Könyvek

Zeusz nevében

A világhíres Erich von Däniken könyve a régészet teljesen új oldalát mutatja meg nekünk. Elmélete megkapó, és elgondolkodtató. Elmélete, (melyet mind a 80 könyvében körüljár) a következõ: lehetséges, hogy a prehistorikus idõkben, mikor az ember nemrég jött le a fáról, és épp most alapította meg az elsõ városait, találkozott földönkívüliekkel. Ezek az UFO-k bizonyára itt rekedtek a földön, és a kõkorszaki emberek isteneknek nézték õket. Az ET-k mi mást tehettek volna, az embereket a kõkorszaki szintrõl megpróbálták a saját szintjükre emelni. Megtanították nekik a olvasást, az írást,a tudományokat. Emlékezzünk vissza! A legtöbb vallásban valamely isten ajándékozta az írás tudományát az embereknek. Az istenek megkívánták a szép emberi nõket, így születtek az isteni leszármazottak (lásd görög mitológia), vagy az olyan mutánsok, mint a kentaurok. Ez a könyve a görög mitológia történeteit járja körül, és kielemzi belõlük a science- fiction elemeket.

Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, aki nem fél új elméleteket meghalagatni!

R. A. Salvatore és a Do'urdenek

Drizzt Do'Urden- Sötételf a felszínen
R. A. Salvatore bemutatja nekünk, hogy Forgotten Realmsból is lehet újat alkotni. Drizzt a drow elf [az elf jelentése tündér, de ahogy tolkien emlegeti elfish: tünde. Néhány fordító nem nézi meg a szótárban az elf jelentését, úgyhogy csak ezt fogadom el magyarázatnak] elhagyja hazáját, a föld alatti katakombákat, ahol kegyetlen rokonai élnek. Kalandjai során állandóan kötözködõ alakokkal, és elõítéletekkel találkozik. Többször megmenti saját, és mások életét segítõtársa Ghuenwyar, Regis a félszerzet, Bruenor a törpe, Wulfgar a barbár, és Cate- bree a nõ társaságában. Általában orkok, goblinok (jelentése kobold, csak azt mondom, amit az elfeknél) verbeegek (óriások, mégis csak négy fejjel magasabbak az embernél)valamint kegyetlen családja és fajtásai ellen harcol. Nagyon kalandos és pörgõs regények. Néhol elõfordul, hogy egy teljes fejezeten keresztül lelkiznek, és Drizzt Do'urden levelei is elengedhetõek egy fantasy regényfolyamban, de lássuk be: Forgotten Realms világa tele van gonosztevõkkel, és ízig- vérigg jó fõhõsökel, kik mindíg diadalmaskodna a "gonoszak" felett. Minden Fantasy kedvelõnek ajánlom!
Cadderly és az élõhalottak- A tudós pap
Sok történet szól élõhalottakkal harcoló hõsökrõl, de egyik se írja tökéletesebben, mint Salvatore úr. Cadderly kalandjai azért is fontosak, mert Cadderly és Drizzt legendája végül egymásba fonódik. Milyen zseniális ez a Salvatore! A világában minden könyv egymásba fonódik, egy se különálló, mindegyik egy nagy történethez tartozik, sok kis végkifejlettel, és még több kalanddal. Hogy tudja keverni a szálakat ez az ember! Még a legeslegapróbb mellékszereplõknek külön storyjuk van, külön jellemvonásaik, sebeik és vágyaik. Salvatore... csak így tovább!

Maflázia

Mikor legelõször a kezembe akadt A. Lang igazán remek mûve, azt hittem, hogy egy egyszerû mesekönyv. Réber László kifejezõ, színes rajzaival igazán annak tûnik, de csak elsõ látásra! Szerencsém volt, hogy nem raktam vissza a polcra, ugyanis akkor nem részesülhettem volna abban az örömben, mely e méltán remek mû olvasása közben a hatalmába kerített. Nem csoda, hogy mesekönyvnek látszik, hisz az elsõ mondata "Hol volt, hol nem". Ám ne ítéljék meg a kedves olvasók a borítója alpján a könyvet! Az elsõ 100 oldal után rájön az ember, hogy nem egyszerû képeskönyvvel van dolga. A sorok rejtett tanulságot/értelmet is hordoznak magukban: Nem baj, ha az ember okos, csak ezt ne mutassa ki a külvilágnak. A könyvet Göncz Árpád fordításában olvashatjuk.

Dr. Kubb, a világjáró

Doktor Kubb egy kalandvágyó miliomos, tele bátorsággal, s minden földi erénnyel, ahogy azt a huszas évek ponyvaregényeibõl megszokhattuk. Az okos, erõs, és kitartó doktor végülis mindenhol volt. Az inkák fogságában, a vénuszon, a majomembereknél, és minden más helyen, ahol elképesztõ és vérfagyasztó kalandokat élt át barátjával, Olaf Günsel. A könyvben bónusz érdekesség, hogy nem tudjuk ki/k írta/ák. Ha egy izgalmas könyvre vágyik a Nyájas Olvasó, ajánlom neki!

UI:. A történeteknek semmi valóságalapja nincs!

Macska a galambok között

Egy kis közel-keleti ország felvilágosult uralkodója a lázadók elõl repülõgépen menekül, családi kincseit azonban biztos helyre rejti, hogy kijuttathassa az országból, ha õ netán szerencsétlenül járna. Egy elõkelõ angliai leánynevelõ intézetben sorra-rendre teszik el láb alól a tanárnõket. És hogy a két szál hogyan fonódik össze? És hogy kicsoda-micsoda a "macska", aki beszabadul a galambok - azaz a leányintézet leánykái - közé? Ezekre a kérdésekre és még sok egyébre is fény derül, természetesen a zseniális Hercule Poirot jóvoltából - és természetesen csak a legeslegutolsó fejezetben, hogy addig ki-ki a maga megfejtésén törhesse a fejét, mert mint minden önmagára kicsit is adó detektívregényben, Agatha Christie-nek ebben a kis remekében is a rejtély valamennyi kulcsát kézhez kapja a Nyájas Olvasó - az már az õ dolga, hogy meg is forgassa a zárban!

