|
A szakmai program
a nemzetközi és hazai tapasztalatokra, valamint a megyei sajátosságokra, a
pedagógiai és a pszichológiai tudományok eredményeire, az 1993. évi LXXIX.
tv. a közoktatásról az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi
igazgatásról, a Fejér Megye Közgyűlése 119/1997. (X. 30.) K.h. sz. határozatára
alapozva készült, szinkronba hozva az intézmény alapdokumentumaival.
A szakmai program,
mint gondozási, nevelési alapdokumentum tartalmazza a nevelés célját, alapelveit
és módszereit. Abban a folyamatban valósul meg, amit a gondozott gyermekek és
fiatalok végigjárnak az otthonba kerülésüktől, az onnan való elbocsátásukig
(illetve utógondozásuk befejezéséig).
Feladatunk a
gyámhivatal döntése által intézményünkbe utalt gyermekek otthont nyújtó
szakellátása.
1. A gyermekotthon
fogalma, típusa, jellemzői
• A gyermekotthon
fogalma:
A gyermekotthon,
otthont nyújtó szakellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az
átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek számára, utógondozói ellátást
biztosít a fiatal felnőtt számára, szükség esetén külső férőhelyeket működtet. /GYVT.
57. §. (1) bek./
.
• A gyermekotthon jellemzői:
A gyermekotthon
elsődleges jellemzője a családias jelleg, ami azt jelenti, hogy a családmodell
mintájára alakítjuk a gyermekotthon szervezetét, működési rendjét, hétköznapjait
és hétvégéjét. A gyermekotthon családi házakban működik, amihez udvarok és kert
is tartozik. Így gyakorolhatják neveltjeink a szomszédi kapcsolatot, másságukkal
beilleszkedhetnek egy közösség életébe, falu gyermekeivel felnőve életre szóló
barátságokat köthetnek. Feladatunk az önálló életre való felkészítés is, hogy
gyermekeink családjukba visszakerülve vagy kikerülve a gondozásunk alól
megállják helyüket.
A „családias jelleg” egyfajta arany középutat jelez a személytelen intézeti
elhelyezés és a szoros, vérségi kapcsolaton alapuló családi forma között. Az
alacsony gyermeklétszám, az otthon, az épület adottságai egy szakembergárdával
biztosíthatják a biztonságot, menedéket nyújtó légkört, a személyre szabott
törődést oly módon, hogy a gyermek érezze a feltétel nélküli elfogadás mellett a
meghittség élményét. A törvény egyfajta átmeneti állomást szeretne látni benne,
mert egy hatékony családgondozói rendszerre épít, melynek minden erejével azt a
célt kellene szolgálni, hogy aki itt él mielőbb visszakerülhessen a családjába,
mert a gyermek ennek, a gyermekvédelmi gondoskodás ellenére is része.
„A mi dolgunk az, hogy olyan funkcionálisan működő mesterséges családot
alakítsunk ki, mely felkészíti a gyereket a közösségben rá váró élet
folytatására, a visszatérésre.” (Volentics)
1.1 Célok, alapelvek
A gyermekotthoni
elhelyezés célja, hogy a gondozott gyermekek számára otthont nyújtó ellátást
biztosítsunk.
A nevelés célja: az
állami gondoskodásban levő különböző státuszú, korú, nemű és értelmi, érzelmi,
testi kondícióval rendelkező gyermekek egyéni felkészítése, képességeik,
hajlamaik és szükségleteik fejlesztése, támaszkodva a környezet (család, óvoda,
iskola, stb.) tevékenységére, hatásaira is:
• szociális élet megvalósítása, fenntartása
• a konstruktív és autonóm életvezetésre (közösségfejlesztő és önfejlesztő
aktivitásra) fejlesztés,
• a tárgyi világba eligazodás terén
• Testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődés zavartalan biztosítása és
fejlesztése.
• Sérült, hátrányosabb helyzetű gyermekek felzárkóztatása.
• Megfelelő, elfogadható etikai viselkedés kialakítása.
• A gyermekek képességeinek megfelelő tanulmányi előmenetele.
• A szabadidő értékes eltöltése érdekes, különleges programok szervezésével, új
tevékenységformák kipróbálásával.
• A családpótló nevelés fenntartása lehetőség szerint minden nevelt gyermek
esetében.
• Megfelelő pénzkezelés megtanítása már hat éves kortól.
• Pályaválasztás segítése.
• Utógondozói feladatok ellátása, életkezdésre felkészítés a bekerüléstől.
A nevelés alapelvei:
• Feltétlen
elfogadás elve (feltételekhez nem kötött pozitív előfeltételezés minden
emberről)
• Empátia elve
• Kongruens magatartás elve
• A gyermeki jogok maradéktalan érvényesítése
• A gyermekek problémáinak egyéni esetkezelése.
• Kapcsolattartás a vér szerinti szülőkkel ( pl. levél, telefon ).
• Láthatás és látogatás biztosítása.
• Szelíd, biztonságot nyújtó légkör fenntartása.
• Lelkiismereti és vallásszabadság biztosítása.
• Hit és erkölcsoktatás szükséglet szerint.
A nevelés
aranyszabályai
1. Legyünk jó példa
a gyermek számára!
2. Mutassuk ki gyermek iránti szeretetünket szavakkal és gesztusokkal!
3. Válaszoljunk pontosan és türelmesen minden kérdésre, amelyet a gyermek
feltesz!
4. Sose alázzuk meg a gyermeket egy harmadik személy jelenlétében!
5. Mi, akik neveljük a gyermeket, sose vitázzunk a gyermek előtt!
6. Ne kritizáljunk a gyermek jelenlétében munkatársakat, ismerősöket, rokonokat
vagy tanárokat!
7. Indokoljuk meg utasításainkat!
8. Mindig adjunk a gyermeknek alkalmat arra, hogy elmondhassa örömét és bánatát,
kívánságait és terveit! Ne hivatkozzunk fáradságra vagy időhiányra, ha a gyermek
meghallgatásáról van szó!
9. Gondoljunk arra, hogy egy gyermeknek nem csak testi szükségletei vannak, nem
csak ennivalóra és ruhára van szüksége. Az otthon legyen a boldogság szigete,
ahol mindenki kölcsönösen becsüli és szereti egymást. Bensőséges, védettséget
nyújtó családi körben a gyermek egészségesen fog fejlődni.
10. A gyermekek pajtásai és osztálytársai legyenek mindig szívesen látott
vendégek! Ne panaszkodjunk a miatt, amivel az ilyen látogatások néha együtt
járnak.
11. Tudjunk róla, hogyan, hol és kivel tölti a gyermek a szabadidejét!
12. Ösztönözzük arra a gyermeket, hogy ossza be zsebpénzét, ajándékozza meg
belőle testvéreit vagy barátait!
