FIP, FIP hurrá!

Nyugodtan mondhatjuk, hogy ma már rendelkezünk a FIP-re kidolgozott mentesítési programmal, amely ugyan bizonyos esetekben bonyolult, és végrehajtása elszántságot és áldozatokat, kíván, de a végeredmény a lényeg: A FIP-mentes, gyönyörű cicák, ahol nem ketyeg a „FIP-bomba”.

E lap hasábjain nyolc évvel ezelőtt (1991/4. szám) megjelent egy cikkem „FIP, FIP HURRÁ?” címmel. Így, kérdőjellel a végén.

Ma is sok kérdés merül fel a macskák fertőző hashártyagyulladásával (FIP = Feline Infectious Peritonitis) kapcsolatban, de ha nem is pontot, de mára már nyugodtan felkiáltójelet tehetünk az akkori cím után.

Megszelídült talán a halálos kórt okozó vírus?

Közel sem erről van szó. Azonban a rengeteg új kutatási eredmény egy részét sikerült a gyakorlatba átültetni, és reményeink szerint meggyökereztetni. A gyakorlat és a kutatás közötti szoros kapcsolat segítségével, a betegség terjedésének, a kórokozó jellemrajzának feltárásával sok olyan részlet került napvilágra, amivel elérhetjük azt, hogy a macskák e rettegett betegségére ma már nem sorscsapásként kell gondolnunk. De eddig hány és hány szebbnél szebb, kedvesebbnél kedvesebb macska vált a gyilkos kór áldozatává!

De ne vágjunk a dolgok elé. Eddig is tudtuk, hogy a kórokozó világszerte elterjedt, és bár a betegség megjelenése szórványos — szinte sorscsapásszerűnek tűnik — azonban a beteg állatok szinte mindegyike hosszabb-rövidebb betegeskedés után elpusztul.

Mivel a FIP iránt a 3-6 hónapos macskák a legfogékonyabbak, így arra van esély, hogy az új gazdihoz került kismacska a FIP első számú áldozata legyen.

És micsoda egy betegség a FIP! Tünetmentesen is hordozhatják a macskák, megfertőzve a közelükben élő többi társállatot. Ennek elsősorban tenyészetek esetében van jelentősége, amikor az áhított újonnan bekerülő tenyészmacska hívatlan vendéget is hoz magával: a FIP-et.

Kezdjük magával a kórokozóval a nyomozást. Évekkel ezelőtt az volt az alapelv, hogy a macskák koronavírusai vagy csak enyhe hasmenést (FeCov = Feline Enteric Coronavirus), vagy csak FIP-et (FIPV = Feline Infectious Peritonitis Virus) képesek okozni.

Mára a kép sokkal árnyaltabb: a két vírust ugyanazon vírus két virulenciaváltozatának tekintjük. Ez azt jelenti, hogy ha egy állat csak a hasmenést okozó vírussal fertőzött, akkor sincs biztonságban, mert ez a vírus bonyolult genetikai lépések során átalakulhat benne hashártyagyulladást okozó vírussá.

Hogy ne legyen ilyen egyszerű: valamikor nagyon régen a kutyák hasmenést okozó koronavírusa hozzászokott a macskához, és ugyanezeket a kórképeket okozza. Ráadásul a macskák ellenálló képessége is hozzájárul ahhoz, hogy ezek a vírusok milyen gyakorisággal okoznak megbetegedést. Bizonyos vérvonalak sokkal ellenállóbbak, mint mások. Mi ebből a gyakorlati következtetés? Az a számunkra kedvező helyzet, hogy ha az állatokban, állományokban semmilyen koronavírus nincs. Vagy végezzünk rezisztencianemesítést. Ez utóbbi hallatára egy vérbeli tenyésztőnek felforr vére: — „Még egy korlátozó tulajdonság? Hát nem. Inkább bízzuk a sorsa.” És egyszer valóban eljön a sors csapása a FIP képében.

Hogyan vehetjük észre, mik lehetnek a klinikai tünetek?