Gyilkosság meghírdetve

Chipping Leghorn parányi angol falucska, nem csoda hát, ha elõkelõbb lakóinak körében nagy feltûnést kelt a Gazette címû helyi hetilapban megjelent hirdetés, miszerint `október 29-én, délután fél hétkor a Little Paddocksban (a falu egyik úrilakában) gyilkosság lesz elkövetve.` Jó néhányan össze is gyülekeznek a meghirdetett idõpontban Miss Blacklocknál, a ház úrnõjénél, és csakugyan: pontban fél hétkor kialszik a villany, az ajtóban megjelenik egy férfi, rákiált a társaságra, hogy kezeket fel, zseblámpával a szemükbe villogtat, lead két lövést, majd a harmadik lövés után holtan rogy össze. A társaság és a rendõrség értetlenül áll az esettel szemben, a halott merénylõ egy közeli szálloda kétes hírû alkalmazottja. Craddock felügyelõ nagy eréllyel kezd el nyomozni, s ki is deríti, hogy Miss Blacklock nagy örökség várományosa, halála esetén azonban a vagyon az örökhagyó ismeretlen, fiatal unokatestvérére szállna. Történik még egy gyilkosság is: Miss Bunner, a háziasszony barátnõje bevesz két aszpirint a Miss Blacklock éjjeliszekrényén lévõ tubusból és mérgezés áldozata lesz. Ekkor lép színre az írónõ egyik klasszikus amatõrdetektív-figurája, Miss Marple, s hamarosan (bár egy további gyilkosság után) leleplezi mind a tettest, mind az érthetetlennek látszó események rugóit. A regény kissé talán vontatott és hosszadalmas, de pompásan jellemzett figurái az írónõ kedvelõit így is szórakoztatni fogják.

ODÜSSZEA

Homérosz Odusszeája valódi remekmû! Aki szereti a görög mitológiát, annak kihagyhatatlan olvasmány! Egy újjabb ízletes könyvmolyeledel igazi könyvkukacoknak! :) Az ókörög istenek is nagy szerepet játszanak benne, mivel az õ segítségük nélkül Odüsszeusz (a hajós aki trója alól próbál hazajutni) biztos nem hajthatta volna végre ezernyi höstettét, ami engem hol kellemes borzongással töltött el, hol érdeklõdõ kíváncsisággal. Gratulálok Homérosz, a kedvenc íróim közé sorollak majd ezentúl!