13. Ne essünk abba a hibába, hogy a szeretet szükségtelenné teszi a fegyelmet!
14. Fegyelmezési módszereink legyenek logikusak és ésszerűek!
15. Legyünk következetesek! Mondjuk meg a gyermeknek világosan, mit várunk tőle,
és ragaszkodjunk hozzá, hogy azt a gyermek meg is tegye.
16. Próbáljuk meg beleképzelni magunkat a gyermek mindenkori helyzetébe, hogy
megérthessük a gyermek tettének mozgatórugóit, és helyesen tudjunk reagálni.
17. Ne kifogásoljunk állandóan valamit a gyermeken!
18. Legyünk egységesek a nevelés kérdéseiben! Az egyik ne járassa le a másik
tekintélyét, hogy a „háta mögött” bizonyos dolgokat megenged a gyermeknek, vagy
felold egy kimondott tilalmat.
19. Ne próbáljunk tökéletesnek mutatkozni a gyermek előtt! Lássuk be hibáinkat,
és ha szükséges kérjünk bocsánatot!
20. Ne kiabáljunk!
21. Tanácsos megvizsgálni a fegyelmezési módszereket. A büntetés nem azért van,
hogy kitöltsük haragunkat, hanem azért, hogy a gyermek javára szolgáljon. A
büntetés sose ellenségességet fejezzen ki, mindig a segítő szeretetet érezze meg
belőle a gyermek!
22. Adjunk alkalmat arra is, hogy a gyermek megtanuljon lemondani!
23. A gyermeknek elismerésre is szüksége van, ezért ne feledkezzünk el a
dicséretről sem!
24. Könnyebben elfogadják a tekintélyünket, ha mi is megtesszük feletteseink
utasításait.
1.1.1. Teljes körű
ellátás feladatai:
Az ideiglenes
elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelt gyermek számára az otthonok minden
esetben teljes körű ellátást biztosítanak. Az utógondozói ellátottak esetében a
lakásotthon vezetője a fiatal felnőtt lehetőségeit figyelembe véve az
utógondozói megállapodásban rögzítettek szerint szükség szerinti ellátást
biztosíthat.
Teljes körű ellátás
feladatai, közé tartozik:
- étkezés
- ruházat
- tisztálkodás
- oktatás
- szabadidő
- speciális szükségletek
- zsebpénz
- gondozás, nevelés
- engedély nélküli eltávozás
- kapcsolattartás
2.1. Egyéni
elhelyezési tervek
A lakásotthonba
történő elhelyezés a GYVT 82-83. §. alapján történik.
A döntésekben minden
esetben a gyermek érdekeit kell érvényesíteni.
Az elhelyezés megváltoztatását a gyámhivatalnál kezdeményezheti a:
– a gyermek,
– a gyám,
– a szülő.
2.2. Felvétel az
otthonba
a. A lakásotthonok
befogadják:
– a gyámhivatal által nevelésbe vett gyermeket, ha a határozatban gondozási
helyként a lakásotthon van kijelölve.
– azt a fiatal felnőttet, akinek a befogadását a F.M.L.H vezető előzetesen
nyilatkozatban vállalta és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte és az
ellátás biztosítójaként a lakásotthont jelölte meg.
– üres férőhelyek terhére az átmeneti gondozást igénylő gyermeket.
Az ellátásról az
intézmény az illetékes önkormányzattal szerződést köt.
b. A lakásotthon a
befogadásról értesíti:
– beutaló szervet,
– szakszolgálatot,
– gondozott gyermek törvényes képviselőjét,
– átmeneti nevelt, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek vérszerinti
szülőjét,
– a szülő lakhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot,
– pártfogói felügyelet alatt álló gyermek hivatalos pártfogóját.
c. Kapcsolódó
feladatok:
– az új gyermek felkészítése,
– a csoport felkészítése,
– megfelelő elhelyezés biztosítása,
– a gondozott, illetve a szülők tájékoztatása az ellátás tartalmáról
feltételeiről, illetve nyilvántartásokról,
– a gyermek megismerése, szükségleteinek feltérképezése.
d. Alkalmazható
módszerek:
– beszélgetés,
– megfigyelés,
– dokumentáció elemzése,
– szakvizsgálatok elemzése,
– családdal való beszélgetések,
– információk gyűjtése,
– esetelemző beszélgetések.
2.3. Egyéni
gondozási-nevelési tervek
Az átmeneti és
tartós nevelésbe vétel esetén mindenkor ki kell tölteni, átmeneti gondozás
esetén csak akkor, ha az előre láthatólag meg fogja haladni a 30 napot. A
kérdések célja, hogy a napi feladatokat lépésről lépésre meghatározva segítsék a
gyermek gondozását, nevelését ellátó személyt a feladatok ellátásában. Ez az
adatlap a gyermek egyéni szükségleteit tartalmazza. Tartalmazza az adatlap a
napi szokásokat, egyéni igényeket, a gyermek egyedi szokásait, szeretett vagy
elutasított dolgait, mindenféle vele kapcsolatos jellemzőt. Egészségügyi
ellátásait, valamint ezen belüli speciális szükségleteit. Kapcsolattartással
összefüggő feladatokat, rokoni, baráti kapcsolatokat, stb. Az adatlap előnye,
hogy megfogalmazhatók rajta a jövőbeli tervek és annak ütemezési időpontjai. Az
adatlap kitöltését az intézményi ellátás esetén lehetőség szerint maga a gyermek
közvetlenül kijelölt gondozója végzi a szülőkkel, gyermekkel, családgondozóval,
szakmai vezetővel.
2.4. A
gondozás-nevelés elemei
A gyermekotthonban
folyó gondozás, nevelés célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg,
érzelmileg, erkölcsileg, korának és képességeinek megfelelően fejlődjék,
személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék és képessé váljon
vérszerinti családjába és a társadalomba való beilleszkedésre. A fenti célok
érdekében a gondozást, nevelést ellátó és segítő személyek kötelesek
együttműködni egymással és a gyermekekkel kapcsolatban lévő összes intézménnyel.
Az ellátás megkezdésekor a szakembereknek (lakásotthon-vezető, nevelő,
családgondozó, pszichológus, fejlesztő pedagógus) törekedni kell a gyermek minél
alaposabb megismerésére.
A gyermek nevelése, gondozása, céltudatos, tervszerű tevékenység.
A lakásotthon dolgozói biztosítják a gyermeknek a szülői gondoskodást
helyettesítő védelmet. Felkészítik gondozottjaikat a családba való
visszailleszkedésre, pályaválasztásra, munkavállalásra, az önálló életre.
Biztosítják a gyermek környezetének állandóságát, a gyermekek személyes
tárgyainak elhelyezését.
Az eredményes
gondozás, nevelés érdekében különösen figyelemmel kell lenni az alábbiakra
(nevelési szolgáltatások):
– A gyermeket, fiatalt fontos partnernek tekinti.
