„Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban,
ahogyan az állatokkal bánik.” Mahatma Gandhi

www.allatvedo.atw.hu

Illatos út - a sintértelepek állataiért...

 
 
 
 
 
 

„Miért is érezne a felnövekvő ember tiszteletet bármi iránt, ha minden, amit maga körül lát, emberi mű, mégpedig nagyon silány és ocsmány emberi mű...” Konrad Lorenz

 

 

 

Kis kékség

Új állatkert nyílik Budapesten. Az egzotikus vadakat bemutató Tropicarium Campona — noha az állatoknak megfelelő körülményeket biztosít — valószínűleg mégsem arat majd osztatlan sikert az állatvédők körében.

A számok tükrében még a visszafogott ítészek is csak a grandiózus jelzővel illethetik a nagyközönség számára május 26-án megnyíló Tropicarium Camponát. Amint arról a Nagytétényi úti intézmény vezetője, Farkasdi Károly beszámolt, a hozzávetőleg 1 milliárd forintos befektetéssel épülő Tropicarium az óceánok, tengerek és trópusi őserdők élővilágát mutatja be. Az egyelőre főként munkások uralta, közel 3 ezer négyzetméteres létesítményben több mint 400 állat- és 100 növényfajt ismerhetnek majd meg a látogatók. A Vörös-tenger, a Karib-tenger és az Indiai-óceán lakóinak magyarországi szállása hihetetlen mennyiségű, 1,6 millió liter tengervíz lesz.

— Mindemellett az édesvízi halakról sem feledkeztünk meg, hiszen Afrika, Dél-Amerika és Ázsia tavainak élővilágát is bemutatjuk, három teremben — tette hozzá Farkasdi.

Nagy becsben és 1.4 millió liter vízben tartják majd a napokban megérkező 7 darab, egyenként közel kétméteres cápát, amelyek a Tropicarium fő látványosságát jelentik majd. Ennek a 16 centiméter vastag, törhetetlen üveggel határos akváriumnak fontos része a 11 méter hosszú, szintén üvegből készült látványalagút, melynek közepén megállva több mint négy méter víz tornyosul majd a látogató fölött.

Magyarország sok mindenben bővelkedik, egy dologban viszont egyáltalán nem. Hiába mosta hajdan tenger a partjait, pillanatnyilag nincsen tengervize. Ezért ezt a vizet helyben kell csinálni. Mint megtudtuk, a medencék feltöltéséhez szükséges tengervíz létrehozásához 40 tonna ásványi sót használtak fel. Amint arra Farkasdi rámutatott, a létesítmény a felsoroltakon kívül attól is egyedülálló Közép-Európában, hogy a speciális tisztítórendszernek köszönhetően ezt a vizet nem kell cserélni. Egy igazi állatkertből nem hiányozhatnak a hüllők, kétéltűek és az egyéb, tollas-szőrös jószágok sem. Így, miközben a fotós kolléga némi fejcsóválással bemászott az 5 darab, két és fél méteres aligátor közé, hogy közeli portrét készíthessen róluk, az intézmény vezetője beszámolt arról, hogy a Farkasdi család svédországi Tropicariumából selyemmajmok, leguánok és két szép, méretes piton érkezett. Az egész állatseregletet, a több mint ezerféle növényt a hely szűke miatt név szerint felsorolni lehetetlen, külön említést érdemel azonban a majdani lakóit egyelőre nélkülöző rájasimogató, ahol az érdeklődők állatgondozói felügyelettel etethetik, simogathatják majd a rájákat. Mindemellett a felnőtteknek 1300, gyerekeknek 900 (kedvezménnyel 600) forintos belépőjegy megvásárlásával látogatható intézmény legfontosabb célja az ismeretterjesztés. Ezért — mutatott rá Farkasdi — külön előadótermet is építettek, ahol tudományos előadásokat vagy adott esetben konferenciákat is rendeznek majd.

Az érdeklődők simogathatják
majd a rájákat...

