Honnan? Hová?
A macskás egyesületek rövid története

Anglia

A világon az első standardokat egy angol természettudós, az első macskakiállítás szervezője, Harrison Weir fektette le 1871-ben. Az ő elnökletével alapították 1887-ben a Nationat Cat Club (Nemzeti Macska Klub) nevű első angliai egyesületet. Ez a szervezet vezette a törzskönyveket és szervezte a kiállításokat a londoni Kristály Palotában.

Adódtak elvi ellentétek a standardok értelmezése körül, emiatt 1898-ban Lady Marcus Beresford Cat Club (Macskaklub) néven hasonló célú egyesületet hozott létre.

Megegyezés csak 1910-ben született, ekkor alapították meg a Governing Council of the Cat Fancy of Great Britain (GCCF) (a Nagybritanniai Macskatenyesztők Kormányzó Tanácsa) nevű, „esernyőként” működő szövetségi csúcs-szervezetet. Ez átvette mindkét egyesülettől a törzskönyvezési és kiállítás rendezési jogokat.

USA

Az Egyesült Államokban szintén egy macskakiállítás adott lökést a szervezett macskatenyésztésnek. Erre 1895-ben került sor a Madison Square Garden-ben.

Az első macskaklub Amerikában 1899-ben Chicago Cat Club néven alakult meg, majd 1908-ban jött létre a Cat Fanciers' Association (CFA) nevű szövetség.

Amerikában ezen felül legalább nyolc nagy szövetség létezik ma, a CFA után a legnagyobb az American Cat Fanciers' Assocation (ACFA) — ennek tagja a FAMKAT — a legforradalmibb pedig az új fajták elfogadása terén a The International Cat Assocation (TICA).

Európa

FIFe

Az európai kontinensen az első macskaegyesületet Belgiumban Les Amis du Chat néven alapították 1917-ben. Más országokban a 20-as évektől kezdtek megalakulni a nemzeti macskaegyesületek. Franciaországban 1933-ban alakult meg a második egyesület, a Fédération Féline Francaise (FFF), amely Anglián kívül az első, már egyesületeket tömörítő szövetségként jött létre. Ennek országhatáron kívülre történő terjesztését a francia szövetségi vezetők 1949-ben tűzték ki célul, amikor megalapították a FIFE-t (Fédération Internationale Féline d'Europe - Európai Nemzetközi Macskaszövetség).

Ellentétben azonban az angolszász szövetségi gyüjtőelvvel, a FIFE országok felett álló, irányító szervezetnek képzelte el magát, és alapító okiratában kimondta hogy egy országból csak egy egyesület lehet tagja a szövetségnek.

Az angliai és amerikai szövetségekkel ellentétben a FIFE központi törzskönyvezéssel nem foglalkozik, azt tagegyesületeire hagyja. Igy tevékenysége a standardok kibocsájtásán és a bírók elismerésén kívül abból áll, hogy díjat szed az általa elismerést élvező kiállitások, valamint a tagegyesületeinél nyilvántartott tenyésztői nevek után. Állandó székhelye nincs, az mindig az éppen megválasztott elnök és főtitkár lakóhelye.

A 12 alapító egyesület 1949-ben a következő országokból származott: Ausztria, Csehszlovákia, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Norvégia, Németország, Olaszország, Svájc és Svédország. Azóta tagjainak száma néhány más, a kontinensen kívül lévő országból származó egyesülettel is gyarapodott, s ezért a FIFE rövidítést felváltotta a FIFe (Fédération Internationale Féline).

A FIFe-hez nem csatlakozott európai egyesületek száma ma jóval száz felett van.

Valamennyi fent említett szövetség rendelkezik saját Etikai Kódexszel, amelyet a tagegyesületeknek a felvételkor el kell fogadniuk Mindegyik tiltja a macskák állatkereskedőnek történő eladását, mert az így eladott macskák közül sok végzi szőrmefeldolgozóban. Állatvédelmi szempontból sem elfogadható a macskák beládázása, hosszú ideig tartó utaztatása, mert sok elpusztul közülük az út közben. (A FIFe sok éven át szemet hunyt magyar tagegyesülete e gyakorlata felett.)

