IV. Országos Kismotorfecskendő Szerelési Bajnokság
4. állomás - Sárosd
2014. 07. 05.
Retro női kategória
- Becsehely ÖTE
- Sárosd ÖTE
- Alsópáhok ÖTE
- Böhönye ÖTE
- Berettyó ÖTE
- Hegykő ÖTE
- Zalaszentiván ÖTE
- Velence ÖTE
- Fehérvárcsurgó ÖTE
Elérkeztünk a negyedik fordulóhoz. Nagy örömömre rám került a sor, hogy megírjam. Hol is kezdjem?!
Megint korán keltünk útra. A mi Kocsmár Petink a már szokásos módon, összeszedte kis csapatunkat. Korán oda is értünk, és a hagyományt megtartva a piacot is útba ejtettük. Azt hiszem, ebben a cikkben sokszor fogom megemlíteni a "szokásos" szót. Szóval megcéloztuk a "szokásos" helyünket, felpakolva, mintha egy hétre jöttünk volna. Miután kényelmesen elhelyezkedtünk, mindenki úgy pakolta mobil székét, hogy jól lásson, megérkezett a mi mentalistánk /Misi/ és borított mindent. A molinó felrakása kisebb vitatéma lett, jól látható helyre kell rakni, persze az zavarta a mi kilátásunkat, de ezt is megoldottuk.
A megnyitó rövid, tömör volt, ahogy mi szeretjük. Aztán megkezdődött a verseny. Mi a 2-es pályán másodikként indultunk, mivel egy pályán 2 dobogó volt, így mi is fel tudtunk pakolni nyugodtan, nem volt ott versenybíró, hogy sürgessen minket. Tibi addig a berettyóújfalui lányoknak segített, mivel a motorjukat előző verseny alkalmával elhoztuk, hogy meg tudja csinálni nekik.
Eljött a mi időnk. Gyomorgörcs, remegés és lámpaláz. És megszólalt a duda. Futás!!!!! A pálya szélén, mindenki ordított: Húzzad, fuss, gyerünk! Ebből természetesen, mi semmit nem hallottunk, de kiértünk és leküzdöttük a célt, még ha én nem is sokat láttam a szemembe lógott hajamtól. :D Persze még így sem voltunk nyugodtak, míg be nem mondták az időnket. 39.69 mp !!!! Gondoltuk magunkba, nem rossz, de tudunk jobbat is. Meglátjuk mi lesz, hisz volt még vissza 8 női csapat. Sokáig nem is tudtuk megtartani az első helyet, a sárosdi csajok 0.02 mp-el megvertek minket. Igen jól olvassátok! Hát nem bosszantó??? Elfogadtuk, nem tudunk mit tenni. Végül a becsehelyi csajok vették át a vezetést 37.14 mp-es idővel, és így a csapatunk csak a dobogó 3. fokára állhatott. Így se csüggedtünk, elvégre a bajnokságban, még mindig az első helyen vagyunk. Reméljük, meg is tudjuk tartani. A berettyói lányok, nagy meglepetést okoztak nekünk. Ami nálunk volt könnyített tömlő kipróbálásra, megkaptuk ajándékba Tibinek köszönhetően (és egy kicsit a 2 köcsönjátékosnak - szerk. megj.), hogy olyan sokat dolgozott a motorjukon és sikerült jól megcsinálnia. Ezúton is szeretném megköszönni a csapat nevében Tibinek és a berettyói csajoknak!!!!
Míg az eredményhirdetést vártuk, ismét erős ember bemutató volt, rodeó-bika és kutyás bemutató. Végre megkezdődött az eredmények kihirdetése. Számomra kicsit furán zajlott, de úgy néz ki ahány ház, annyi szokás. Azért szerencsére, az érem a nyakunkba került, igaz nem az arany, de a bronznak is örültünk. Szokásos fotózás utána, Misi rögeszméje! :D Csak megjegyzem szolidan, a verseny után nagyon komoly fotózások vannak és , ha egy darázs csíp meg, akkor is mosolyognod kell és várni, hogy a gép betöltsön még 10 képre! :D Miért is ne, én voltam a szerencsés célpontja a darázsnak.
Az összepakolásunk is olyan hosszadalmas volt, mint a kipakolás. Kihagytam a nagy mesélésben, hogy a nap folyamán egy kiscica lopózott be közénk. Mindenki babusgatta, etette és közös alvás is volt. Kérdéssé vált, hogy hazahozzuk-e, de végül ott hagytuk fájó szívvel. Hazafele Felsőpáhok Falunapot vettük úti célba. Egy jó pohár hideg sört elfogyasztottunk ott, majd fáradtan hazaindultunk, hogy mindenki kipihenje a nap fáradalmait. A lényeg, hogy még mindig kiálthatjuk, hogy KI A JÓ???ALSÓPÁHOK!!!!
Benczik Alexandra
