Dream Scape

Fordította: andcsil

Tengernyi fű mit még soha sem láttam
Ezüstben leng és susog
A látvány a határnál, közel álmokhoz és öntudathoz

Azért van, hogy találkozzam veled?
Vagy valaki szeméért, mit még nem láttam?
Folytatom, a széllel megosztva
Álom Menedék

Az ébresztőóra nemsokára csörren, ugye?
Habár, ami elől fekszik, lehet még mindig álom.
Nem számít hol vagy, a fontos dolgaid nem változnak, tudod

Még ha fel is ébredek, biztos vagyok benne, hogy itt leszek
(A csendben ülve… örökös éji szellő…)
Azt hiszem ez az, amit bátorságnak hívnak

A csendben ülve… örökös éji szellő…
(Hiszem… Becsapom… Segítem…)
Túl sötét van, hogy lássak…
A csendben ülve… Az én…

Eldobtam szívem darabját, mert nem akartam sírni
Most üldöz és nem tudok lélegezni
És a valóság, amibe kapaszkodtam elhervad és széthullik, darabonként

Épp most, nem látok túl jól…

A csendben ülve… örökös éji szellő…
Nem számít, hogy álom vagy valóság, csak összezavar téged
Örökös éj szellő…

Az út a domb tetején elágazik, én mégis tovább akarok menni
A csendben ülve…
Túl a tájon, ami csak a zenében létezik
Túl sötét van, hogy lássak…

A folytonos álomban egy másik álom is van
Mint az útvesztő hét színnel
Azért, hogy találjak egy dalt egy nádszálon hangsorok nélkül

Még ha ez túl távoli és a szemeim elfáradnak
Még ha túl sokat éneklek és torkom kiszárad
Ezzel a tengernyi fűvel mit még soha sem láttam, én…
Még ha el is tűnsz…

Túl sötét van, hogy lássak…
A csendben ülve…

A csendben ülve… örökös éji szellő…
Túl sötét van, hogy lássak…
A csendben ülve…
Álom Menedék