Az allergia az immunrendszer egy túlzott
reakciója olyan anyagokra, melyek normális
körülmények között
semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet
részéről. Az ilyen anyagokat
allergéneknek nevezzük, ilyenek
például a pollen, állati
szőrök, atka, penészspórák,
különböző állatok
mérgei, mikroorganizmusok, élelmiszerek,
gyógyszerek, vegyszerek stb. Az allergiás
megbetegedések száma egyre növekszik, s
nem csupán azért, mert a tünetek egyre
szélesebb körben válnak
ismertté. Az allergia oka rendkívül
összetett, mind a környezetben egyre nagyobb
számban előforduló nem természetesen
anyagok, mind a genetikai, pszichés és
immunológiai faktorok fontos szerepet játszanak a
betegség kialakulásában.
Pusztán a környezeti ártalmakat okolni
tévedés volna, hiszen a
modernizációval nem csupán a
környezetünk, hanem életformánk
is gyökeresen átalakult. Régi
megfigyelés, hogy a balkezesség gyakran
jár együtt allergiával, hogy az anyai
dohányzás allergizáló
hatású az utódra nézve,
hogy a szorongó és depressziós betegek
közt sokkal gyakoribb az allergia. Mindez azt sugallja, hogy
az idegrendszer és a pszichikum működése
szoros kapcsolatban áll az immunrendszerrel, így
a modernizáció közvetett, a magzatra
és a fejlődő csecsemőre való hatása is
belejátszik az allergiás betegségek
kialakulásához, nem beszélve a
felnőttkorban kialakuló tünetekről, melyeknek
hátterében sokszor akut stressz áll.
Az allergia az első típusa a
túlérzékenységi
reakcióknak, mely úgy jön
létre, hogy az allergén kapcsolódik az
IgE molekulához, mely előidézi a
masztociták és bazofilek
degranulációját. Az így
felszabadult anyagok (citokinek, interleukinek, hisztamin,
prosztaglandinok) gyulladást váltanak ki a
szövetekben.
A tünetek nagymértékben
változnak attól függően, hogy milyen
szervben történik az allergiás
reakció. Így azok az allergének,
melyek levegő által terjednek (mint
például a pollen vagy az atkák) a
légutak és a szem
szaruhártyájának a
gyulladását okozzák. Ilyen a
szénanátha (allergiás rinithis), mely
az orrnyálkahártya
megvastagodását,
orrváladékozást,
tüsszentést, a szem
irritációját,
könnyezést okoz. Ha az allergén
bekerül a tüdőbe, asztmás
tüneteket is okozhat:
nehézlégzés,
köhögés, sípolás
(wheezing). Ha az allergén az emésztőrendszerbe
kerül a következő tünetek jelentkezhetnek:
hasüregi fájdalom, hányinger,
hányás, puffadás, hasmenés.
A bőrön jelentkező allergiás reakciók,
mint az ekcéma vagy az urticaria bőrpírrel,
duzzadással járnak.