Science Fiction

 Főoldal
Filmek
Fantasy

Háború a földön
3000-ben járunk, amikor a Földön már nincsenek sem országok, sem városok. A bolygó merő pusztaság, az emberiség veszélyeztetett fajnak számít. Persze, nem a körülmények miatt, hanem azért, mert ezer évvel ezelőtt egy pszikló nevű faj támadta meg az emberiséget, és alig kilenc perc alatt felmorzsolta az ellenállást. A túlélőket rabszolgasorba taszítják, s bányákban dolgoztatják, mivel az idegeneknek szükségük van a földi ásványkincsekre. Sokan elmenekülnek a földönkívüliek elől, távoli hegyi falvakban rejtőznek, primitív életformába süllyednek, mivel el vannak vágva a megmaradt emberektől. Ezen a Földön Terl biztonsági főnöknek van a legnagyobb hatalma, a hatalmas termetű, éles eszű idegen úgy véli, az ő sorsa az, hogy meghódítsa a galaxist. Terl azonban nem tud arról, hogy Jonnie Goodboy Tyler a rabszolgák, felszabadítását tervezi. A fiatalember éppen vadászgat, miközben fogságba ejtik az idegenek, Jonnie bekerül az egyik bányába, s itt kezdődik meg nagy kalandja, amely során olyan helyeket és dolgokat fedez fel, amiknek létezéséről eddig fogalma sem volt.
Édentől nyugatra
align=left > Harry Harrison... uh. Ennyit tudok mondani. Nem átlagos dinoszaurusz regény ezt meg kell hagyni. Már az első 50 oldal után rá kell jönnöd, hogy ez nem is egy egyszerű dinoszauruszos rémregény, bár szerepel benne némi fölösleges brutalitás.

De kezdjük az elején. 65. 000. 000. évvel ezelőtt egy kozmikus katasztrófa elpusztította a dinoszauroszokat, melyek az odáig a világ urai voltak.És itt jön a csavar! Mi lett volna, ha nem pusztulnak el? Ha tovább fejlődtek volna értelmes lényekké? Eféle kérdéseket boncolgat a könyv, s azon kívül, hogy remek regény, még elgondolkodtató kérdéseket is vet fel. "Tényleg, vajon milyen lenne a mai világ?" Ajánlom hosszabb téliszünetekre, és unalmas angolórákra...
Galaxis útikalauz stopposoknak
Ritkán kaphat az ember a kezébe olyan remek művet, mint Douglas Adams Galaxis útikalaúz stopposoknak című trilógiája. Ne ess pánikba! olvasható a borítón. Valóban hatalmas lélekerőre, és rekeszizomra van szűkség, ha a világ legjobb, és "leghosszabb" trilógiáját vesszük kézbe. Nekem legeslaginkább a Viszlát, és kösz a halakat! c. rész tetszett, melyben igaz, hogy kevés volt a Csillagrendszerekben játszódó rész, de még több volt a földön játszódó misztikus és bohém események bemutatása. Vajon miért tűntek el a delfinek? Ki Frenchurch, a gyönyörű leányzó, és mi hiba van testében? Hogy kell repülni? Ki az Esőembernek nevezett buszsofőr? Gndolatébresztő remek, és humoros mű, egy olyan sci-fi író tollából, aki egyettlen science fiction rajongó polcáról sem hiányozhat!
A viking visszatér
Az idegen földön rekedt űrhajós és egy paleolit kori ősember harcol a túlélésért a minden bozót mögött újabb veszélyt rejtő dzsungel sűrűjében. Vajon lehetséges-e az evolúció más-más fokán álló értelmes emberi lények közötti barátság, s lehetséges-e a földi ember tudását az ősember ösztöneivel ötvözve véghezvinni a csaknem lehetetlent: a sok ezer kilométeres út végén a cél elérését? Zsoldos Péternek, a hazai tudományos-fantasztikus irodalom világhírű képviselőjének első, azóta trilógiává bővült Gregor Man-regénye nemcsak izgalmas fantasztikus regény, hanem filozofikus mű múltunkról, jövőnkről, a Robinson-lét értelméről. Az első megjelenés óta eltelt harminc év során sci-fi-rajongók ezreinek vált agyonolvasott kedvencévé.