– Őt érintő kérdésekben csak vele együtt lehet dönteni.
– Elfogadó, kiegyensúlyozott légkört teremteni a csoportban.
– Önállóságra és mások elfogadására nevelni a gyermeket.
– A gyermekkel, fiatallal szemben mindig őszintének kell lenni.
– Tartalmilag és formailag egyaránt helyes beszédpéldát kell mutatni a
gyermeknek.
– A kommunikáció jellemzője a párbeszéd, az értő kérdezés és odafigyelés legyen.
– Meg kell értetni és tanítani a gyermekkel és fiatallal, hogy tetteiknek,
cselekedeteiknek következményeit vállalni kell.
– Segítsük a gyermeket abban, hogy maguk számára megfelelő referenciaszemélyt
találjanak.
– Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a gyermekek integrálódhassanak tágabb
környezetükben, megismerhessék annak szokásait, értékrendjét.
– Segíteni kell őket saját múltjuk megismerésében (Emlékeim Naplója).
– A team tagjai fedezzék fel a gyermekekkel, fiatalokkal saját lehetőségüket,
érdeklődésüket.
– Ki kell alakítani olyan motivációs rendszert, amely önálló döntésekre,
cselekvésekre, felelősségvállalásra, az akadályok leküzdésére készteti a
gyermekeket.
– A felnőtt közösségek személyes példaadással járuljanak hozzá a pozitív
értékrend kialakításához. Követendő példa legyen az elfogadó, toleráns
magatartás, az egészséges életmód, hivatás szeretet, a munka megbecsülése.
– Nemi szerepek tisztázása, szexuális felvilágosítás az életkornak megfelelően,
ezen belül szexuális higiénia és kulturáltság, a párkapcsolatok az emberek
életében, fiúk-lányok együttélési szokásainak kialakítása.
2. 4. 1. Esetkezelő
szolgáltatások
Célok:
– Az elhelyezést kiváltó okok megértése, a családi problémák földolgozása
– Ismerje meg önmagát, társait, nevelőit, új környezetét.
– Pozitív kapcsolatok kialakításának segítése.
– Tanácsadás szülőknek, családtagoknak.
– Fejlesszük a gyermek önismeretét és problémakezelési készségeit.
– Képesség kialakítása stressz kezelésére.
– Személyes célok megalapozása és a jövő tervezése.
– A személyes döntéshozatal képességének kialakítása.
– Pozitív, erőt adó kapcsolatok formálása a családdal, a kortársakkal és
másokkal.
– Foglalkozás speciális problémákkal.
– A másik nemmel kapcsolatos magatartás kialakítása.
– Az újonnan érkezett gyermekek beilleszkedésének segítése, fokozott
odafigyelés.
A gyermekotthon
biztosítja a gyermekeknek azt a lehetőséget, hogy a helyi egyházakkal igénye
szerint kapcsolatot tarthasson.
Lehetőségük van pszichológus segítségét kérni naponta, ezen felül az ingyenesen
hívható FICE zöld szám lelki segítségnyújtását is igénybe tudják venni.
2. 4. 2. Nevelési
szolgáltatások:
Módszerek:
- követelés
(határozott, érthető, igazságos, ésszerű)
- meggyőzés (oktatás, példa, eszménykép, bírálat, önbírálat)
- gyakorlás (szoktatás, játék, munka, verseny)
- motiváló tényezők (versengés, dicséret, elismerés, jutalmazás).
A módszerek
megválasztásánál a gyermek életkora, fejlettsége, egyénisége, szocializáltsága,
és devianciája meghatározó.
Egyéni bánásmód,
közösségi nevelés:
Minden gyermekünkhöz
meg kell találni a helyes utat a tanulásban, munkában, jutalmazásban és a
büntetésben is.
Minden gyermeket azonos módon kell szeretni, a pozitív vagy negatív
megkülönböztetés nem valósulhat meg.
Az érdeklődés irányítása azért is fontos, mert ezáltal fejlődik a gyermeki
figyelem, gondolkodás és személyiség, lehetővé válik a felesleges energiák
lekötése is. Nyugodt, kiegyensúlyozott légkört kell biztosítani számukra,
melyben érzik, hogy fontosak és biztonságban vannak.
Az együttélés folyamán közös célok megvalósítása végett fontos a csoport
légköre, a csoporthoz tartozás tudata, az egyéniség megtartása mellett. Az
összetartozás élményét is a megvalósult célok elérése mélyíti el. Ilyen közös
célunk a csoport hagyományainak, szokásainak ápolása és minél jobb tanulmányi
eredmények elérése, széles és gyakorlatias látókör kialakítása egyénenként.
Feladatok
Céljaink elérése
érdekében esetkezelő, gondozási, nevelési, rekreációs, egészségügyi és étkezési
szolgáltatásokat nyújtunk és kialakítjuk a napi életgyakorlatát. Céljaink
megvalósítása érdekében széleskörű kapcsolatrendszert építettünk ki és
működtetünk a gyermekjóléti és gyermekvédelmi hálózatban tevékenykedő
társintézményekkel, a gondozásba bevont egyéb szolgálatokkal, oktatási
intézményekkel, munkahelyekkel, támogatókkal.
A lakásotthonok
feladatrendszere:
• átmeneti, vagy
tartós nevelés
• differenciált gondozás
• a szabadidő szervezett személyiségfejlesztő felhasználása
• felzárkóztató oktatás
• szükség szerinti kapcsolattartás
A feladatokat
megvalósító tevékenységformák
A lakásotthonba való
bekerülés révén a gyermek egy megszokott állapotból számára ismeretlen,
bizonytalan helyzetbe kerül. Az otthon részéről éppen ekkor kell több figyelmet
fordítani az új helyzet elfogadtatására, a családból való kikerülés
előzményeinek és hatásainak feldolgozására.
a) Adminisztratív
teendők:
a gyermekotthon
belső rendje szerint.
b) Gondozási
teendők:
- tisztálkodás, új
öltözet
- személyes tárgyak elkülönítése
- orvosi vizsgálat.
c) Pedagógiai
vonatkozású teendők:
- nyugodt,
kiegyensúlyozott légkör megteremtése
- a bizalom kialakítására irányuló törekvések
- beszéltetés, értő figyelem, játékos, oldott légkör.
A gondozási, nevelési feladatok egyes területei a szokásrendszerek
kialakításának folyamatában érvényesülnek.
d) Az életrend
szokásainak kialakítása:
- külső
normatíváktól a belső motivációig
- reális igényeknek való megfelelés
- csoportos – egyéni élettér biztosítása
- egyéni és közösségi szokások kialakítása, építése
- hagyományok átörökítése.
d/1: ….ennek
területei
• Tanulás és munka:
- személyre szabott
helyes tanulási szokások, módok, technikák megismerése, elsajátítása,
alkalmazása.