Magyarország

Nálunk a macskatenyésztés a vágónyúl tenyésztésre szakosodott Házinyúl és Prémesállatenyésztők Országos Egyesületén belül létrehozott Díszmacska Szakosztályban kezdődött 1971-ben.

Induláskor nyilvánvaló előny volt, hogy az élőnyúl és más prémesállat szállítása során felgyülemlett szakmai ismereteket alkalmazni lehetett a macskák tömeges exportjára is. A Díszmacska Szakosztály fő tevékenysége ugyanis a perzsa macskák nagybani exportja volt, amelyet abban az időben, és egészen a 80-as évekig a MAVAD bonyolított.

A szakosztály rendezte az első hazai macskabemutatót 1976-ban Budapesten, majd 1978-ban csehszlovák kezdeményezésre tag lett a FIFe-ben.

A szakosztályt 1979-ben a Nyúltenyésztő Egyesület törzskönyv-hamisitasi vádak, viták és botrányok miatt megszüntette. Ezt követően még abban az évben tagjai megalakították a Magyar Macskabarátok és Tenyésztők Országos Egyesületét (MMOE), amely külföldön a Díszmacska Szakosztály jogutódjának tüntette fel magat (bár jogszerűen nem volt az), s így szerzett tagságot a FIFe-ben — valójában anélkül, hogy újonnan alakult egyesületként felvették volna.

A macskák állatkereskedőknek történő nagybani eladását az MMOE is központi célként szorgalmazta, éveken át közvetítőként vett benne részt, s tagjai közül sokan ezt tekintették fő jövedelemforrásnak.

Magyarországon a macskatörzskönyvezés is a Díszmacska Szakosztályban kezdődött, de sajnálatos módon már induláskor hamis alapokra épült.

Ennek oka elsősorban az volt, hogy a MAVAD, mint felvásárló és szállító ragaszkodott az export macskák szállítási okmányaihoz (törzskönyvi kivonataihoz), amelyek csak hiányosan állhattak volna rendelkezésre, hiszen a macskák törzskönyvezésének 1971 előtt nem volt múltja Magyarországon, így az ősi sorokat senki sem ismerhette.

A szakosztályi törzskönyvvezető ezért a törzskönyvi kivonatokban a hiányzó adatokat fantázianevekkel helyettesítette. Erről egy kockás füzetben precíz nyilvántartást is vezetett.

A nem létező macskákat a központi nyilvántartásban piros betűvel és négyezerrel kezdődő sorszámmal jegyezte fel. Amikor viszont a törzskönyvi kivonatot a MAVAD vagy más személy számára kiállította, a számok már feketén jelentek meg, így azok a beavatatlanok előtt valósnak tetszhettek.

A szakosztály 1978-ban történt feloszlatásakor a törzskönyvezett macskák száma még nem érte el a háromezret de ezek közül igazoltan 1055 macska főtörzskönyvében szerepelt piros, négyezres sorszámú, vagyis soha nem létezett macska és a hozzá kitalált fajta neve.

A törzskönyvi adatok „kozmetikázásának” fent emlitett okairól, pontos menetéről az egykori, ekkor már az MMOE-ben — a hamis adatokat tartalmazó főkönyvekből — tovább dolgozó törzskönyvvezető egy 1981-ben lezajlott per során részletesen beszámolt tanúvallomásában.

Magyarországon jelenleg két országos hatáskörű egyesület létezik, a FAMKAT és az MMOE.

A FAMKAT (mai teljes nevén Magyar Fajtanemesítő Macskatenyesztők és Macskavédők Országos Társasága) 1980-ban a TIT Természettudományi Stúdióban alakult meg, az alapítók szándéka szerint a macskával kapcsolatos biológiai és természettudományos ismeretek széleskörű terjesztése érdekében. A macskák állatkereskedőnek történő értékesítését, a haszonért folytatott macskaszaporítást alapszabálya kezdettől fogva tiltja.

A FAMKAT megalakulása óta végzi tagjai számára a törzskönyvezést, amelynek korszerű szabályait a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően alakította ki. Az ACFA tagjaként külföldi társegyesületeit az ACFA tagjai, valamint a világ FIFe-hez nem csatlakozott, több száz független egyesülete között tartja számon, már azért is, mert ez felel meg etikai elveinek.

László Erika — 1995.

A Mókusfalvi Állatbarát Szolgálat információtárából