Fotó: Somoskövy Béla

Egy új állatkert létesítését azonban Magyarországon ma több hivatalnál is engedélyeztetni kell. Nem volt ez másként a most nyíló Tropicarium esetén sem. Amint azt a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának munkatársa, Kőrösi Levente elmondta, az engedélyeztetési procedúra során semmi kivetnivalót nem találtak, sőt az új állatkertben a tartási körülmények kifejezetten jók. Hozzátette: ennek ellenére nem támogatják az ilyen intézmények létrejöttét, mert a példán felbuzdulva több látogatóban megfogalmazódik a vágy, hogy (minden szakértelem nélkül) ő is hasonló állatokat tartson otthon. Ez pedig ösztönzően hat az illegális állatkereskedelemre, melynek létét jól példázza a néhány éve a határon lefoglalt több mint ezer görögteknős is. Állatvédelmi szempontból egyébként a kereskedelem, azon belül pedig a szállítási körülmények a leginkább kifogásolhatóak. A most nyíló állatkiállítás ilyen szempontból is minden elvárásnak megfelel, a hiba ezért inkább az előírásokban keresendő. Ezek jegyében a már említett, a tíz legveszélyesebb cápafaj között számon tartott hat ragadozót az indulást megelőző három hétben már nem etetik, közvetlenül az indulás előtt pedig nyugtatóinjekciót kapnak, hogy azután a 600 literes speciális szállítóládába kerüljenek, ahol egy közel 24 órás repülőutat tesznek meg Florida és Budapest között. Mivel a cápák alkati sajátosságuknál fogva csak úszás közben képesek lélegezni, a ládákhoz egy-egy akkumulátor hajtotta motor csatlakozik, melyek állandó mozgásban tartják a vizet és egy sűrített levegőt tartalmazó palack, mely a levegő körforgását teszi lehetővé. A Természetvédelmi Hivatal munkatársa leszögezte, hogy mivel ezek a cápák nem védett állatok (még a nemzetközi, úgynevezett washingtoni egyezmény szerint sem), szállításukat a légitársaságok nemzetközi előírásai szabályozzák, egyfajta üzleti szempontú minimumra törekedve. A cél végül is nem az, hogy a szállított állatok jól érezzék magukat, hanem inkább az, hogy lehetőleg ne pusztuljanak el, hiszen mint mondta, ezek nem tudományos missziók, hanem profitcentrikus vállalkozások.

Ezzel teljesen egyetértve a Fauna Egyesület munkatársa, dr. Pethő Ágnes arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint minden száz állatból csupán tíz éli túl a szállítást, és az új környezetben ebből a tízből is pusztán három marad életben. Mint arra rámutatott, az ilyen show-business típusú állatkiállítások klasszikusan állat- és természetvédelmi szempontból kifogásolhatók. „Mivel azonban az állatvédelmi törvény meg sem említi a halakat, az egész csak etikai szempontból bírálható” — tette hozzá Pethő, aki nem látja sok értelmét a természetes környezetükből kiszakított, a fogság miatt állandó stresszben élő állatok bemutatásának. Mint mondta, az némi pozitívum, hogy az emberek közelről is szerezhetnek benyomásokat például a cápákról, az ilyen bemutatók azonban leginkább csak azt üzenik a látogatóknak, hogy az ember pénzért bármit megtehet, bármilyen állatot befoghat, megvehet.

Az persze vitathatatlan tény, hogy a magyarországi gyerekek többsége csak az ilyen bestiáriumokban láthat élőben veszélyes tengeri ragadozókat. Az is igaz, hogy a Nobel-díjas osztrák etológus, Konrad Lorenz „A civilizált emberiség nyolc halálos bűne” című könyvében többek között azt írja, hogy az élő természettől való általános és gyors elidegenedés nagyban felelős a civilizált ember esztétikai és erkölcsi eldurvulásáért. Felteszi azonban azt a kérdést is, mely szerint miért is érezne a felnövekvő ember tiszteletet bármi iránt, ha minden, amit maga körül lát, emberi mű, mégpedig nagyon silány és ocsmány emberi mű.

Grimm Balázs — Magyar Nemzet, 2000. május 20.

 

A Mókusfalvi Állatbarát Szolgálat információtárából