A méhanyanevelés

A méhészek idegenkednek a méhanyaneveléstöl, föleg azért mert nem találnak megfelelö, könnyen érthetö ùtmutatást, s ha találnak is, az olyan összetett fogalmazásban magyarázza a méhanyanevelést, hogy a méhészeknek elmegy töle a kedve.Esetleg megpróbálkozik, de Az elsö sikertelenségek után abbahagyja. Nos ezen szeretnék segiteni

A TERVSZERÜ MÉHANYANEVELÉSNEK KÉT VÁLTOZATÁT AJÁNLOM:

1) Álcázással 2) Sejtáthelyezéssel A harmadik lehetöség, amely jobb annál, mintha semmit sem csinálnánk, a bölcsömentés.
Az esetleges sikertelenség okát ne az álcázásban keressük, inkább az inditó és a dajkacsaládokra nem forditottunk elég gondot. Tartsuk szemelöt, hogy teljes értékü méhanyát, csak maximálisan népes család tud nevelni. Lényeges, hogy méhcsaládjaink állandó bösgben legyenek a kora tavasztól kezdve, tehát már februárban gondoljunk arra, hogy kirepüléskor fel legyen állitva a meleg vizes itató méheink részére, valamint amig nincs a természetben virágpor, szépen pótoljuk szójaliszt és élesztö keverékével, persze szabadból elhordatva. Lényeges megjegyezni: a serkentö etetés lényege, hogy állandó bösgérzetet keltsünk méheinknél de ne állitsuk öket át mézkészitésre.