206. old

Keresztrejtvény
	"... nézte Verát, amint lejött a lépcsõn, a tükör elé állt, és festeni kezdte a szemét. Kozmetika. Remek szó a keresztrejtvénybe, nem emlékezett rá, hogy valaha is találkozott volna vele. KOZMETIKA: >>a világûr erkölcsöse<<. - Mindent kidobtál? - erõltetett nyugalmat a hangjára. - A ruhát kivéve. Azokat elvitte valaki a rendõrségre. Stanleyt kiverte a veríték. - Hogy hová? - Mrs Alltarnak, tudod, a lelõtt rendõr özvegyének gyûjtöttek. ...Stanley egész testében remegett, de megpróbálta felvázolni a keresztrejtvényt. Beírta a KOZMETIKÁ-t, aztán az E betûn át, hogy RENDÕR. Lehet, hogy az a nõ nem is akart semmit, az is lehet, hogy Moxley nem célzott semmire. De mi van akkor, ha elejtett pár célzást a rendõrségen, és azért küldték ide ezt a nõt, mert... Mit tudnak kiolvasni Maud ruháiból? Lehet, hogy elemzik rajtuk a verejtéknyomokat, és kiderül, hogy magas volt a vérnyomása, vagy hogy szaharint szedett, vagy hogy nem szedett Mollanoidot. A RENDÕR R betûjén át beírta: ORVOSSZAKÉRTÕ. De az is lehet, hogy elmennek a drogériába, és megtudják, hogy egy férfi, akire illik az õ személyleírása, rengeteg szaharint vett... Aztán kiássák Maudot. A sebhely már eltûnhetett a fejérõl. Aztán valószínûleg felboncolják, és a gyomrában szaharint találnak. De Mollanoidot nem. Maud március óta nem szedte." 252 oldal
A cet
	A Rajzás világhírû szerzõjének, Arthur Herzognak újabb regényében egy rendkívüli és fenséges lény a címszereplõ. A döbbenetesen inelligens gyilkos bálna - más néven kardszárnyú delfin - az állatvilágban egyedülálló módon ismeri a bosszúvágy érzését. Csakúgy, mint az ember. Jack Campell halászhálóján egy japán cápa-show számára keresi zsákmányát, mikor félelmetes ellenfelével összetalálkozik. Miután hálóval fogságba ejti a vemhes nõstényt, a kínlódó anyaállat holtan hozza világra kicsinyét. A hatalmas hímcet - a családi tragédia miatti bánatában - "bosszút fogad". Jack Campellre és kísérõire, sõt a kis cetvadász falu lakóira is ráköszönt a rettenet... A kiközösített Campell elhatározza, hogy magányosan, a hideg jéghegyei között végre szembenéz a sorssal, megvívja kikerülhetetlen ütközetét a Végzettel. 234 old
VADÖLÕ
	Ez egy nagyon jó könyv. Eseménydús, tele van indiánokkal, és az vicces benne ahogyan az indiánok beszélnek angolul. Már feltünik benne Csingacsguk, Wah-ta-wah, Vadölõ (James Fenimore Cooper indián sorozatának fõszereplõje). Nagyon jó könyv. A legjobb amit eddig olvastam. Ajánlom annak aki szereti az indián történeteket. 239. old
A HOBBIT
	Ez a történet Zsákos Bilbó története, mely kivezet a nyugodt hobbit világból, s elõhozza Zsákos Bilbóból (korábbi fordítások szerint Bilbó Babó -Bilbo Baggins-) a valódi énjét, a Tuk ént. Találkozik Smauggal a rettentõ sárkánnyal, tizennégy törp társaságában átvág a Bakacsin erdõn, találkozik Beorggal, a bõreváltó óriással, és barátságot köt Gandalfal, a mágussal, sõt, még Gollammal is találkozik, s elnyeri az egy gyûrût. Érdekes, és kalandos regény, mely egyben a Gyûrûk Ura elõzménye. 299. old
SZELEBURDI CSALÁD
	Én ezen a könyven halálra röhögtem magam. Bálint Ágnes viccesen ír. Nemcsak ezt az egy könyvét ajánlom hanem az összeset.Mint például Frakk, vagy a Szeleburdi vakáció. Legtöbb könyvébõl film is készült, így nyilván nagy ismertségnek örvend. 151. old
SZILMARILOK
	A Gyûrûk urának rajongói most megismerkedhetnek az elõtörténettel- ám akik amazt még nem olvasták (vannak-e ilyenek?), azok is kellemes, gyönyörû mesét vehetnek a kezükbe. Kötetünk elsõ és második része ("Ainulindale" és "Valaquenta") a Tolkieni rege õskoráról, a világ teremtésérõl és az istenekrõl szól. A három szilmaril Feanor, a tünde kovács mûve, bennük fénylik Valinor, az istenek hazája két sugárzó fájának világa. Morgoth, a sötét úr azonban elragadja õket, és ezzel kitör a háborúság közte és a tündék között. Egy szilmarilt sikerül visszaszerezni a szerelem hatalma által- s végül, az utolsó csata után, melyet az istenek oldalán vív tünde és ember a sötétség erõi ellen, mindhárom szilmaril a helyére kerül: egybõl csillag lesz az ûrben, egy a tengerbe hull, egy a tûzbe. A kötet harmadik része, az "Akallabäth" pedig a másodkor története, Númenor tündökléséé és bukásáé. A Szilmarilok tartalmazza mindazon meséket és mondákat, melyekre oly sokszor hivatkoznak a Gyûrûk Urá- ban, pl. Berenét és Lúthienét. Akik Tolkien világát megszerették, vagy éppen most pillantanak bele elõször, ebben a mûben sem fognak csalódni. 379. old
HÚRIN GYERMEKEI
	Középföldének vannak a Gyûrûk Ura elõtti idõrõl szóló regéi,és az ebben a könyvben elmesélt történet azon a nagy földön játszódik, amely a Szürkeréven túl feküdt Nyugaton: azokon a vidékeken, ahol egykor Szilszakáll kószált, ám alámerültek a Világ Esõ Korának véget vetõ nagy kataklizmában.Abban a távoli idõben Morgoth, az elsõ Sötét Úr Angband, a Vaspoklok hatalmas erõsségében lakozott Északon; és Túrinnak meg a húgának Nienornak a tragédiája Angband fenyegetésének és Morgothnak a tündék országai és titkos városai ellen viselt háborújának árnyékában bontakozott ki. 289. old
GERGÕ és az álomfogók
	Az Álomfogó színes kavargó világába repíti olvasóját: lidércek, boszorkányok vajákosok... Álom, vagy valóság? 544. old
MONYÁKOS TUBA a lidérc árvák fészkében