- az eredményes munkavégzéshez szükséges képességek kibontakoztatása.
• Egészséges,
kulturált életmód:
- egészséges életre,
esztétikus környezet megteremtésére, a közvetlen környezet védelmére,
alakítására szoktatás.
- mentálhigiénés követelmények betartása – szoktatás
- kulturált megjelenés, viselkedés készségének, képességeinek és szokásainak
alakítása
- a szabadidő kulturált eltöltése.
• Szabadidős
tevékenység:
Előtérbe kell
helyezni az aktív szabadidő eltöltését (mozgás, sport, alkotás, ábrázolás,
turisztika), a passzívval (tévézés, videózás) szemben. Az aktív szabadidő –
eltöltés mentálhigiénés szempontból preventív intézkedésnek is felfogható.
• A nevelők
különböző területeken végeznek megfigyeléseket:
- a tantervi
követelményeket figyelembe vevő szintfelmérés
- magatartási jellemzők / tanulás, munka, pihenés, szabadidős - tevékenység)
- társakhoz, felnőttekhez való viszony
- kommunikációs stílus
- kóros elváltozásra utaló jelenségek
- érzelmi, akarati élet zavarai, kényszermozgások.
A feladatrendszer
ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételek:
A lakóotthonnak el
kell látnia azokat a szociális funkciókat, amelyeket a családok működtetnek. A
mesterséges hiánypótlás – bár soha nem válik teljes értékűvé – elősegíti az
otthonosság érzésének kialakítását.
Összetevői:
- földrajzi és
társadalmi környezet,
- az épület alkalmassága, belső tér kialakítása
- közvetlen élettér (csoportos – egyéni),
- felszereltség.
A lakásotthon
személyi összetétele a közvetlen gondozási – pedagógiai folyamatban:
- nevelő
- gyermekvédelmi asszisztens
- gyermekfelügyelő
- gyermekfelügyelő
- gyermekfelügyelő
Különleges feladatok
Néhány gyermekünk
különleges, speciális ellátási feladatokat állít elénk. Ezeket a problémákat
pszichológussal, pedagógusokkal, pedagógiai asszisztensekkel, sok esetben külső
segítséggel próbáljuk megoldani és kezelni.
2. 4. 3. Rekreációs
szolgáltatások:
Rendkívüli szerepe
van a gyermekotthoni gondozásban-nevelésben a rekreációs tevékenységeknek annak
érdekében, hogy a gondozott gyermekek és fiatalok megtanulják, milyen fontos az
ember fizikai és lelki erejének megújítása, a fáradtság, az érzelmi
megterhelések, a fizikai és szellemi erő kimerülése után. A gyermekotthon a
rekreációs programokat a gyerekek igényeinek megfelelően tervezi. Figyelembe
vesszük a gyermek életkorát, érdeklődését. Ezek lehetnek:
- Kötelező
elfoglaltság, a gyermek saját döntése alapján.
- A gyermekotthon, iskola által szervezett szabadidős foglalkozások: (szakkörök,
pályázatokon való részvétel, sport-foci, helyi egyesületek, tevékenységében
részvétel, tagság (tűzoltó, cserkész, horgász, polgárőrség, testépítő klub,
forgócska néptánccsoport-kicsiknek, Boróka néptánccsoport –nagyoknak,
gyöngyvirág népdalkör, ifjúsági klub, filmklub, könyvtár )
- színház látogatások, kiállítások, koncertek, diszkó
A gyermekotthon az alábbiakat biztosítja a gyermekek és fiatalok számára:
- korosztályok igényeit kielégítően: kicsiknek játszó szoba, játéktér
kialakítása, nagyobbaknak számítógép használat biztosítása, zene, sport
(asztalitenisz, foci), egyéb sporthoz, mozgáshoz külső tér, eszközök.
„Ne tedd meg azt a
szívességet ennek a nyomorult világnak, hogy rosszul érzed magadat benne.”
(Moldova)
2. 4. 4.
Egészségügyi, étkeztetési szolgáltatások
a) Étkezés
Az otthonokban
biztosítjuk a napi ötszöri étkezést (legalább egy alkalommal meleg) az
életkornak illetve az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően.
Gondoskodunk továbbá az orvos előírásainak megfelelő étkezésről.
b) Ruházat
Biztosítjuk
gondozottjaink számára a szükséges ruházati alapnormát. A ruházat beszerzéséről,
cseréjéről, tisztításáról, javításáról a lakásotthon dolgozói gondoskodnak. Ebbe
a munkába a gyermekeket az életkoruktól elvárható szinten bevonják.
c) Tisztálkodás
Az otthonok dolgozói
biztosítják a mindennapos tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételeket
(tisztálkodási, testápolási szerek, textíliák).
d) Zsebpénz
A gyám a
kiskorúaknak biztosított havi zsebpénz adminisztrálását a következők szerint
végzi a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet figyelembevételével:
A gyám, a
gyámhivatal által engedélyezett és havonta, a gyermek nevére nyitott gyámi
számláról, a felvett összeget a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 3. számú
melléklete szerinti nyomtatványon dokumentálja. A nyomtatványon a kiskorúnak
kiadott zsebpénzt a kiskorú aláírásával elismeri (a zsebpénz átadása és az
aláírás egy időpontban történhet).
Továbbiakban a kiskorú a zsebpénze felhasználásáról maga dönt.
Ha gyermek a zsebpénze megőrzése céljából nevelőjét megkéri pénze őrzésére, ezt
mindenkor a házi pénztárba kell bevételezni, nyilvántartani, és a gyerek
kérésére kiadni. Kiskorútól pénzt átvenni egyéb módon nem lehet. (a fentiek az
egyéb, pl. szülőtől átvett pénzösszegre is értendő)
15/1998. (IV. 30.)
NM rendelet
a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények,
valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
82. § (1) A 3 éven
felüli gondozott gyermeket személyes szükségleteinek kielégítésére – a (3)
bekezdésben meghatározott kivétellel – havonta zsebpénzzel kell ellátni. A
zsebpénz havi öszege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének
a) 5%-ánál a 3–10 éves,
b) 13%-ánál a 10–14 éves,
c) 18%-ánál a 14 év feletti
gyermek esetében.
(2) A zsebpénznek az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felüli összegét a
gondozott gyermek szorgalma, magatartása figyelembevételével
a) gyermekotthonban elhelyezetteknél a nevelő javaslatára az intézmény vezetője,
b) nevelőszülőnél elhelyezettek esetében a nevelőszülő, havonta állapítja meg,
és folyósítja.
(3) A gondozási helyéről önkényesen eltávozott (szökött) gondozott gyermeket a
szökés időtartama alatt zsebpénz nem illeti meg.
(4) A gondozott gyermek zsebpénzéről nevelője, nevelőszülője a 3. számú
mellékletben foglalt zsebpénz-nyilvántartást vezeti.
