„Nem az a kérdés, hogy az állatok képesek-e gondolkodni vagy képesek-e beszélni, hanem hogy képesek-e szenvedni.” Jeremy Bentham
Az 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei
AZ ÁLLATOK VÉDELMÉRŐL ÉS KIMÉLETÉRŐL
(Jelmagyarázat: Törvény, rendeletekIndoklásElőzményekJavaslatok)
„Az állati jog az a filozófia, amely biztosítja az állatoknak azt a minden élőlény által óhajtott elemi igényét,
hogy szabadon élhessenek egy természetes életet, szükségtelen fájdalmaktól és gyötrelemtől mentesen, és hogy természetes halállal haljanak.

NOÉ ÜZENETE: A világot, s vele együtt valamennyi élőlényt naponta halálos veszedelem fenyegeti. Az emberiséget a technikai fejlődés, az agresszív háborúk, a többi élőlényt pedig az ember. A magukat megvédeni nem képes, legkiszolgáltatottabb élőlények a gyerekek és az állatok. Ők még tiltakozni sem tudnak. Ezt nekünk kell megtennünk helyettük is. Minden élőlénynek meg kell halnia, a kérdés csak az, hogy milyen út vezet odáig. Az élet és az elmúlás lehet kegyes és fájdalommentes, de lehet fájdalmas kínhalál is. Minden élőlénynek, az állatoknak is joguk van a tisztességes élethez és a kegyes halálhoz.
 
 
 
 

AZ 1998. ÉVI XXVIII. TÖRVÉNY AZ ÁLLATOK VÉDELMÉRŐL ÉS KÍMÉLETÉRŐL

A törvényt az Országgyűlés az 1998. március 16-i ülésnapján fogadta el.

Az elfogadott törvény és a végrehajtási rendeletek fekete betűvel, a törvény indoklása szürke betűvel,
az adott paragrafusokhoz csatolt előző évekbeli törvénytervezetek szövege zöld betűvel,
a törvénnyel és végrehajtási rendeleteivel kapcsolatos vélemények, javaslatok szövege piros betűvel olvasható!

 

TÖRVÉNY

ELŐZMÉNYEK

Az Országgyűlés

—   annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége,

—   elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára,

—   kifejezve azon szándékát, hogy a Magyar Köztársaság tevékeny módon részt vállaljon az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítésekből,

az állatok ésszerű védelmének és kíméletének biztosítása érdekében az alábbi törvényt alkotja:

Fölöslegesnek tartjuk ismertetni a rendszerváltás előtti törvényalkotási próbálkozásokat és javaslatokat, ezért csak néhány, a véglegest megelőző szövegből nyújtunk válogatást.

1991.

Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Igazgatási és Jogi Főosztálya

Az 1980-as években széleskörű társadalmi kezdeményezés bontakozott ki egy átfogó állatvédelmi törvény megalkotása iránt. A jogalkotást egyre erőteljesebben sürgetik az állatvédő egyesületek, állampolgárok és a különböző sajtószervek. A mozgalmat támogatják a tudományos élet egyes jeles képviselői is.

E társadalmi igényt az állatokkal való érintkezés különböző területein sokasodó riasztó jelenségek táplálják. Az állattartói felelőtlenség, a hozzá nem értés, a kíméletlenség és a rosszul értelmezett gazdálkodási érdek az embernek kiszolgáltatott állatok nagy tömegét teszi ki nap, mint nap szükségtelen szenvedésnek. A jelenség folyamatos újratermelődése és az állami szervek passzivitása a közvéleményben aggodalmat és elégedetlenséget ébreszt.

Az elmúlt esztendőkben társadalmi kezdeményezés bontakozott ki az állatvédelmi törvény megalkotása iránt. Ezt az igényt az állatokkal való érintkezés során sokasodó riasztó jelenségek táplálják.

Az állami és az önkormányzati szervek esetenként tapasztalható közömbössége az állattartói felelőtlenséggel és az emberi kíméletlenséggel szemben a közvéleményben elégedetlenséget ébreszt. Ma már nyilvánvalóan nem tűrhető el, hogy bárki közönyösen viseltessen az állatoknak okozott szenvedésekkel szemben. Ezért szükségessé és időszerűvé vált az állatvédelmi törvény megalkotása.

1992.

Az állatok védelméről szóló törvényjavaslat szabályozási koncepciója:

Az elmúlt években társadalmi kezdeményezés bontakozott ki az állatvédelmi törvény megalkotása iránt. A jogalkotást erőteljesen sürgetik az állatvédő egyesületek, állampolgárok és a különböző sajtószervek. A mozgalmat támogatják a tudományos élet jeles képviselői is.