Az áldozat ellenálló képességétől függően alakul a klinikai kép. A rossz ellenálló képességű, stressznek kitett cicák esetén az úgynevezett „nedves” forma jelentkezik, amelyre has- és mellhártyagyulladás jellemző. A kicsit jobb immunrendszerrel rendelkező állatoknál a „száraz” forma jelentkezik, amikor a belső szervekben jelentkeznek az elváltozások, és a tünetek az érintett szervek szerint alakulnak, így rendkívül sokrétűek. A két forma együtt előfordulhat, sőt, egymása át is alakulhatnak. A legerősebb immunrendszerrel rendelkező egyedekben — szerencsére ők vannak túlnyomó többségben — a fertőzés tünetmentesen zajlik le. Ebben az esetben a fertőzés következtében termelődött ellenanyagok megjelenéséből, azok vérvizsgálattal történő kimutatásával tudhatjuk meg, hogy hívatlan látogatónk volt, a FIP.

A száraz FIP-nél gyakran találkozhatunk idegrendszeri tünetekkel. Az esetek mintegy egyötödében csak a szemben jelentkeznek elváltozások, amelyek meg is gyógyulhatnak. Ez az egyetlen megjelenési formája a FIP-nek, amely nem feltétlen halálos kimenetelű.

A fentiekből kitűnik tehát, hogy nem egyszerű a FIP klinikai diagnózisa. Ráadásul a beteg állatok csak a jéghegy csúcsát képezik. A klinikailag egészséges egyedek csak laboratóriumi vizsgálattal deríthetők fel. Erre a klasszikus diagnosztika ellenanyagokat használ, amivel az derül ki, hogy az adott állat találkozott-e a vírussal, avagy nem, illetve milyen stádiumban van a fertőzöttség. Már itt hangsúlyozni kell, hogy az egészséges, de esetleg koronavírussal fertőzött macska nem jelenti feltétlenül a tenyésztői pályafutás, és a tenyészállat sorsának a megpecsételődését.

Ennek két oka van. Az egyik az, hogy koronavírus-ellenanyag pozitív anyaállatoktól is lehetséges koronavírus negatív utódokat nyerni. A másik pedig az, hogy amennyiben a pozitív macska nem fertőződik újra, egy idő után az esetek nagy részében negatívvá válik, ami azt is jelenti, hogy biztosan nem fog vírust üríteni, vagyis mintha mi sem történt volna, egy negatív kollektíva tagja lehet.

Ezek a felismerések teszik lehetővé azt, hogy ma már a FIP-től, jobban mondva a macskák koronavírusától mentesíteni tudjuk az állományokat. Ugyan az enteriális koronavírus fertőzést nem tudjuk megkülönböztetni sem a FIP-et okozó koronavírustól, sem a FIP elleni vakcina vírusa által indukált ellenanyagtól, de ennél a korlátnál tovább kell látnunk. A lehetőséget kell megragadni, mégpedig azt, hogy egy koronavírus pozitív állatból — elkülönítéssel, illetve a vérvizsgálatok következetes végzésével — előbb vagy utóbb koronavírus negatív állathoz jutunk.

Hol van ennek a jelentősége? Valahol egyfajta garanciát jelent egy állat koronavírus—mentessége arra, hogy nem kell rettegni ettől az alattomos fertőzéstől sem a tenyésztésben, a fedeztetéseknél, tenyészállatok eladásánál, illetve vásárlásánál, sem attól, hogy az új gazdikhoz kerülő kiscicák a FIP bármely formájában megbetegednek. Ez pedig a „minőség garanciája”.

Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy ma már rendelkezünk a FIP-re kidolgozott mentesítési programmal, amely ugyan bizonyos esetekben bonyolult, és végrehajtása elszántságot és áldozatokat kíván, de a végeredmény a lényeg: a FIP-mentes, gyönyörű cicák, ahol nem ketyeg a „FIP-bomba”.

Bizonyára még sok meglepetést tartogatnak ezek a vírusok, de ma már kezünkben a döntés lehetősége, hogy nem leszünk a FIP játékszerei.

Így lett a kérdőjelből felkiáltójel.

Dr. Lakatos Béla — 1999. május-június

Kapcsolódó cikkek: Viselkedés a cicával • A cicákra leselkedő veszélyek • A macskák etetése • A jó macskaalom • Macska vagy gyerek? Mindkettő! • Ajánlat macskaszőr allergiásoknak • FUS: macskák alsó húgyúti megbetegedései • FIP: macskák fertőző hashártyagyulladása • PKD: policisztás vesebetegség • Lézersebészet • Cica-tanácsadás

A Mókusfalvi Állatbarát Szolgálat információtárából