(5) A gondozott gyermek a zsebpénze felhasználásáról maga dönt.
(6) ,A fejlesztő felkészítésben való részvételre kötelezett, valamint a 3–6 éves
korú gondozott gyermek részére a zsebpénz nem kerül kifizetésre, de biztosítani
kell a személyre szóló felhasználását.
Maslow szükséglet
hierarchiájából kiindulva az egyén addig nem lesz motivált ezen a lépcsőn
feljebb lépni, amíg az alsóbb szinteken szükségletei ki nem elégültek. Ha
kielégültek fiziológiai, biztonsági (a valahova tartozás tudata), szeretet
szükségletei, csak akkor várhatjuk el tőle a megbecsülésre, a kognitív,
esztétikai és önmegvalósítási igényeinek kielégítésére irányuló
törekvést.(Atkinson)
2.4.5. Házirend
Minden
lakásotthonnak a gondozott gyermekekhez igazodó házirendje van, amely
tartalmazza:
- a napirenddel
kapcsolatos feladatokat,
- viselkedési, magatartási szabályokat,
- jutalmazás, szankcionálási lehetőségeket,
- a kapcsolattartás rendjét, lehetőségeit,
- gyermekek jogait és kötelességeit,
- a panaszjog érvényesítésének módját.
Irányadó napirend
hétköznapokra:
06:30 iskolások
ébresztése, ágyazás
07:15 reggeli
07:30 rendrakás, iskolások és az óvodás indulása
13:00 hazaérkezés, átöltözés, ebéd
14:00 tanulás, uzsonna
16:30 játék, szabadidős.tev.
18:00 vacsora
18:30 esti tisztálkodás, tévénézés, játék, meseolvasás
20:00 kisebbeknek takarodó
21:00 takarodó.
Irányadó napirend
hétvégékre:
08:00-08:30 Ébredés,
felkelés egyénileg, ágyazás, tisztálkodás
09:00-ig reggeli
09:30-12-ig rendrakás, takarítás, besegítés a főzésbe, házi teendőkbe
12:00 ebéd
12:30-15:00 csendes pihenő
15:00-16:00-ig játék, séta, kirándulás stb., közben uzsonna
18:00 vacsora
18:30-19:00 esti tisztálkodás
19:00-20:30 tévénézés, videózás, zenehallgatás, játék, meseolvasás
20:30 kisebbeknek takarodó
22:00 takarodó
Irányadó nyári
napirend:
8:00-10:00 Ébresztő,
rendrakás, reggeli
10:00-12:00 Ebédfőzés, segítés a házimunkában
12:00-13:00 Ebéd, mosogatás, csendes pihenő
13:00-16:00 Szabadidős tevékenységek
16:00-16:30 Uzsonna
16:30-19:00 Szabadidős tevékenység
19:00-19:30 Vacsora
19:30-22:00 Szabadidős tevékenység
22:00 lefekvés
A szabályozás
szükségességének okai
– A gyerekek
életkorának megfelelő életritmust diktáljon
– Terápiás jellegű
A tevékenységek, a
feladatok szabályos ismétlődő tevékenységének az a célja, hogy a gyerekek
számára az időbeosztás szokássá váljon és a gyerekek előre tudják, mi fog
történni velük az adott napon, így biztonságban érezhetik magukat, ami az ő
esetükben rendkívül fontos.
A heti- és napirend
tartalmi szempontjainak pedagógiai jelentősége is fontos:
– a gyermekeknek meg kell tanulniuk a testi gondozás, étkezés, tanulás, pihenés
és munka módjait.
A gyermekek nevelési
céljaink szerinti nevelését csak aktív részvételükkel végezhetjük el. Ez azt
jelenti, hogy a nevelés alapvető eszköze a tevékenység. Ennek fő irányai:
– tanulás
– munka
– szabadidős tevékenység.
A napirendnek hozzá
kell járulnia ahhoz, hogy a gyerekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai
és pszichológiai feltételeket megteremtse. Biztosítani kell a gyerekek gazdag,
változatos tevékenységét, életkornak és szükségleteknek megfelelő váltakozását.
A napirendjük rugalmas, így lehetőség van az előre nem tervezett események
beillesztésére. De ezeket a programokat is meg kell beszélni, hogy ne érje őket
váratlanul.
Az önkiszolgáló és
önellátó tevékenységekbe minden gyermek életkorának megfelelően vesz részt.
A gyermekek személyes tárgyaikat elkülönítve tudják tárolni az íróasztalukban,
és a saját szekrényükben elhelyezett zsebes tartókban.
1. Étkezés:
A növekedés és
fejlődés egyik legfontosabb feltétele a helyes táplálkozás.
Az étrend összeállításakor nagy figyelmet fordítunk arra, hogy megfelelő
mennyiségben és arányban szerepeljenek a fehérjék, szénhidrátok, növényi
zsiradékok, vitaminok, ásványi és rostos anyagok.
Az étkezésekre azonos időpontokban kerül sor, hogy kialakulhassanak és
erősödjenek a táplálkozás feltételes reflexei.
Az eszközök fogásával, hordásával, célszerű mozgatásával járó feladatok a kéz
apró, finom izmainak erősödését eredményezik.
A kultúrált viselkedésre és az evőeszközök rendeltetésszerű használatára
neveljük a gyerekeket.
Az étkezések előtti és utáni munkafolyamatokat ismerjék meg, és életkori
képességeinek megfelelően vállaljanak részt belőlük.
Ismerjék és tanulják meg, hogy különböző ételekhez milyen eszközök, tányérok…
stb. valók, és melyek azok a tárgyak (pl. szalvéta, kancsó, pohár), amelyek soha
nem hiányozhatnak az asztalról étkezések alkalmával. Az étel elfogyasztása utáni
teendőket is közösen végezzük a gyermekekkel.
Az idősebb gyermekek a mosogatás, törölgetés, felmosás munkafolyamatok
elvégzésében segédkezzenek vagy akár önállóan is, tudják elvégezni.
A gyermekek ne sietve, hanem nyugodt tempóban, mindent jól megrágva fogyasszák
el ételüket, hogy az emésztés megtörténjen.
2. Testápolás:
A gyermekek
egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres szükség szerinti
tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja a testápolás.
a, A bőr ápolása elsősorban a gyermekek rendszeres és megfelelő tisztálkodását
jelenti.
Étkezések előtt és után, WC-használat után mindig mossanak kezet folyóvízben
szappannal.