	Mit tegyen egy lidérc, ha az igázgatására bízott intézetbe egy csúf napon beutalják a varázstörténelem eddigi legveszedelmesebb bûnözõjét? Mit tegyen, ha ez az elvetemült alak csupán 15 éves, és ráadásul éber, azaz látszólag tökéletesen varázstalan ember? Kínos helyzet, különösen, mivel az Igázóba- Igencak Gondverte Álomlények Zártosztályi Óvhelyére, mely valójában egyszerre börtön és nevelõintézet- eleddig még egyszer sem utaltak be embergyereket. A komor falak között akadnak zsebtolvaj lidércek, álomcsempész gnómok, csalásért leültetett mit- mitkék, s ez így van rendjén. Monyákos Tuba, a bölcs fõigázgató látszólag lehetetlenre válalkozik, mikor az elvetemült embergyereket a gondjaiba veszi. Módszere szokatlan: úgy dönt, hogy elmeséli neki élete történetét- hátha az éber kölyök okul belõle. Elvégre egy árva pipamocsok-lidérc élete tele van tanulságokkal, megfontolandó tapasztalatokkal... És ha ez a lidérc történetesen épp Monyákos Tuba, akkor akad még benne összeesküvés, bûvös cselszövés, és sámángyilkoság, amit -úgy tûnik- egy paróka miatt követtek el. 237. old
MONYÁKOS TUBA és a csatornalidércek
	Mit tegyen a kölyöklidérc, ha egy szép napon- miután sikerült megszöknie a Lidérc Árvák Fészkébõl- azon kapja magát, hogy bûbájjal terhes sorsa Budapest csatornáinak mélyére vetette? Mit tegyen, ha olyan csóró, hogy már- már kilátszik a nadrágból a feneke (ami a lidérceknél se üdvös!), és egyetlen segítõkész rokonra sem lel? Valóban kellemetlen helyzet, különösen, mivel a Lipótvárosi Lidérklán álltal üzemeltetett úszó szigetváros lakói, kik közé hõsünk keveredett, nem épp mimózalelkû kiscserkészek. Monyákos Tuba, aki manapság már az Igencsak Gondverte Álomlények Zártosztályi Óvhelyének - mely valólyában börtön és nevelõintézet- bölcs igazgatója, ebben a kötetben tovább meséli kalandos élettörténetét. A Budapest utcái alatt úszó lidércszigeten töltött ifjúkora, mikor is bérelhetõ bajkeverõként dolgozott, ismét fordulatokban gazdag kalandokat ígér az arra kíváncsiaknak. Aki nem rest elolvasni a Gergõ- regényekbõl immár világhírüvé vált pipamocsok-lidérc visszaemlékezéseinek második kötetét az megtudhatja, mi az éberhergelés, mit tiikol Vörheny Anzelm, a seftes koboldmágus,és hogy mit rejt a Szent István bazilika kicsiny kápolnája. 268. old
Az utolsó tünde
	Silvana De Mari Tolkien világának gyenge másolatába iktatja be unalomig ismert történetét. Mondhatnánk, hogy a Gyûrûk Ura után történõ események, mikor a tündéket (mandhatnánk gettókba) "tündeszállásokba" szállítják, és (lásd: sárga dávid csillag) sárga kapucnit kell viselniük, megkülönböztetésül. Fõszereplõje a "nemrég született" gyermektünde Yorsh, és Monser a vadász, valamint egy asszony. Kalandjaik során nevet adnak eg kutyának, elmennek Daligarba és találkoznak egy sárkánnyal. Érdekes, hogy a könyv elején Yorsh eléggé töri az emberek nyelvét, s a végére már sokszor jobban beszéli segítõinél. Az Andersen díjal kitüntetett írónõ eléggé beleront az apokaliptikus hangulatba azzal, hogy néhol erõltetett poénokkal zavarja az egyébként középfokú cselekményt. A második könyv (az utolsó sárkány) Yorsh felnõtté válásának története, valamint szerelméé egy Robi(?) nevû lánnyal. Érdemére szolgáljon, hogy mellõzte belõle a "humoros" marhaságait. Érdekesenírja le cselekményt két szemszögbõl is. De Mari új értelmet adott a sárkány szónak. Az írónõ mûve érdekes, filozofikus kérdéseket vet fel. Tán túl tragikus lett a második könyv, én nem tudom, de ha engem kérdeznek, én nem lettem a rajongója. Egy pszichológustól nem is várom el, hogy átlépje a saját határait, eszért kardozós jelenetre ne számítson az olvasó.
Az utolsó ork
	A második rész üdítõ változás az elsõhöz képest, bár még mindig fantasybe átültetett Charles Dickens. Az elején nem tudjuk, hogy most ami történik az a fõszereplõ gondolja, vagy rövid (kb:. 150 oldal) betekintés a fõszereplõ életébe. Ennek ellenére megismerhetjük az "átkozott tünde" üdözését más szemszögbõl. Ranksratil kapitány egész életét a tünde üldözésének szentelte. Az írónõ érdemére váljon, hogy gyönyörûen írja le Varil városát. Az ember szinte maga elõtt látja azutcékat és mindent. Ha De Mari végre nem tragikus sorsokról írna, máris többet forgatnám. Mert lássuk be, hogy remekül ír...
Zsófi és az õsboszorkány
	Botlik Zsófi átlagos budapesti lány. Látszólag. Aki azonban ismeri a sámánok, táltosok, vagyis a dob szavával révülõ bûbájosok világát, az jól tudja, hogy Botlik Zsófi valójában Farkas Húga, másnéven Büvellõ, a Rontásûzõk és Szörnyszivatók Árnyjurtájának tanulója. E vaskos kötetben az olvasó mindjárt három történetet talál. Látszólag. Aki azonban elolvassa, az hamar rájön, hogy a fiatal, tapasztalatlan, de nagyon is talpraesett rontásûzõ lánynak valójában mindhárom kaland során ugyanazzal a rettenetes ellenféllel kell szembenéznie. Õ Lúdvérc, az õsboszorkány, aki még soha nem engedte ki élve a karmai közül azt, akire rontást kívánt szórni. E könyv lapjain pedig Büvellõre veti ki bûvhálóját, hol a csodákkal teli erdélyi Havasokban, hol a rémségekkel zsúfolt Boszorkánypláza sötét folyosóin, hol pedig az ártó és segítõ szellemektõl nyüzsgõ Tetejetlen Fán! A GERGÕ ÉS AZ ÁLOMFOGÓK c. nagysikerû regénysorozat fõhõsének húga, Zsófi, akit a Világfán Büvellõként (a lány, aki bûbájjal játszadozik) ismernek önálló kalandjai. Révülj vele Te is a varázslatos Erdélyben, a Boszorkányplázában és a Tetejetlen Fán! 688. old
Nyolcvan nap alatt a föld körül
