Kisgyermek áramütéses, elektromos balesetének elsősegélynyújtása

Az áramütéses vagy kisfeszültségű vezetékkel történő kontaktus ( többnyire kisgyermekek az áldozatok: szájba veszik az elektromos vezetéket; játszanak az elektromos készülékekkel ), vagy nagyfeszültség érintésének a következménye ( az esetek többségében nagyobb gyermekek az áldozatok ). A sérülés súlyossága a testen áthaladó áram erősségétől ( amper ), az árammal történő érintkezés időtartamától és az áram útvonalától függ. Az áramerősséget a feszültség, valamint a bőr és egyéb szövetek ellenállása határozza meg ( gyermekeknél az ellenállás a szövetek magas víztartalma miatt csekély ).

Különösen veszélyeztetett a szív ( ritmuszavar ), és a központi, valamint perifériás idegrendszer ( agy-, gerincvelő-ödéma ).

Megkülönböztetnek

• enyhe áramütést ( "éppen csak megcsípte" ),
• középsúlyos áramütést,
• súlyos áramütést.

Tünetek

• Középsúlyos áramütés
  • Rövid eszméletvesztés.
  • Szívdobogás.
  • Hőhullám.
  • Émelygés.
  • Paraesthesia ( fonák érzés, az érzékszervek érzékelési zavara ).
  • Tremor ( remegés ).
  • Verejtékezés.
  • Kezét, lábát bénultnak érzi.
  • Mellkasi fájdalom.
• Súlyos áramütés
  • Súlyos cardiális tünetek: kamrafibrilláció, asystolia.
  • Légzésbénulás.
  • Idegrendszeri tünetek: pl. eszméletlenség, zavartság, görcsök, látási zavarok, süketség, szenzoros funkciókiesés, hemiplegia.
  • Termikus károsodás a bőrön: ( "áramjegyek" az áram be- és kilépésének helyén ) elváltozások a mélyebben lévő szövetekben ( kiterjedt izom- és szervnecrosisok ).

Az azonnal kialakuló cardialis tünetek is az áramerősségtől függőek:

• Kisfeszültségű balesetek ( < 1000 V )
  • Áramerősség < 25 mA:
    nem okoz cardiális károsodást.
  • Áramerősség 25..80 mA:
    csaknem mindig reverzibilis ingerképzési és/vagy ingerületvezetési zavar, ritkán asystolia vagy kamrafibrilláció.
  • Áramerősség > 80 mA:
    a legtöbb esetben kamrafibrilláció; ritkábban asystolia.
• Nagyfeszültségű balesetek ( 1000 V; 5 A ) ( gyermekkorban ritka )
  • Kamrafibrilláció.
• Villámcsapás ( > 100000 V )
  • Asystolia, kamrafibrilláció.

Az orvos teendői

• "Technikai mentés"
  • Kisfeszültségű baleset: az áramkör megszakítása ( biztosító eltávolítása; készülék kikapcsolása; dugós csatlakozó kihúzása, a sérült elhelyezése szigetelt helyen ).
  • Nagyfeszültségű baleset: az áramkört csak szakember szakíthatja meg; a mentő személy nem veszélyeztetheti magát.
• Alapvető életműködések megítélése ( tudat, légzés, keringés ).
• Keringés-, légzésleállás esetén: azonnali reanimáció ( hosszú ideig kell próbálkozni! )
• A teljes gerincoszlop stabilizálása ) pl. torsiós nyakcsigolya trauma ).
• A szituációnak megfelelő klinikai vizsgálat: ( idegrendszer; perifériális pulzus; szájüregben égés/ödéma; mellkasi sérülés; puffadt has; szem-, fül-, bőrsérülések ).
• Folyamatos EKG-ellenőrzés.
• Véna biztosítása, "fenntartó folyadékbevitel".
• Kiterjedt bőrégés és/vagy izom- és mély szövetnecrosis, illetve hypovolaemiás shock esetén megfelelő folyadékbevitel, például Ringer-laktát. Cave: agyödéma.
• Megfelelő fájdalomcsillapítás és nyugtatás, például
  ketamin 0.5 .. 1.0 mg/kg iv., szükség esetén 5 percenként ismételhető;
  fentanyl 0.003 .. 0.007 mg/kg iv.;
  morphin 0.05 mg/kg iv.;
  diazepam 0.1 .. 0.3 mg/kg iv.
• Szükség esetén antikonvulzív kezelés:
  diazepam 0.2 .. 0.4 mg/kg lassan iv.,
  diazepam rectalisan ( pl. Diazepam Desitin ) 4 hómap és 3 év ( kb. 15 kg között 5 mg, 15 kg felett 10 mg;
  elhúzódó görcsök esetén phenobarbital 15 .. 20 mg/kg iv.
• Égett felületet szárazon/tisztán fedni.
• A kísérő sérülések ( esés-, ütés következmények ), vagy izomkontraktúrák következtében fellépő indirekt traumák ( pl. fracrtura, luxatio ) ellátása.
• A beteget a legközelebbi, megfelelő ellátást biztosító osztályra kell juttatni.