Örökség

. . . mert a múlt itthagyá nékünk azon dicső értékeit, melyekre méltán lehetnek büszkék mind, kik Isten e nemes vidékin születni és élni véltek vala lenni. . .

Civil Almás-Neszmély 2012-2014.

Látogatók száma:

Az Által-ér torkolatában épült (ma romos állapotban lévő) kismalom története a török időkig vezet vissza. Almás község 1583-1683 között török fennhatóság alatt állott. A magyar-török határ Almás és Füzitő között, kb. fele távolságban húzódott. A „békés időkben” a törökök kedvezményeket adtak a falu népének. 1677-ben Mehmet aga megengedte, hogy a lakosság az „Almási tón” kőmalmot építsen.

Az egykoron szebb napokat látott malom jelenleg magántulajdonban van.

Szabadon álló, téglány alaprajzú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetős malomépület, az

ún. Nagymalom, volt Somogyi-malom. Eredetileg vízimalomnak épült a 17. században. DK-i sarkához téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős toldaléképület csatlakozik. 1917-ben alakították át dieselmotoros hengermalommá. 1964-ig működött, mikor a Dunaalmás és Naszály községek földterületéből létrehozott termelőszövetkezet számára feleslegessé vált, majd állaga egyre romlott. Felújítva 2000–2001-ben, belső terei átépítve. Ma az Öregmalom Életmódház széles programkínálatának ad otthont.

A 18. századból származó műemlék, egyben uradalmi pince az Almási utcán helyezkedik el.

A sok generációt átélt épület állagát az idő bár már megtépázta, mégis egy csöppnyi múlt bontakozik ki, mikor elénk tárul és megpillantjuk.  A múltból hozott stílusos jegyek a létesítmény egészén fellelhetők.

A Gerecse-hegység északnyugati részén az egyik legnagyobb kiterjedésű forrásmészkő rétegsort tanulmányozhatjuk. Építőipari nyersanyagként a forrásmészkövet már az ókorban hasznosították, bányászata egészen a II. világháborúig tartott. A védett kőfejtősor – amely gyakorlatilag négy nagy bányából áll – kőzetanyaga az alsó-pleisztocénben rakódott le. A kőfejtők területén rendkívül értékes őslénytani lelet-anyagot tártak fel, köztük egy őselefántféle, egy itt leírt kihalt teknősfaj, valamint a forrástavakban élt édesvízi táskarák maradványait.

Mind a mai napig látható az a kőhordó út, melyen a világhódító Római Birodalom határvárának és városának, Brigetionak (Ószőny) az építkezéseihez szállították az alapanyagot. Régészeti szempontból felbecsülhetetlen értékű ez az emlékünk, hiszen egyedül itt maradt meg a rómaiak idejéből a rabszolgák által épített kőhordó út egy darabja.

A 10-es főút Almásfüzítő felé vezető szakaszán található egykori ültetvények közül kettő sikerrel élte túl, felnövekvő emberi generációk sorát és lett e „túlélő páros” ezáltal történelmünk természetbeli kincse.

A 2002-ben megalakult Dunaalmási Polgári Kör még ugyanazon év augusztus hónapjában, egy tájékoztató tábla felállításával igyekezett védelmet biztosítani a múlt óriásira nőtt értékei számára.

Népi műemlék. Egytraktusos elrendezésű. Építtette Lévai Ferenc 1913-ban. A téglalap alaprajzú földszintes épület előkerttel rendelkezik. Végfalához nyeregtetős gazdasági melléképületek emelkedtek. Udvari homlokzata előtt téglapilléres tornác látható. A tornác fölött pedig az LF 1913 felirat olvasható. Belül elfalazott szabadkémény és falitéka.

Főoldal

Fórum

Nosztalgia

Galéria

Örökség

Partnerek

Kapcsolat

Önkormányzat