	Verne egyik legsikerültebb és legnépszerûbb regénye, melyet mindenféle mûfajban újra és újra feldolgoznak. A lebilincselõ történet mindenki fantáziáját megmozgatja, a siker garantált. Pedig már szinte a legapróbb gyerekektõl a felnõttekig mindenki tudja, mi történik: Phileas Fogg úr -az elõkelõ londoni Reform Club tagja- vállalkozik arra, hogy fogadásból 80 nap alatt körül utazza a Földet. A regény mégis olyan fordulatos, annyi mulatságos meglepetést tartogat, Verne olyan találóan jellemzi szereplõit, hogy az olvasók újra és újra megjutalmazzák magukat a kötet élményével. Nem csoda, hisz Phileas Fogg és Passepartout fantasztikus kalandokkal teli világ körüli útja sohasem pontosan ugyanúgy zajlik. 267. old
Vanek úr Párizsban
	Gazdám az állatkertbe adta Wendriner urat, de közben tönkrementem. Ugyanis a saját fenntartásomra szánt összeget egy véletlen szerencsétlenség elvitte. Véletlenül mindig egy másik szám jött ki a ruletten, mint amire én tettem. Napokig. Vártam, hogy a rulett megunja. De nem. Elvesztettem mindenemet a hazárdjátékon. Hát hallott már ilyet? Mit tegyek! Saját emeleti szobámat kiadtam Neddának, Wendriner urat pedig elhoztam az állatkertbõl. A bestia ott úgyis hisztérikus lett, mert a frászt kapja, ha a pávák rikoltoznak. És azt a régebbi ötletemet, hogy az oroszlán nyugalma érdekében a pávákat szájkosárral lássák el, az állatkert ridegen elutasította. Ez jó ok volt arra, hogy kivegyem Wendriner urat, és az ellátására folyósított összegbõl magamat is fenntartsam. Természetesen a mosónõ azóta nem jár ide, mert a ragadozó fél tõle. Csapkod a ruhákkal, meg kiabál. Mindezek ellenére nem mertem moccanni. Végül is Vanek úr véleménye nem száz százalékig megnyugtató. 336. old
GERGÕ és a bûbájketrec
	A Gergõ és az álomfogók után azt gondoltuk, hogy ennél már nem lehet jobb. A Gergõnél csak Gergõ lehet jobb. És az elsõnél csak a második. Az álomfogók után most itt folytatódnak Gergõ kalandjai nálunk, a Bûbájketrecben. Ismét mesés tájakra révül Gergõ, a farkas-sámán, és Zsófi, a Vajákos Lányképzõ tanulója. Ezernyi varázslatos álomba lopták már bele magukat eddig is, de most a Világfa csúcsáig jutnak, hogy rátaláljanak a Csodaszarvas titkos nevére, és mosolyt bájoljanak a rosszat álmodók arcára. S ebbõl a kalandból sem maradhatnak ki régi ismerõseink: Kende táltos, Monyákos Tuba és Borzalag, az "éppen-csaknem-táltos".
GERGÕ és a táltosviadal
	Emlékszel arra, amikor nyáron lezárták a metrót? Metrópótló buszokkal voltunk kénytelenekvoltunk kénytelenek közlekedni, óriási dugók keletkeztek szerte a fôvárosban. S szerinted miért volt muszáj megszüntetni a föld alatti közlekedést? Felújítási munkálatok miatt? Ugyan, te még elhiszed ezeket a meséket?! Nem, a metrót azért kellett lezárni, mert a tündérvilág képviselôi ezerféle galibát okoztak. Megszállták az embereket, s hatásukra a tündér-szállta lények eléggé furcsán kezdtek el viselkedni. Még szerencse, hogy léteznek sámántanoncok, akik rendet teremthetnének a nagy összevisszaságban. Csak az a baj, hogy az Álom világában is egyre több a gond. Tündérfiak, tündérlányok, s más különös lények segítik és akadályozzák a hôsöket. Azokat a sámánná és bubájossá érô gyerekeket, Zsófit és Gergôt, akiknek az a feladatuk, hogy rendbe tegyék a világot, megvívjanak a rosszal, s gyôzelemre segítsék a jót. A két fôszereplô mindeközben megteszi elsô lépéseit a felnôtté válás felé, megismerkedik sok mindennel, ami ezzel jár.A Gergô sorozat újabb darabja ugyanolyan humoros, fordulatos, izgalmas, mint az eddigiek, a Gergô-Világ rajongói egészen biztos, most sem fognak csalódni. 478 oldal
GERGÕ és az álomvámpírok 2.
	A Keleti Varázsvilág legfõbb révülõ nélkül darabokra hullik. A Világfa kiszárad, az õsi mondákat, regéket õrzõ levélvirágok lehullanak. Az avatott sámánná vált Gergõ, és húga, Zsófi, aki az Árnyjurta ígéretes rémálom-vadász növendéke, nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy kiderítse, hová tûnt Kende igaz utódja, az új Fõtáltos. A háttérben sötét erõk munkálkodnak, hogy elrejtsék a Fõtáltos igazi kilétét, és helyébe hamis vezetõt ültessenek.Az Álomvámpírok elsõ kötetének végén Gergõ és Zsófi rettenetes csapdában találták magukat. A folytatásban fény derül a Gyökérszint alatt lakozó, félelmetes teremtmények titkára, és a Keleti Varázsvilág megvívja végsõ csatáját a fennmaradásért. Ráadásként döbbenetes választ kapunk arra a kérdésre is, hogy ki Kende utódja, a Legfõbb Sárkányõr, akit úgy emleget a bûbájosok közössége: az új Fõtáltos. 487 oldal
Grant kapitány gyermekei
	Verne egyik legnépszerûbb regénye. Annyi más mûvéhez hasonlóan, a lélek nemességét, a bátorságot és az önfeláldozást dicséri; és e kiváló jellemvonások számára az egész földkerekséget szánja terepül. Mégpedig a szó pontos értelmében: az eltûnt Grant kapitány nyomában a 37. délkör mentén az egész földet tûvé teszik Glenarvan lord, Paganel, a Grant gyermekek és bátor segítõtársaik. Elemi csapásokkal, emberi gonoszsággal és vad emberevõk veszedelmeivel dacolva három világrészt járnak be, míg végül, már reményük vesztével, hõsies útjukat siker koronázza.Vérfagyasztó kalandokban, tanulságos földrajzi leírásokban, romantikában és humorban gazdag regény. 722 oldal
RUMINI
