Mint minden üzemmódnak, a csomagrádiónak is vannak sajátos forgalmazási szabályai, amelyek egyrészt az üzemmód jellegzetességeiből adódnak, másrészt egy kialakult gyakorlatot tükröznek. Természetesen az általános rádióamatőr etikai szabályok itt is érvényesek.
Mielőtt megkezdenénk a tényleges munkát a sávban, össze kell állítani az állomást. Legfontosabb teendő a rádió és a modem egymáshoz illesztése szintben és frekvenciamenetben. Győződjünk meg arról is, hogy rádiónk adás-vétel váltási ideje elég gyors ehhez az üzemmódhoz. Az elvégzendő teendők részteles leírása a rádiókról szóló részben megtalálható.
Tanuljuk meg az általunk használt TNC vagy DigiCom program kezelését, legalábbis a legfontosabb parancsok használatát, a legfontosabb paraméterek beállítását, az üzemmódok ( parancs és párbeszédes ) közötti átkapcsolást, a monitor ernyőn megjelenő szöveg értelmezését.
Állítsuk be a hívójelet, ne dolgozzunk azzal, ami az alapértelmezés ( NOCALL, PK-232 stb. ). Ez egyrészt nem felel meg a szabályoknak, másrészt a hálózati csomópontok, BBS-ek el sem fogadják az ilyen állomások hívását.
Amennyiben RH rádióengedéllyel rendelkezünk, használjuk a HA prefixet URH-n is, ezzel sok későbbi bosszúságot elkerülhetünk. Kezdetben ne adjunk meg másodlagos állomás azonosítót ( SSID ). A kialakult szokások szerint ez azt jelenti, hogy ez a fő állomás, amelynél az operátor megtalálható.
Ha újabb SSID-re van szükségünk, az legyen az 1, 3, 4. Ne használjunk 7-nél nagyobbat, mert ez félreértést okoz NET/ROM hálózatban. A 2 és 7 a 144 illetve 432 MHz-es hálózati csomópontokat jelzi.
Az összeköttetések többnyire hálózati csomóponton ( Node ) keresztül jönnek létre, illetve közvetlenül. Válasszuk ki azt a Node-ot, melyet legjobban érünk el és azon keresztül forgalmazzunk. Lehetőség szerint ne használjunk olyan útvonalat, amin bizonytalan a kapcsolat, sok az ismétlés.
Amikor forgalmazunk, mindig gondoljunk arra, hogy mások is használják a csatornát, ezért azt csak a szükséges mértékben terheljük. Ilyenkor célszerű egy kevésbé forgalmas csatorna, pl. 144.625 MHz { !!! } használata.
Ha hallunk egy állomást, még nem biztos, hogy hívásunkra válaszolni is fog. Ez különösen a NET/ROM csomópont lejövő ágán hallott állomásokra vonatkozik, ami a 15, 14 ... SSID-ről ismerhető fel. Ezek mások hívására nem reagálnak, miként a PK1 típusú TNC sem ad foglalt jelzést mások hívására, ha már összeköttetésben van valakivel.
A DigiCom monitor ernyőn az SSID hexadecimálisan jelenik meg ( A, ... E, F ). Ez valójában 10, ... 14 és 15 SSID-nek felel meg. Használjuk az utóbbit.
Az üzemmód egyik alapvető tulajdonsága a hibamentes átvitel és az, hogy az adatok továbbításához, különösen több csomóponton keresztül időre van szükség. Ha a saját csomópontunk már nyugtázta a csomagot, még nem biztos, hogy az ellenállomás is megkapta.
Ne legyünk türelmetlenek, várjuk meg a választ. Ne ismételjük meg a szöveget, úgyis odaér előbb-utóbb vagy elbomlik az összeköttetés, amiről üzenetet fogunk kapni.
Az AX.25 protokol minden csomagja tartalmazza a hívójeleket, ezért a más üzemmódoknál szokásos azonosítására nincs szükség.
Nincs kialakult, az RST-hez hasonló vételjellemzési rendszer. Szükség esetén ez szóban történik, az összeköttetés gyorsaságának, az ismétlések számának megadásával.
A kapcsolat látszólag teljes duplex, azaz nincs szükség az adási és vételi periódusok kézi kapcsolására. Ennek ellenére szükség van beszélgetés közben annak jelzésére, hogy szünetet tartunk és várjuk partnerünk válaszát. A BBS-ek esetén az automatikusan történik, élő összeköttetésnél a sor elején adott >> karaktereket használjuk.
