|
Fölöslegesnek tartjuk ismertetni a rendszerváltás előtti törvényalkotási próbálkozásokat és javaslatokat, ezért csak néhány, a véglegest megelőző szövegből nyújtunk válogatást.
1991.
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Igazgatási és Jogi Főosztálya
Az 1980-as években széleskörű társadalmi kezdeményezés bontakozott ki egy átfogó állatvédelmi törvény megalkotása iránt. A jogalkotást egyre erőteljesebben sürgetik az állatvédő egyesületek, állampolgárok és a különböző sajtószervek. A mozgalmat támogatják a tudományos élet egyes jeles képviselői is.
E társadalmi igényt az állatokkal való érintkezés különböző területein sokasodó riasztó jelenségek táplálják. Az állattartói felelőtlenség, a hozzá nem értés, a kíméletlenség és a rosszul értelmezett gazdálkodási érdek az embernek kiszolgáltatott állatok nagy tömegét teszi ki nap, mint nap szükségtelen szenvedésnek. A jelenség folyamatos újratermelődése és az állami szervek passzivitása a közvéleményben aggodalmat és elégedetlenséget ébreszt.
Az elmúlt esztendőkben társadalmi kezdeményezés bontakozott ki az állatvédelmi törvény megalkotása iránt. Ezt az igényt az állatokkal való érintkezés során sokasodó riasztó jelenségek táplálják.
Az állami és az önkormányzati szervek esetenként tapasztalható közömbössége az állattartói felelőtlenséggel és az emberi kíméletlenséggel szemben a közvéleményben elégedetlenséget ébreszt. Ma már nyilvánvalóan nem tűrhető el, hogy bárki közönyösen viseltessen az állatoknak okozott szenvedésekkel szemben. Ezért szükségessé és időszerűvé vált az állatvédelmi törvény megalkotása.
1992.
Az állatok védelméről szóló törvényjavaslat szabályozási koncepciója:
Az elmúlt években társadalmi kezdeményezés bontakozott ki az állatvédelmi törvény megalkotása iránt. A jogalkotást erőteljesen sürgetik az állatvédő egyesületek, állampolgárok és a különböző sajtószervek. A mozgalmat támogatják a tudományos élet jeles képviselői is.
E társadalmi igényt az állatokkal való érintkezés különböző területein sokasodó riasztó és idegborzoló jelenségek táplálják. Az állattartói felelőtlenség, a kíméletlenség és a rosszul értelmezett gazdálkodási érdek az embernek kiszolgáltatott állatok nagy tömegét teszi ki nap mint nap szükségtelen szenvedésnek. Az állami szervek passzivitása a közvéleményben aggodalmat és elégedetlenséget ébreszt. Egy kultúrált államban nyilvánvalóan nem tűrhető el, hogy az állami szervek és az állampolgárok közönyösek legyenek az állatoknak okozott szenvedésekkel és az emberi mivoltot megszégyenítő borzalmakkal szemben. A társadalom erkölcsi érzékét sértő cselekmények megelőzéséhez és visszaszorításához szükséges jogi szabályozás jelenleg még részben kialakulatlan.
1995.
Tárgy: a FAUNA által javasolt Állatvédelmi törvény tervezete — indoklással ellátva (Kidolgozta Dr. Mikó János, kapta a KTM Közigazgatási Főosztály, Törvényelőkészítő Főosztály):
AZ ÁLLATOK JOGAINAK VÉDELMÉRŐL
Ez a cím fejezi ki azt a fejlődést, ami az állatvédelem területén végbe
ment, — azaz: a korábbi óvó-hárító (stb.) jellegű szabályozás helyébe
az állatvilágot (egészében és egyedeiben egyaránt) az ökológiai
egység részeként, szuverén, értékben nem az embernek alárendelt
élőlényeknek kell tekinteni és nem az embertől kapott adományként
kell a védelmüket jogilag szabályozni.
Az evolúciós „fejlődés” (helyesebben: folyamat) során azonban az állatvilág
— az embernek való kiszolgáltatottsága miatt — az ember védelmére szorul.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése tudatában annak, hogy a tudományos
haladás által ismertté, a társadalmi felelősségtudat fejlődése eredményeként
pedig törvényalkotási igénnyé vált ökológiai összefüggések, egymásra
utaltság és egyenértékűség elve alapján az állatvilág — összességében
és egyedeit tekintve is — jogokkal rendelkezik:
— elismeri, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények,
jogaik tiszteletben tartása, jólétük biztosítása minden ember kötelessége, illetve felelőssége;
— elítéli az állatoknak, úgy is mint az ember által saját társlényeinek
okozott szenvedést és szükségleteik korlátozását, kivéve ha ez az állatok érdekét szolgálja;
— elutasítja, hogy az élőlények közötti fajbeli különbség igazolhasson
ember általi indokolatlan kizsákmányolást a tudomány, a sport, a
táplálkozás vagy emberi javak megszerzése céljából;
— vallja, hogy az ember nem ura a természetnek, hanem az élővilág
evolúciós fejlődése által felelős gondviselője kell, hogy legyen az állatoknak;
— elismeri az élővilág egységét és rokonságát, ezért meggyőződése,
hogy minden élőlénynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a
természetes örömökhöz, az ember okozta szenvedés, valamint anélkül,
hogy nyersanyagként használják fel őket az emberi faj kényére-kedvére;
— kötelességének tartja, hogy rendszeresen felül kell vizsgálni, és
folyamatosan korlátozni kell azokat az okokat, amelyekért állatokat emberi célokra használunk;
— elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág
egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára;
— tudatában annak, hogy a társadalom erkölcsi állapotának javítása
érdekében nagy szükség van az állatokkal kapcsolatban ma még létező
érzéketlenség, közömbösség és tájékozatlanság megszüntetésére;
— kötelességének tartva, hogy a Magyar Köztársaság a nemzetközi és
az államközi egyezményeknek eleget téve hozzájáruljon az állatok jogainak elfogadtatásához.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése ezért elhatározta, hogy törvényt
alkot az állatok jogainak és jólétének védelméről.
Indoklás:
Ez a szöveg fejezi ki pontosan azt a szemléletet, amelynek talaján
el kell végezni a megfelelő jogi szabályozást, — és amire a cím
is utal: ökológiai szemlélet megjelenítése, az egyenértékűség elvének
hangsúlyozása, az elavult egyedkímélő állatvédelem fogalmának mellőzése,
a haszonállatokra is kiterjedő szabályozás, stb.
Nagyon fontos — mellőzhetetlen — eleme a fenti megalapozási gondolatmenetnek,
az a tudományos felismerés, hogy az állatok érezni, szenvedni és
örülni képes élőlények, valamint, hogy nem elegendő a gondoskodásnak
csak a szintje, melyen bár biztosítva van az állatok élete, egészsége,
testi épsége, mozgása — hanem az állatok jólétének elérését is célul tűzte ki.
1997.
A Magyar Köztársaság Kormánya T/4254 számú javaslata az állatok védelméről
és kíméletéről. Előadó: dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
Az Országgyűlés
— tudatában annak, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes
élőlények, s tiszteletben tartásuk, valamint jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége;
— elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág
egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára;
— kifejezve azon szándékát, hogy a Magyar Köztársaság tevékeny módon
részt vállaljon az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítésekből;
a jelen törvénnyel megalkotja az állatok ésszerű védelmének és kíméletének jogi rendjét.
|