	Rumini fordulatos, izgalmas, szellemes, kitûnõen megírt, letehetetlen kalandregény, a csavargóból hajósinassá lett, szeretnivaló, bátor és agyafúrt kisegér, Rumini fõszereplésével. Berg Judit bátran hasonlítható olyan ifjúsági vagy gyerekíró klasszikusokhoz, mint például a svéd Astrid Lindgren - õ is bámulatosan ért a gyerekek nyelvén. A titka pedig valószínûleg az, hogy komolyan veszi a gyerekeket, és komolyan veszi a mesterségét: gyerekeknek írni. Reméljük, hogy a Rumini a magyar meseirodalom emlékezetes alkotásává válik, sok olvasni szeretõ kiskamasznak okoz felhõtlen kikapcsolódást, és sok olvasni (még) nem szeretõ kiskamasszal szeretteti meg az olvasást. 215 oldal
RUMINI zúzmaragyarmaton
	Berg Judit tavaly megjelent, IBBY-díjjal kitüntetett Ruminije folytatódik! A Szélkirálynõ nevû hajó ezúttal Zúzmaragyarmatra indul, ahol az egerek sosem látott bonyodalmakba keverednek: eltévednek, fekete sirályok és más alattomos lények támadnak rájuk, egy idõre Negró lesz a kapitány, és Rumini megint eltûnik...
RUMINI és a négy jogar
	Rumini, a leleményes kisegér ezúttal nyugatra utazik a Szélkirálynõ fedélzetén. Az Arany-tenger szigetvilágát négy nemzet lakja: hódok, kígyók, teknõsök és fénylények. Eddig békében éltek egymás mellett, de az egyik nép királya aljas csellel le akarja igázni korábbi szövetségeseit. Rumini és barátai a viszály kellõs közepébe csöppennek. Hamarosan kiderül: egyetlen reményük van csak a hazajutásra: ha a hódító ellen fordulva segítenek békét hozni a Hószövetség négy népének. De mit kell tenni akkor, ha saját társaik is ellenséggé válnak? 328. old
A fajok eredete
	Darwin monumentális mûve, A fajok eredete másfél évszázad alatt semmit sem veszített az idõszerûségébõl. Ma éppúgy lelkes ünneplés és heves ellenzés veszi körül, mint megjelenése idején, 1859-ben. A mûvelt ember könyvespolcának szinte kötelezõ darabjaként még mindig az élõ természettudományos mûveltség fontos része, de a tudományt és az evolúciót elutasítók figyelmét is joggal vonja magára. Mi e tartós siker titka? Egyrészt az, hogy A fajok eredete világos logikájú, a mai biológia és geológia fényében is helytálló szemléletû, átfogó munka. Hatalmas ívû érveléssel mutatja meg az okokat, amelyek alapján a tudomány a fajok leszármazással való keletkezésére következtetett. Másrészt, mint Darwin maga mondja, a könyv ,....egyetlen hosszú gondolatmenet", olyan egymást támogató elemek láncolata, melyek földrajzi, geológiai, ásványtani, õslénytani, rendszertani, örökléstani, embriológiai és más részletekbõl állnak össze. Az evolúcióelmélet részproblémái iránt érdeklõdõk vagy az elméletet egészében elutasítók pedig maegyaránt e Darwin által felállított lánc elemeit vizsgálgatják. Más szóval, A fajok eredete kétféle értelemben is modern mû: mind ismeretközlõ funkcióját tekintve, mind pedig abban, hogy felmutatja, vagy számos esetben elõre megsejti azokat a gondolati fordulópontokat, amelyek az evolúció kérdését a mai napig olyan izgalmassá és továbbgondolásra is érdemessé teszik. A pszichológia, a filozófia, az ismeretelmélet, a szociológia, a nyelvészet és még számos más tudományterület frontvonalában ma sikerrel hasznosítják Darwin örökségét. 449 oldal
Monte Cristo grófja
	Veszélyekkel teli útjáról tér haza egy fiatal tengerész. Odahaza édesapja és menyasszonya már türelmetlenül vár reá. Ám egy féltékenység által vezérelt árulás örökre megváltoztatja életét! Egy furcsa találkozás révén helyzete sorsdöntõ fordulatot vesz. Az ismeretlen tengerész a jelentõs vagyonnal és hatalommal rendelkezõ titokzatos, Monte Cristo gróf alakjában születik újjá, aki bosszút áll ellenségein. 662 oldal
A három testõr
	D'Artagnan, a gascogne-i fiatalember Párizsba indul, hogy szerencsét próbáljon. Apjától ajánlólevelet visz a királyi testõrseg kapitányának, az udvarnál komoly befolyással rendelkezõ Treville úrnak. Amint Párizsba ér, nyomban belebotlik a testõrség három legkiválóbb tagjába: az eszes Athosba, a nagy erejû Porthosba és a finom lelkû Aramisba. Némi zûrzavar után összebarátkoznak, és kezdetét veszi közös kalandjaik sora. Négy elválaszthatatlan jó barát vívja harcait, s a nehéz pillanatok elõtt mindig felhangzik szállóigévé vált jelszavuk: "Mindenki egyért, egy mindenkiért!" 352 oldal
Egy ropi naplója
	Gyereknek lenni tényleg gáz. Senki nem tudhatja ezt jobban Greg Heffleynél, hiszen a felsõ tagozatban rohad, ahol méreten aluli nebáncsvirágok teremnek az olyan izompacsirták között, akik már rég borotválkoznak. A „napló” szerzõje és rajzolója, Jeff Kinney bemutatja nekünk szenzációs hõsét. Greg ezt írja a naplójába: Senki ne várja tõlem, hogy „Kedves Naplóm” így, meg „Kedves Naplóm” úgy. Szerencsénkre, amit Greg Heffley tesz és amit mond, az két külön dolog. 223 oldal
Egri csillagok
	A Gonoszt legyõzik, elveszik varázsgyûrûjét, õ pedig minden erõvel vissza akarja szerezni. Ez nem Tolkien meseregényének, hanem az Egri csillagoknak a története. Ez a gyûrû egy félszemû janicsár talizmánja volt, aki a szerencséjét vesztette el vele, és az életét adta érte. A jók pedig gyõznek: övék a szerencse, Gergely és Éva visszakapják gyermeküket, a magyarok megvédik Eger várát. A magyarság történelmének legkegyetlenebb korszakát idézi fel ez a regény. Több mint hat évszázadon átállt sértetlenül az erõs magyar állam. A tatárjárás véres másfél évét kivéve minden ellenséget rögtön kiûztek az országból. Mohács után kellett megtanulnunk, hogyan maradjunk életben egy leigázott, szétszakított, állandó háborúkkal pusztított hazában. Eger várának ostroma ezeknek a gyászos éveknek elsõ diadala volt. A Gonoszt meg lehet állítani, le lehet gyõzni. Ennek örömét élhei át az olvasó is. 511 oldal
Hadiösvény