Az esti fürdetés során a kisebbek is tanulják meg a fürdés fortélyait,
önállóságra neveljük őket. Az idősebb gyermekek esetében a vízhasználat
mennyiségét kell figyelemmel kísérnünk, és rászoktatni őket arra, hogy a zuhany
alatt maximum 10 percet tartózkodjanak.
b, A gyermekek hajukat saját fésűjükkel szükség szerint naponta többször is
fésüljék meg. Vegyék észre magukon, ha kócosak.
c, Ügyelünk arra, hogy körmeik ápoltak legyenek, kézmosás alkalmával – ha
szükséges – használják a körömkefét is. A nagyobbak növekvő körmüket önállóan
vágják, ápolják, míg a kisebbeknek ezt a gondozási tevékenységet a felnőttek
végzik.
d, Fogmosás során a helyes technikát figyeljük, és rászoktatjuk őket arra, hogy
minden étkezés után mossanak fogat, az eszközöket, pedig tisztán, kiöblítve
tegyék a polcra. A kisebbeknél figyelni kell arra, hogy megfelelő mennyiségű
fogkrémet nyomjon fogkeféjére, a mosdókagylót öblítsék ki fogmosás után.
e, A WC-használat alkalmával figyelmeztetni kell még a kisebbeket arra, hogy a
WC-t használat után öblítsék le. Célunk, hogy rögzüljön a cselekvéssor:
WC-használat, öblítés, kézmosás. A WC-papírt rendeltetésszerűen, minden
alkalommal használják. A kisfiúk és nagyfiúk ügyeljenek arra, hogy ne pisiljenek
a WC-kagyló mögé.
Egyik fontos feladatunk, hogy ne csak a vizeletürítés, hanem a székletürítés is
rendszeres legyen.
Ha a gyermek már maga is ügyel tisztaságára, személyes gondozottságára, akkor
már maga körül is igényelni fogja a rendet és tisztaságot.
3. Öltözködés:
Az öltözködés,
védekezés az időjárás változásai ellen, de fejlesztheti a gyermek ízlését,
önállóságát is.
A gyermekek figyeljenek oda ruházatuk tisztaságára, épségére. Jussanak el arra a
szintre, hogy az alsóneműt és a zoknit naponta váltsák. Szakadt vagy lyukas
ruhában ne induljanak se iskolába se máshová. A nagyobb gyermekek alsóneműjüket
maguk tisztítsák ki szükség szerint. A nagylányok gyakorolják a ruhák javítását,
varrását.
Minden lakásotthon
házirendje egységesen tartalmazza a következőket:
- gyermeki jogok és
kötelességek,
- panaszjog érvényesítésének módja.
Jogok:
• Joguk van ahhoz, hogy emberi méltóságukat tiszteletben tartsák.
• Joguk van biztonságot nyújtó, megfelelően felszerelt otthonban élni.
• Joguk van egészségesen élni.
• Joguk van a teljes körű ellátáshoz.
• Joguk van arra, hogy személyes tulajdonnal rendelkezzenek.
• Joguk van a házirend kialakításánál a mindennapi élettel kapcsolatos
véleményt, javaslatot tenni.
• Joguk van mindahhoz az ismerethez hozzájutni, ami az életkoruknak megfelelő,
kulturális értékű és erőszakmentes. Pl. könyvtárhasználat, ismeretterjesztő
műsorok, felvilágosító előadások, kulturális programok.
• Jogosan részt vehetnek szabadidős foglalkozásokon, tehetségfejlesztő
programokon, felzárkóztatásokon és korrepetálásokon
• Joguk van megismerni szüleiket és kapcsolatot tartani velük (amennyiben ezt a
gyámhivatal nem tiltotta meg nekik).
• Joguk van ahhoz, hogy testvéreikkel együtt helyezzék el őket.
• Joguk van kérni az eddigi gondozási helyük megváltoztatását, amennyiben ez
nincs ellen az egészséges fejlődésnek.
• Joguk van arra, hogy minden segítséget megkapjanak ahhoz, hogy
visszakerülhessenek a családjukhoz.
• Joguk van ahhoz, hogy rokoni, baráti kapcsolataikat ápolhassák.
• Joguk van az utógondozói ellátáshoz, amennyiben tanulnak vagy
létfenntartásukat önállóan biztosítani nem tudják.
• Joguk van ahhoz, hogy az őket érintő ügyekben panasszal éljenek.
• Joguk van ahhoz, hogy tiszteletben tartsák vallásukat, nemzetiségi, etnikai
hovatartozásukat.
• Joguk van szabad véleménynyilvánításhoz.
Kötelességek:
• Kötelességük mások
emberi méltóságát tiszteletben tartani.
• Kötelességük otthonuk védelme, óvása.
• Kötelességük a dohányzásra, alkohol-, drogfogyasztásra vonatkozó tiltó
szabályokat betartani.
• Kötelességük megbecsülni és tisztelni azokat az embereket, akik e jogok
biztosításában naponta részt vesznek.
• Kötelességük az ételt, a tiszta ruhát, a tiszta környezetet stb. megbecsülni.
• Kötelességük a saját és mások tulajdonát megóvni, megőrizni, tiszteletben
tartani.
• A bántalmazással szemben minden gyermeknek joga van a védelemhez.
fizikai, pl. verés
szexuális, pl. nemi erőszak, prostitúcióra kényszerítés, mindaz, ami a
nemiséggel kapcsolatos és az akaratuk ellen van.
lelki, pl. megalázás, csicskáztatás stb.
• Kötelességük viszont, hogy senkit semmilyen formában ne bántalmazzanak!
• Kötelességük a számukra biztosított ismereteiket, személyiségüket gazdagító
lehetőségekkel élni.
• Kötelességetek a kapcsolattartás szabályait betartani.
• Kötelességük, hogy testvéreiket szeressék, segítsék.
• Kötelességük gondozási helyük házirendjét betartani.
• Kötelesek a haza kerülésük érdekében nevelőikkel együttműködni, megfelelően
viselkedni, eredményesen tanulni, dolgozni.
• Kötelességük az utógondozói megállapodásban rögzítetteket betartani,
az utógondozóval együttműködni.
• Kötelességük más vallását, hovatartozását tiszteletben tartani.
• Kötelességük véleményüket úgy megfogalmazni, hogy az másokat ne sértsen.
• Kötelességük figyelembe venni, hogy a panasz nem lehet gyanúsítgatás és
rosszindulatú rágalmazás.
Panaszjog
érvényesítés módjai
Amennyiben az
ellátással, gondozással, neveléssel vagy a lakásotthonnal kapcsolatosan
bármilyen panasz a gondozottak részéről felmerül az alábbi személyekhez illetve
fórumokhoz fordulhatnak.
• Gyermekjogi
képviselő
• Igazgató
• Gyermekotthon vezető
• Lakásotthon-vezető
• Diákönkormányzat
• Érdekképviseleti Fórum
2.4.6. Jutalmazás,
büntetés
A gyermekek
jutalmazásának elvei:
A tanulmányi,
magatartási, szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, a gyermekotthon
hírnevét, erősítő növendékeket jutalmazni kell.
1. A gyermekotthon jutalmazza azt a neveltet, aki:
• kimagasló sportteljesítményt ér el,
• eredményes kulturális tevékenységet folytat,
• a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.
