnak, a hímeké többszöröse lehet a nőstényekének, és egy hím területe több nőstényét is átfedheti. Területük határát állandóan jelölik a jellegzetes tereptárgyakra spriccelt vizeletükkel, valamint karmolásnyomokkal. Nincs természetes ellenségük, egyedül az ember jelent számukra veszélyt, míg a kölyköket kifejlett fajtársaik ölhetik meg.  |
Tigrisek képek, és leírások! 
Ma összesen 5-7000 vadon élő
tigris található a Földön,
Ha most nem sikerül a tigrisek számának csökkenését megakadályozni, akkor e pompás csúcsragadozó rövid időn belül eltűnhet a Földről. MENTSETEK MEG!  |
TÁPLÁLKOZÁSA
A tigris fő táplálékát a nagypatások képezik, szarvasok, antilopok, vaddisznók, bivalyok, de akár a fiatal elefántot vagy orrszarvút, sőt alkalmanként medvéket, leopárdokat és krokodilokat is zsákmányolnak. Emellett azonban a kistestű fajok, mint pl. madarak, rágcsálók, békák és halak számára is veszélyt jelent, de a dögöt sem veti meg. Általában nem eszik minden nap, egy-egy sikeres vadászat után azonban egyszerre akár 40 kg húst is elfogyaszt. A kisebb zsákmányállatokat a tarkóra mért harapással öli meg, míg a nagyobb testű prédának a torkát harapja át, így fojtva meg áldozatát. Átlagosan 10-20 vadászatából mindössze egyszer jár sikerrel. SZAPORODÁSA A tigriseknek nincs kitüntetett szaporodási időszakuk, bár az északabbi területeken élők többnyire csak télen párzanak, így tavasszal jönnek világra az utódaik A nőstényekmindössze 3-6 napig ivarzanak, ezt átlagosan 103 napos vemhesség követi, melynek végén 1-7, de általában 2-3 kölyök látja meg a napvilágot. Születéskor súlyuk 780-1.600 gramm, szemük csak a második héten nyílik ki. A kölykök 3 hónapos korukig szopnak, szilárd táplálékot már a második hónaptól kezdve fogyasztanak, de csak másfél éves korukban válnak önállóvá. A nőstény egyedül neveli utódait, akik féléves koruktól követik anyjukat a vadászatok során is, azonban általában 2-3 éves koruk között hagyják el végleg a szülőterületüket. Az ivarérettségüket 3-4 éves korukban érik el. Várható élettartamuk a szabad természetben ritkán haladja meg a 10 évet, fogságban azonban 20 évnél is tovább élhetnek. ELTÉRÖ SZINEZETÜ TIGRISEK A tigrisek közül kizárólag a bengáli tigrisnek fordulnak elő a természetben az eredeti színűtől eltérő színváltozatai. A fehér tigris nem önálló alfaja a tigrisnek, csak egy színváltozata. A természetben igen ritkán fordul elő, mivel feltűnő színe miatt a fehér egyedek túlélési képessége kisebb, mint normál színezetű fajtársainak. Állatkertekben élő állománya jelentős mértékben beltenyésztett, mivel egy fehér színű hímnek és lányának frigyéből, majd egy testvérpárnak a továbbszaporításából alakult ki Mindazonáltal nagyon ritkák a szabad természetben a teljesen fehér színű egyedek. Néha előfordul, hogy a bengáli tigris hasára jellemző fehér szín máshol a testen is megjelenik és ott nagyobb kiterjedésű fehér foltokat ad. Az eredeti színtől eltérő színváltozatoknak a megjelenését és fenntartását az ember a fogságban tartott tigriseknél igen kedveli, így mára sikerült a "fehér tigris" mellett (amely fehér alapszínű fekete csíkokkal) egyéb színváltozatokat is kitenyészteni, úgymint a "hótigris" (teljesen fehér), "aranytigris" (normál vörös alapszínű, csíkjai azonban fekete helyett aranybarnák). Ezek az állatok többnyire hibridek , amelyekben szibériai tigris vérvonal is megtalálható. Érdekesség, hogy míg a többi macskafélénél igen gyakori a melanisztikus, fekete színvariáció megléte (pl. leopárd, jaguár, szervál) addig ilyet még sosem tapasztaltak a tigrisnél. |
||||||||||
|
|
||||||||||||