	"Indián könyvet tart kezében az Olvasó. A síksági indiánok harcokkal, átszellemült szertartásokkal, véres leszámolásokkal teli idejébe visz el a történet, mely nem csak kalandregént és nem csak néprajzilag hiteles olvasmány, hanem egy 1968-ban Budapesten álmodozó író képzeletének mûve is. Méghozzá olyan íróé, akinek ez az egyetlen könyve. A kézirat harminc évig lappangott, vándorolt fiókok mélyérõl különféle polcokra, ahogyan Cseh Tamás lakhelye változott. A szerzõ olykor elõvette a géppel írt, sárgulni kezdõ lapokat, rajzokat készített hozzájuk, oldalakat írt át. Közben maga sem tudta, mi legyen a sorsa annak a kéziratnak, amelyben ott van az õ minden vonzódása a számunkra titokzatos észak-amerikai indián kultúrához. Most, annyi idõ után ez a könyv született belõle." Bereményi Géza 278 oldal
Az elveszett cirkáló
	Az angol páncélos cirkáló, a Balmoral, korántsem vész el. Fedélzetén ott találjuk Piszkos Fredet, aki végsõ kényszerbõl vállalkozott a cirkáló kölcsönvételére, hogy egy másik, ám rég eltûnt kapitányt az e célból alakult "részvénytársaság" felkutathasson. A részvénytársaság tagjait: Rozsdást, a Kölyköt, a Fõorvost és Piszkos Fredet hajmeresztõ kalandok és igazi humoráradat közben kísérhetjük végig tengeri és szárazföldi útjaikon. 164 oldal
A láthatatlan légió
	Sir Oliver Yolland, Denham örökös grófja akármilyen ütõdött angol arisztokrata, annyit mindenesetre tud, hogy az olaj érték. Ezért támad az a különös ötlete, hogy magánhadsereget szervezzen a feltételezett szaharai olajmezõk meghódítására. Katonai ügyekben azonban járatlan, ezért a nálánál sokkal tájékozatlanabb, de életrevaló titkárára bízza a szervezést, aki bárkit fölvesz a zsoldosok közé, akinek legalább az újraoltási bizonyítványa rendben van. Így történhet, hogy a "hadseregben" egyetlen igazi katona sincs, s ez némiképp megnehezíti a kalandosnak ígérkezõ expedíció útját. Így kezdõdik A Láthatatlan Légió útja, nagy gyönyörûséget szerezve a "Rejtõ-rajongóknak".
Az ellopott futár
	"- Nagyon helyes, hogy a tetemet már elõkészítették a boncoláshoz. Örülök, hogy végre rend van a kórházban. Fogjunk hozzá, uraim. A lelet szerint ez itt egy negyvenöt év körüli, anaemiás egyén, causa mortalis: elõrehaladott atrophia... A kórboncnok felemelte kését, lehúzta a leplet, ám ekkor legnagyobb csodálkozására a halott felült, és mutatóujját figyelmeztetõen kinyújtva, így szólt: - Pardon, a boncolás elõtti illem elõírja, hogy bemutatkozzam. A tanár szigorúan összevonta szemöldökét, és a meghökkent kórházi szolgára nézett. - Marcel! Hogy kerül ide egy jól nevelt nõi hulla a középkorúnak jelzett, negyvenöt év körüli egyén helyére? Uraim! - És az orvosokhoz fordult, választ sem várva: - Iménti kijelentésemet visszavonom: a kórházban még sincs rend. (...)" Persze hogy esküvõvel végzõdik majd a történet, mert a szerelem sötét verem (különösen ha letakarják és ráülnek) és mert Rejtõ a tündérmesék világának sajátos környezetbe ültetett változatát teremti meg ahol az alvilág kétes figurái egytõl egyig úriemberek, a koldusról többnyire kiderül, hogy álruhás koronaherceg, és ahol végül a szerelmesek mindig egymásra találnak. 224
A jégmezõk lovagja
	Vaszilij Jan kötete rég eltûnt idõkbe, régi csaták színhelyére vezeti olvasóit. Nagy-Novgorod híres városára tatár portyák csapnak, kegyetlen németek, rabló svédek gyötrik az orosz erdõk és mocsarak egyszerû népét, mígnem az ifjú Alekszandr fejedelem személyében méltó vezére támad a sanyargatott tömegeknek. Alekszandr Nyevszkijnek, a Névai Gyõzõnek regényes életrajza tele van érdekes epizódokkal: a csaták, a medvevadászat izgalma, a középkori vásár színes forgataga mind, mind e könyv szép emléke marad.
Ló az iskolában
	Azzal kell kezdenem ezt a történetet is, hogy bemutatkozzam. Ez nagyon fontos! Ez a legfontosabb a civilizált emberek között! — szokta mondani az osztályfõnökünk. Azután még megvetõen hozzá szokta tenni: A többi meg makog, mint a majom! De kinek mutatkozzam be? Ez is olyan ütõdött helyzet. Ülök a szobámban, nyitva az ablak, a vakáció már látható távolságra van, elég, ha ránézek a naptárra. Az is elég, ha mélyen beleszippantok a levegõbe: határozottan nyárillata van! Délután van, ülök az asztalnál, csinálom a leckémet. Vagyis rágom a tollat, már éppen leírok egy szót, amikor nyílik az ajtó, és bekukkant a nagymamám. — Csináld meg szépen a leckédet! Pityi! Pityikém! Mit nézel? Nagy levegõt veszek és bemutatkozom. — Gajzágó István, negyedik ás tanuló vagyok! Nagymamám úgy néz rám, mint akinek az orra elõtt ment el az utolsó villamos. 110 oldal
A kincses sziget
	A kincses sziget Robert Louis Stevenson, skót író ifjúsági-kalandregénye. A történet könyv alakban elõször 1883-ban jelent meg, elõtte sorozatként szerepelt a Young Folks nevû gyerekmagazinban 1881 és 1882 között „The Sea Cook or Treasure Island” címmel. A regény a 18. században játszódik és egy fiatal fiú, Jim Hawkins történetét meséli el, aki veszélyes kalandokba keveredik, melyben kalózok, vérszomjas banditák és egy elrejtett mesés kincs rejtélye áll a középpontban. A könyv a kalandos története, gazdag cselekménye és halhatatlan karakterei, mint Long John Silver miatt gyakorlatilag a ma is ismert romantikus kalóz-kép kialakítójának tekinthetõ. A regénynek számos adaptációja készült és az általa megteremtett világ sok más, kalóz-témájú film és irodalmi alkotás alapja.
Élijáhu kincse