2. A kiemelkedő eredményeket végzett együttes munkát, a jó közösségi összefogást
a nevelőtestület elismerésben részesítheti.
3. A neveltek jutalmazási formái:
• gyermekfelügyelői dicséret,
• nevelői dicséret,
• lakóotthon-vezetői dicséret,
• igazgatói dicséret,
• oklevél, könyvjutalom,
• nevelőtestületi dicséret.
4. A tanulócsoportok, szobák jutalmazási formái:
• gyermekfelügyelői dicséret,
• nevelői dicséret,
• lakóotthon-vezetői dicséret.
Fegyelmezői
intézkedések:
Azt a növendéket,
aki a gyermekotthon házirendjét a gyermekotthonban vagy a gyermekotthonon kívül
megszegi, vagy annak normáit sértő magatartást tanúsít, fegyelmező intézkedésben
kell részesíteni.
1. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül,
amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni.
2. Fegyelmező intézkedések:
• szóbeli figyelmeztetés:
lehet: gyermekfelügyelői, nevelői, lakóotthon-vezetői, nevelőtestületi,
igazgatói.
• nevelői intés,
• lakóotthon-vezetői intés,
• igazgatói intés.
3. Az írásbeli intés a szóbeli figyelmeztetés után adható, kivéve, ha a
cselekmény súlya azonnali intés alkalmazását teszi szükségessé.
4. A gyermekotthon-vezetői intést – a körülményeket mérlegelésével – a nevelő
kezdeményezheti.
5. Az igazgatói intést – a körülményeket mérlegelésével – a
gyermekotthon-vezetője kezdeményezheti.
6. Az elmarasztalás fokának megállapítása a nevelő feladata, ehhez a
gyermekotthonban dolgozók véleményét figyelembe kell venni.
7. Az intést a csoportnaplóba és a gyermekről készített értékelésekbe be kell
írni / gyámhivatalt értesíteni kell róla /.
8. Ha a nevelt a gyermekotthonban kárt okozott, köteles megtéríteni.
Engedély nélküli eltávozás
Ha a gyermek
engedély nélkül eltávozott, a gyámja megkísérli felkutatni a tartózkodási
helyét.
Az otthon dolgozói haladéktalanul értesítik az illetékes rendőri szervet, ha az
eltűnt 14 év alatti, beteg vagy fogyatékos gyermek.
Az eltűnésről, illetve megkerülésről a szakszolgálatot is értesíti a
lakásotthon.
Az eltűnésekről a gyermekotthon vezető jegyzőkönyvet vesz fel, illetve
nyilvántartást vezet.
A jegyzőkönyv
tartalma:
- az eltűnés oka,
- az eltűnés körülményei,
- az eltűnés alatt vele történtek,
- az eltűnés alatti tartózkodási hely megjelölése,
- az eltűnés alatti megélhetési forrás megjelölése.
2. 4. 7.
Családgondozás
A gondozott gyermek
és családja közötti kapcsolat ápolása és a hazakerülés érdekében az otthon
családgondozója együttműködik az illetékes gyermekjóléti szolgálat
családgondozójával.
„Tisztelni és ápolni kell a gyermek vérszerinti hozzátartozóihoz fűződő
érzelmeit, de tudomásul kell venni azt is, hogy a családi háttér pontos
naprakész ismerete nélkül nem lehet eredményesen nevelni.”
A családgondozó
feladata:
- a gondozott gyermek és családja közötti kapcsolat elősegítése,
- a gondozott gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, szükség esetén
a gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére kísérése,
- az okok felderítése, ha a kapcsolattartásban zavar támad,
- a gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre,
- közreműködés a hazakerülést követő teendők az életvitel megtervezésében,
- évente legalább egy alkalommal látogatást tesz a vérszerinti családnál.
„…törvényen kívül
arra is szükség van, hogy ne haragudjunk azokra, akik kevésbé szerencsések,
ügyesek, más értékrenddel élnek, segítségre szorulnak, vagy éppen a segítséget
nem akarják, nem tudják elfogadni, és ne érezzék azt, hogy meg kell büntetni
azokat, akik másképpen élnek és gondolkoznak, vagy nem ismerik, akarják
elfogadni a mi értékeinket.” (Herczog)
Kapcsolattartás a
családdal:
A mennyiben ez
lehetséges és a gyermek érdekeit szolgálja, erősíteni kell a vérszerinti
kapcsolatokat. Biztosítjuk azokat az eszközöket, amelyek segítségével
hozzátartozóival, a számára fontos személyekkel kapcsolatot tarthat (utazási
költség, posta-, illetve telefonköltség). A gondozott gyermek kapcsolattartását
a gyámhivatal határozata alapozza meg.
• Kapcsolattartás
formái:
- Folyamatos
(gyermek meglátogatása gondozási helyén ill. legfeljebb 2 napra
történő elvitele)
- Időszakos (a gyermek szabadságra történő elvitele)
- Levelezés
- Telefonkapcsolat
- Ajándékozás, csomagküldés
A kapcsolattartás
módját, időpontját a lakásotthon házirendje szabályozza. A lakásotthon-vezető,
családgondozó indokolt esetben gondoskodik a gyermeknek hozzátartozóhoz történő
el-, illetve visszakíséréséről.
A látogatások alkalmával biztosítani kell a kultúrált és zavartalan
körülményeket.
A levelezés és a telefonkapcsolat során az otthon dolgozói biztosítják a
levéltitkokhoz, magántitkokhoz való jogot.
Kapcsolattartással kapcsolatos vitában a gyám köteles a gyámhivataltól döntést
kérni.
A gyám folyamatosan
tájékoztatja a hozzátartozót a gondozott gyermek:
- neveléséről,
- fejlődéséről,
- fontosabb eseményekről.
Kikéri a szülő
véleményét (amennyiben ez lehetséges):
- iskolaválasztás,
- pályaválasztás kérdéseiben.
Tájékoztatja –
írásban – a gyámhivatalt:
- a gyermek és hozzátartozója kapcsolatáról,
- a szülő együttműködésről,
- a szülő (esetleges) jogsértéséről.
2.4.8. Elbocsátás az
otthonból
A gyermeket, a
fiatalt elő- és fel kell készíteni az otthonból való eltávozásra, és ezt a
változást a csoportban is tudatosítani kell.
2.4.9. Utógondozás,
utógondozói ellátás
Az átmeneti vagy
tartós nevelés megszűnését követően a fiatal felnőtt családjába való sikeres
visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését utógondozás keretében
kell segíteni. A volt gondozott fiatal felnőtt utógondozását a gyámhivatal
határozata alapján az utógondozó látja el.