A DigiCom ezt lenyeli és nem továbbítja, ezért célszerű nem a sor elején, hanem egy pozícióval beljebb megadni. Hasonló módon, elbúcsúzás után jelezni szokás azt, hogy nem következik több szöveg. Erre szolgál a <D> szöveg begépelése. Ilyenkor célszerűen az ellenállomás bontja az összeköttetést.
Válasszuk ki magunknak a hálózatból azt a BBS-t, melyiket legjobban elérjük, és ahová kérni fogjuk üzeneteink automatikus továbbítását. Ez a "helyi BBS". Jelentkezzünk be itt és regisztráljuk magunkat felhasználóként. A helyi BBS információ automatikusan nem cserélődik a hazai BBS-ek között, ezért ezt célszerű minden hazai gépnél legalább egyszer megtenni.
Minden BBS ad Help-et, ami részletesen leírja a kezelést. Ez többnyire a H, Help, esetleg "?" parancsokkal érhető el. Ha kérdésünk van, írjunk üzenetet a SysOp-nak, válaszolni fog. Ne ijedjünk meg, ha nem értjük, mi történt. A programok védettek, nem tudunk kárt okozni.
Ha üzenetet írunk be, mindig írjuk alá a hívójelünket és helyi BBS-ünket is, pl. így: HG5XXX @ HA5DI { saját hívójel @ helyi BBS }. Az üzenet fejlécében esetenként elvész az eredeti feladó. Ne írjunk 78 karakternél hosszabb sorokat, hanem zárjuk le azok végét az <Enter> ( <Return>, <NewLine> ) billentyűvel.
Ne használjunk grafikus vagy ékezetes karaktereket, mert nem biztos, hogy azokat az üzenet olvasója is úgy látja, mint mi. Az üzenetek hosszát korlátozzuk 3 .. 4 kibibyte-ban. Ami ennél hosszabb, azt "tördeljük" több részre. Ha közérdekű híreink vannak, ne írjuk be minden BBS-be, hanem használjuk ki a bulletin terjesztési lehetőséget.
Megfelelő terjedés esetén távoli állomások is elérhetők, URH-n pl. I, DL, esetleg SV vagy HB9 körzetekből, különösen a hajnali, forgalommentes időszakban. Az így elért BBS-ekből csak akkor olvassunk ki terjedelmesebb anyagot, ha valóban jó az összeköttetés minősége. Rossz útvonalnál a csomagok "bennragadnak" a NET/ROM hálózatban és még órák múlva is keringenek, amikor mi már rég elfelejtettük.
A hálózati eszközök ( BBS, csomópont ) számos típusa terjedt el. Vannak köztük olyanok, amelyek nálunk ismeretlenek, kezelésük eltér a megszokottól. A Node-ok nem mindig adnak Help-et. Ha a H, Help, "?" parancsra nem jön válasz, próbálkozhatunk a //Help utasítással is.
A csomagrádió hálózat transzparens, azaz tetszőleges tartalmú információ továbbítását biztosítja, így programok cseréjét is. Mit kell figyelembe vennünk? A bináris file-ok cseréje programonként más és más módon, egymástól eltérő protokollal történik. Mást használ a DigiCom, mást az SP.
A legtöbb BBS a YAPP bináris file transzfert ismeri, ehhez azonban megfelelő terminál program szükséges, de sajnos ezt nem támogatja a DigiCom. A YAPP akkor használható, ha a BBS-t jó minőségben érjük el.
A BBS-ek alapvetően 7-bites ASCII szöveg file-ok továbbítására alkalmasak, bináris file-t ( programot ) csak megfelelő konverzió után tudnak továbbítani. Ilyen pl. a DiBin, amelyről részletesebb információ a BBS-ekben található. A közvetlen cserére is vonatkozik, hogy csak megfelelő minőségű összeköttetésnél, kevésbé forgalmas időben fogjunk hozzá.
Ne feledjük, hogy a csomagrádió is rádióamatőr üzemmód, tehát csak rádióamatőr jellegű üzenetek továbbíthatók. Nincs helye a trágárságnak, a kereskedelmi és üzleti tevékenységnek, reklámnak, vallási és politikai agitációnak. Az ilyen jellegű üzeneteket a SYSOP-ok a BBS-ben törölni szokták, miként a harmadik félnek ( nem rádióamatőrnek ) szóló üzeneteket is.
Ez nem hazai specialitás, hanem a világ valamennyi országában érvényes. Ne tévesszük össze a rádióamatőr csatornát a telefonnal, magánlevéllel vagy akár a CB-vel.
8. Csomagrádiózás Zx Spectrummal