	Langer Mór (Mose), könyvünk szerzõje 1900-ban, a századforduló izgalmas világában, Budapesten született. Könyvtárosnak tanult, majd antikváriusként tevékenykedett hosszú évtizedeken át a fõváros pezsgõ irodalmi életében. Elõbb egy szerény kis antikváriumot nyitott a Síp utca 6-ban, majd a klasszikus könyvek egyik legrangosabb fõvárosi mûhelyét hozta létre a Múzeum körút 11., s végül a Múzeum körút 27. szám alatt. A Langer antikvárium az akkortájt Budapesten még nagy számmal élt, mûvelt és sokoldalú könyvgyûjtõk találkozóhelye, mondhatni a bibliofilek Mekkája lett. Könyve, az Élijáhu kincse címû ifjúsági regény élvezetes olvasmány mindenki számára, és arról tanúskodik, hogy az 1968-ban Haifán elhunyt Langer úr számottevõ irodalmi vénával is rendelkezett. A szerzõ izgalmas írásában az inkvizíció korába vezet el bennünket, egy hasonlóan tragikus és lelketlen korba, ám nem a szörnyûségeket, hanem a hõsi helytállás és az emberség szép példáit mutatja be olvasóinak. (Raj Tamás) 116 oldal
Segítség ember!
	Vajon mit gondolnak az állatok rólunk? Vajon mit mondanának nekünk, ha emberi nyelven megszólalhatnának? Szeretnéd tudni? Olvasd el ezt a könyvet! Negyvenöt állat beszél, morog, kacag, kiabál benne, és kevés dicséri az embert. Mind ugyanazt szeretnék, ugyanazt mondják: tudjuk, hogy szereted az állatokat, és mi is szeretünk téged, de kérünk, ésszel szeress bennünket, ne csak szívvel!
A felsült óriás és a 9 csoda
	A szerzõ különleges hangulatot árasztó meséivel írta be nevét a magyar irodalomba. Igazi sikereit a valóság és a képzelet világa között közlekedõ hõseivel, szeretnivaló gyermekfiguráival aratta (Csilicsala csodái, Kököjszi és Bobojsza). Ezt a mesegyûjteményét 1934-ben adták közre, majd elfeledkeztek róla. Reméljük, ez a kiadás pótolja a mulasztást, és az értõ gyermek és felnõtt olvasók újra felfedezik Török Sándort. 140 old
Az állatok konferenciája
	Oszkár, az elefánt, Alajos, az oroszlán és Lipót, a zsiráf hetente találkoznak a Csád-tónál, és ilyenkor megbeszélik, hogy mi történik a világban. Legnagyobb bosszúságukra az emberek még mindig háborúznak, így a gyerekeknek nem lehet nyugságuk. Ezért hát elhatározzák, hogy összehívják az állatok konferenciáját, és megpróbálják rábírni az embereket, hogy hagyják abba a fegyverkezésról szóló tárgyalásokat. Hogy mekkora móka, Kastnerhez illõ játékosság van a könyvben, amíg minden állat eljut az afrikai toronyépületbe, ahol az állatok konferenciájukat tartják, azt végigmulathatja mindenki, aki Kastner szatíráját elolvassa. Az 1949-ben íródott, ma is aktuális könyv Timár György „nevetõ” szellemes fordításában jelenik meg, Walter Triernek, Kastner egyik állandó illusztrátorának mókás, humoros rajzaival. 80 old
A koppányi aga testamentuma
	Oglu aga, a koppányi vár ura párviadalban megöli Babocsai Gáspárt. László, a megölt magyar vitéz fia viadalra hívja ki Oglut. A halálra sebzett török tiszt utolsó perceiben békejobbot nyújt ellenfelének, és arra kéri, hogy leányát, Zsuzsát, akit magyar felesége szült, vegye gondozásba. Így kezdõdik a romantikus elemekkel átszõtt történet, amely hitelesen mutatja be a fiatal olvasóknak a dunántúli végvári harcok hétköznapjait.
Bradley az osztály réme
	Bradley Chalker a legidõsebb az ötödik osztályban. És a legerõsebb. Ez még nem lenne baj, de kötekedik, verekszik - a lányokat sem kíméli - s persze a tanulásban sem jeleskedik. Helye a leghátsó sorban olyan, mint egy sziget: elõtte, mellette nem ül senki. Tanárai szerint „komoly viselkedési zavarokkal küzd", s mi tagadás, õk sem rajonganak érte. Érkezik azonban egy nevelõtanár, aki megkedveli. Azt állítja Bradleyrõl, hogy érzékeny, jószívû gyerek, mi több, szívesen hallgatja a fiú kitalált történeteit is, melyeket az iskolában mindaddig csak mint elképesztõ hazugságokat emlegettek. Carla, az új nevelõtanár számára nem kétséges, hogy Bradley meg tud változni, ha van elég mersze hozzá. Kiállja-e Bradley ezt a kemény próbát? Errõl ad számot ez a fordulatos, humoros, a gyerekek és az iskola világának közeli ismeretérõl tanúskodó könyv, az író egyik legismertebb regénye. Tizenkilenc díjat nyert Amerika-szerte, melyeket fiatal olvasók szavazata alapján ítélnek oda.
A repülõ osztály
	A kirchbergi gimnázium diákjai karácsonyi színdarabot próbálnak. A próbán minden remekül megy, de az elõadásig történik egy és más elõre nem látottt esemény. Például kitör a háború a gimnazisták és a reáliskolások között, s hatalmas hócsatákat vívnak, áldozatul esik egy köteg dolgozatfüzet, elcsattan több tucat pofon, valaki nyaktörõ mutatványt hajt végre egy nyitott esernyõvel... a többi pedig - hát az már maradjon titok. Erich Kästnernek, A repülõ osztály egyik legjobb ifjúsági regénye.

A nap vicce

Olvassatok sok könyvet, és érezzétek jól magatokat! Nagyon, nagyon boldog olvasást kívánok, mindenkinek, akit érdekeltek ezek a könyvek, beleértve Charles Darwin Fajok eredetét is! Remélem, ha már rongyosra olvastátok ezeket a köteteket, (mint én :D) remélem kézbe vesztek más könyveket is. Bocsánatot szeretnék kérni a SAJÁT KÖNYVEIM helyesírásáért, erre majd még kitérek késõbb, amikor minden szót helyesen le tudok írni. Köszönöm a figyelmet, és a lelkesedést amit a kedves honlapnézegetõ tanusít a lap iránt. Good bay!Valamint kéretik nem copyrozni azokat az ajánlókat, melyeket én írtam! Aki figyelmesen utánanéz az interneten, megtalálja az onnan másolt fülszövegeket. Amit én írtam, azt ön nem találja sehol.