320.old
Távoli tűz
Zsoldos Péter - s egyben a Viking-trilógia - második regénye szinte példátlan módon feszegeti a science-fiction műfaji határait. Míg a Viking visszatér ben Gregor Man a tau Ceti második bolygójának paleolit kori dzsungelében küzdött a túlélésért, ebben a könyvben az ókori városállamok korának nagyon is földi, katonai-politikai útvesztőiben kell helytállnia. A mintegy három évtized eseményein átívelő első négy fejezet során szinte együtt élünk, együtt lélegzünk Avana lakóival - hogy azután az ötödik újra ráébresszen minket: az egyes emberi sorsok csupán mikroszkopikus epizódok a történelem sodrásában.
A földrengések szigete
A regény 2057-ben játszódik, amikor a rendkívül fejlett technika és tudomány megkönnyíti ugyan az életet, de a földrengések pusztító ereje még mindig rettegésben tartja az emberiséget. Egy tudós geológus, Bencze András életcéljául tűzi ki a földrengések megelőzését. Hosszas munkával szerkeszti meg az erre a célra alkalmas műszert, a presziknotektonográfot, azután expedíciót szervez a készülék helyszíni kipróbálására a Föld legnyugtalanabb pontjára, a Földrengések Szigetére. A kis expedíció és a három utánuk szökött gyerek életveszélyes kalandok egész sorát éli át szárazon és vízen, víz alatt és levegőben: tűzhányók és gejzírek, hatalmas viharok és tengerrengések szakadatlanul próbára teszik bátorságukat, találékonyságukat. Fáradozásaik végül is sikerrel járnak: a csendes-óceáni szigettől egy héttel előre jelzik a hatalmas földrengés bekövetkezését. - Gyerekeknek lebilincselő olvasmánya.

220 oldal
MEG- Jurasic cápa
A két nagy sikerű film és könyv után már kapható az 1998-as év film és könyvszenzációja a - MEG, azaz a Megalodon, a nagy fehér őscápa félelmetes története. A 20 tonna súlyú, 30 méter hosszú lény a bolygó legnagyobb vadásza volt a dinoszauruszok korában. 70 millió éves gyilkolási ösztönnel felfegyverkezve. A hihetetlennek tűnő, felfoghatatlan méretű állat létezésének bebizonyítása a célja a könyv főszereplőjének, aki egy szigorúan titkos küldetés során a Csendes-óceán legmélyebb kanyonjában találja magát, szemben az állatvilág történetének legvérengzőbb és legnagyobb ragadozójával, a MEG-gel. A küldetés egyetlen túlélőjének állítását a ma is élő állatról szkeptikusan fogadják. Évek múlnak el, míg a paleontológus, barátja segítségével újra az eddig ember által nem járt mélységbe száll. Szemtanúja lesz, miként tör újra a felszínre a több millió évvel ezelőtt kihaltnak hitt "szörny", akinek a Földön nincs ellenfele. Ha nincs aki legyőzze, mindörökre vérvörösre festheti az óceánok vizét.
Múltfigyelők- Kolombusz Kristóf feloldozása
A jövő tudósai gépekkel figyelik a múlt eseményeit, hogy az emberiség elfeledett kultúráit, művészetét és egyéb értékeit dokumentálják és tanulmányozzák. Amikor rájönnek, hogy az egyszerű megfigyelésnél többre is képesek, és a múltat befolyásolni is tudják, felmerül a kérdés: van-e joguk megtenni. Talán jobbá tehetik a világot, de akkor az ő jelenük, az ő valóságuk eltörlődik, mintha soha nem is létezett volna, hiszen tetteik nyomán a történelem a múltban új fordulatot fog venni, ami egy egészen más világot eredményez majd. Rájönnek, hogy egy ilyen beavatkozás egyszer már megtörtént, elődeik, egy valójában soha nem létezett valóság képviselői vették rá fondorlatos módon Kolombuszt, hogy nyugat felé hajózzon, így akadályozva meg a halálkultusz-alapú mezo-amerikai kultúra elterjedését és Európa általuk történő leigázását. Végül, ahogy a Múltfigyelők egyre több információhoz jutnak, rájönnek, hogy a múlt megváltoztatása az egész emberi civilizáció érdeke és így kötelesség számukra.