E társadalmi igényt az állatokkal való érintkezés különböző területein sokasodó riasztó és idegborzoló jelenségek táplálják. Az állattartói felelőtlenség, a kíméletlenség és a rosszul értelmezett gazdálkodási érdek az embernek kiszolgáltatott állatok nagy tömegét teszi ki nap mint nap szükségtelen szenvedésnek. Az állami szervek passzivitása a közvéleményben aggodalmat és elégedetlenséget ébreszt. Egy kultúrált államban nyilvánvalóan nem tűrhető el, hogy az állami szervek és az állampolgárok közönyösek legyenek az állatoknak okozott szenvedésekkel és az emberi mivoltot megszégyenítő borzalmakkal szemben. A társadalom erkölcsi érzékét sértő cselekmények megelőzéséhez és visszaszorításához szükséges jogi szabályozás jelenleg még részben kialakulatlan.

1995.

Tárgy: a FAUNA által javasolt Állatvédelmi törvény tervezete — indoklással ellátva (Kidolgozta Dr. Mikó János, kapta a KTM Közigazgatási Főosztály, Törvényelőkészítő Főosztály):

AZ ÁLLATOK JOGAINAK VÉDELMÉRŐL

Ez a cím fejezi ki azt a fejlődést, ami az állatvédelem területén végbe ment, — azaz: a korábbi óvó-hárító (stb.) jellegű szabályozás helyébe az állatvilágot (egészében és egyedeiben egyaránt) az ökológiai egység részeként, szuverén, értékben nem az embernek alárendelt élőlényeknek kell tekinteni és nem az embertől kapott adományként kell a védelmüket jogilag szabályozni.

Az evolúciós „fejlődés” (helyesebben: folyamat) során azonban az állatvilág — az embernek való kiszolgáltatottsága miatt — az ember védelmére szorul.

A Magyar Köztársaság Országgyűlése tudatában annak, hogy a tudományos haladás által ismertté, a társadalmi felelősségtudat fejlődése eredményeként pedig törvényalkotási igénnyé vált ökológiai összefüggések, egymásra utaltság és egyenértékűség elve alapján az állatvilág — összességében és egyedeit tekintve is — jogokkal rendelkezik:

—    elismeri, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, jogaik tiszteletben tartása, jólétük biztosítása minden ember kötelessége, illetve felelőssége;

—    elítéli az állatoknak, úgy is mint az ember által saját társlényeinek okozott szenvedést és szükségleteik korlátozását, kivéve ha ez az állatok érdekét szolgálja;

—    elutasítja, hogy az élőlények közötti fajbeli különbség igazolhasson ember általi indokolatlan kizsákmányolást a tudomány, a sport, a táplálkozás vagy emberi javak megszerzése céljából;

—    vallja, hogy az ember nem ura a természetnek, hanem az élővilág evolúciós fejlődése által felelős gondviselője kell, hogy legyen az állatoknak;

—    elismeri az élővilág egységét és rokonságát, ezért meggyőződése, hogy minden élőlénynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a természetes örömökhöz, az ember okozta szenvedés, valamint anélkül, hogy nyersanyagként használják fel őket az emberi faj kényére-kedvére;

—    kötelességének tartja, hogy rendszeresen felül kell vizsgálni, és folyamatosan korlátozni kell azokat az okokat, amelyekért állatokat emberi célokra használunk;

—    elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára;

—    tudatában annak, hogy a társadalom erkölcsi állapotának javítása érdekében nagy szükség van az állatokkal kapcsolatban ma még létező érzéketlenség, közömbösség és tájékozatlanság megszüntetésére;

—    kötelességének tartva, hogy a Magyar Köztársaság a nemzetközi és az államközi egyezményeknek eleget téve hozzájáruljon az állatok jogainak elfogadtatásához.

A Magyar Köztársaság Országgyűlése ezért elhatározta, hogy törvényt alkot az állatok jogainak és jólétének védelméről.

Indoklás:

Ez a szöveg fejezi ki pontosan azt a szemléletet, amelynek talaján el kell végezni a megfelelő jogi szabályozást, — és amire a cím is utal: ökológiai szemlélet megjelenítése, az egyenértékűség elvének hangsúlyozása, az elavult egyedkímélő állatvédelem fogalmának mellőzése, a haszonállatokra is kiterjedő szabályozás, stb.

Nagyon fontos — mellőzhetetlen — eleme a fenti megalapozási gondolatmenetnek, az a tudományos felismerés, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, valamint, hogy nem elegendő a gondoskodásnak csak a szintje, melyen bár biztosítva van az állatok élete, egészsége, testi épsége, mozgása — hanem az állatok jólétének elérését is célul tűzte ki.

1997.

A Magyar Köztársaság Kormánya T/4254 számú javaslata az állatok védelméről és kíméletéről. Előadó: dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:

Az Országgyűlés

—    tudatában annak, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, s tiszteletben tartásuk, valamint jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége;

—    elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára;

—    kifejezve azon szándékát, hogy a Magyar Köztársaság tevékeny módon részt vállaljon az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítésekből;

a jelen törvénnyel megalkotja az állatok ésszerű védelmének és kíméletének jogi rendjét.

 

FAUNA EGYESÜLET ÉS ALAPITVÁNY,
Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség
Felelős szerkesztő: Széchy Ágnes

 

A Fauna Híradó különkiadását az internetre átdolgozta a Mókusfalvi Állatbarát Szolgálat