Az utógondozó
feladata:
- együttműködik a lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálattal,
- figyelemmel kíséri az utógondozottnak a családjába való beilleszkedését,
- segítséget nyújt az önálló lakhatás megoldásához,
- segíti az utógondozottat felsőoktatási intézmény vagy munkahely
kiválasztásában, felvétellel kapcsolatos teendők intézésében,
- tanácsot ad, segítséget nyújt konfliktus helyzetek megoldásában,
- szükség szerint, de legalább havonta egyszer felkeresi az utógondozottat,
- heti egy fogadónapot tart.
A 18. életévét
betöltött fiatal utógondozói ellátás keretében a lakásotthonban maradhat maximum
24 éves koráig (felsőfokú tanulmányok esetén 25 éves koráig), ha:
- az F.M.L.H vezetője az utógondozói ellátást előzetesen nyilatkozatban
vállalta,
- ellátást az illetékes gyámhivatal határozatban elrendelte.
A fiatal felnőtt
utógondozói ellátásra akkor jogosult, ha:
- létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja,
- nappali tagozaton tanul,
- szociális, bentlakásos intézménybe felvételét várja.
Az F.M.L.H vezetője
és a fiatal felnőtt az utógondozói ellátásról írásbeli megállapodást köt.
A megállapodásban
figyelembe kell venni a fiatal:
- vagyoni, jövedelmi viszonyait,
- egészségi állapotát,
- családi körülményeit,
- tanulmányait,
- kötelezettségeit.
Az önálló
jövedelemmel rendelkező fiatal az ellátásért a jövedelme 30 %-ának erejéig
térítési díjat fizet.
Az utógondozói ellátás megszűntetését kezdeményezheti:
- az utógondozói ellátásban részesülő fiatal,
- a lakásotthon vezetője, ha a fiatal
- elfogadhatatlan magatartást tanúsít,
- a házirendet súlyosan megsérti.
Volt állami
gondozottak meghívásával életutak, történetek, sikerek, kudarcok életszerű
bemutatása, tapasztalat átadás.
2.4.10.A
gyermekotthon kapcsolatrendszere
Belső kapcsolatok
- A
lakásotthon-vezetője és a vezetése alatt dolgozó nevelők, gyermek- és
ifjúságvédelmi asszisztensek, gyermekfelügyelők együttműködése: megbeszélés
(hetente), szükség esetén rendkívüli megbeszélés, esetmegbeszélés, szupervízió.
- A nevelőközösség és a gyermekek együttműködése: gyermekönkormányzat,
érdekképviselet.
- A gyermekotthon és a lakásotthonok egymás közötti kapcsolatai.
Külső kapcsolatok
- A nevelők és
szülők, hozzátartozók kapcsolattartása.
- A gyermekotthon és a helyi önkormányzat, iskola, óvoda, művelődési ház,
könyvtár, iskolaorvos kapcsolata. (Fontos, hogy ismerjék a lakásotthon
feladatát, munkáját, a lakásotthon növendékeinek helyzetét, és ez által
támogassák az ott dolgozók törekvéseit, valamint gyermekeinket.)
- Szomszédsággal való kapcsolatok.
- Helyi, megyei, országos civil szervezetekkel való kapcsolattartás.
- A lakásotthon-vezetők és a gyámhivatalok kapcsolattartása, együttműködése
minden gyermeket érintő döntés előkészítésében.
- Kapcsolat a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal.
- Kapcsolat olyan magánszemélyekkel, gazdasági társulásokkal, akik a
lakásotthonban folyó gondozó-nevelő munkát javítani, segíteni tudják
- Alapítványi, szponzorálás lehetőségek felkutatása.
- Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézettel
- Kapcsolatok társintézményekkel
- Külföldi kapcsolatok
- Kapcsolat a rendőrséggel.
- Kapcsolat a drogambulanciával.
- Kapcsolat egészségügyi intézményekkel.
- Kapcsolat a munkaügyi központokkal
- Kapcsolat az egyházakkal.
2.4.11.A
minőségbiztosítás elemei
A gyermekotthoni
munka a személyes kapcsolatokra épül, a gyermekvédelmi szakember a
személyiségével dolgozik. A lélektelen, ritualizált munkavégzés, a kiégés
megelőzése érdekében folyamatosan tenni kell.
Folyamatos koordinációs fórum biztosítása a szakembereknek: hol vagyunk, hová
tartunk?
Szükséges a rendszeres és alkalomszerű esetmegbeszélések rendszerét kialakítani,
hogy egyfelől a már megtörtént események kiértékelésével, szakszerű
feldolgozásával, másfelől az esetek várható következményeire való felkészüléssel
növeljék egyéni szakmai tudatosságukat és formálják egységes nevelői stílusukat.
Ugyancsak törekedni kell a szakmai munka és a nevelők lélektani támogatását
jelentő szupervízió lehetőségének megteremtésére is.
A szakmai személyiség erősítése és tudatosodása, az önreflexió fejlődése segíti
a személyiség karbantartását és védelmet nyújt a nagy érzelmi megterhelések
ellensúlyozására, a kiégés megelőzése érdekében.
Ha a nevelők kiegyensúlyozottak, ez javítja a lakásotthon légkörét, a
gyerekekkel való kapcsolatot.
2.4.12.Szakmaetika
A szakma
képviselőinek kötelezettségeik vannak a rájuk bízottak, munkaadóik, egymás, és
más szakmában dolgozó kollégáik, valamint a társadalom iránt.
Az Etikai Kódex a gyermekvédelmi szakellátásban tevékenykedő személyek és
intézmények munkavégzését meghatározó szakmai etikai normákat tartalmazza. A
gyermekvédelmi szakellátás folyamatában résztvevők értékeinek és emberi
méltóságának megőrzését, helyreállítását és kiteljesedését szolgálja, valamint
elősegíti a szakma elkerülhetetlen etikai dilemmáiban való eligazodást és azok
feloldását.
Gyermekotthonunk a FICE Magyarországi Egyesülete által a gyermekvédelmi
szakellátásra összeállított Etikai Kódexét tekinti munkavégzésének alapjául.
2.4.13. Dokumentáció
kezelésének szabályai
A gyermekotthoni
szakmai munka bizalmas munkakör. Az ott dolgozók a gondozott gyermekek és
fiatalok (és hozzátartozóik) személyes adatainak bizonyos, meghatározott köréhez
hozzáférnek és ezeket felhasználják tevékenységük során. Tevékenységükre
irányadó a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. LXIII. tv.
rendelkezései, és ezt külön is szabályozza a 235/1997. (XII. 17.)
Kormányrendelet a gyámhatóságok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes
gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról.
Minden lakásotthoni munkatárs szigorú kötelezettsége, hogy megismerje és
betartsa ezeket a jogszabályokat.
„A
kötelék
mely igaz családod összefűzi,
nem a vér, hanem
az egymás élete iránti tisztelet
s a benne lelt öröm.
Ritka,
hogy egy család
tagjai egyazon
fedél alatt
nevelkedjenek."
(Richard
Bach) |