Tradicionális Öltözék

Kimonó
A kimonó a japán tradicionális öltözködést jelképező nemzeti viselet, szó szerinti jelentése „viselni való holmi”. Selyemből készül, kiterítve T alakot formáz, jellegzetesen szögletes szabású és egyetlen mérettel rendelkezik, ezért mindenki számára egyedileg kell igazítani és rögzíteni különféle szalagok segítségével. Fontos kritérium, hogy az anyag bal oldali végét hajtják rá a jobb oldalira, fordítva csupán a halottak felravatalozásán szokás. A karrész végén található 1-1 zsebecske, ahova apró tárgyakat lehet elrejteni, mint például egy legyező. Megkülönböztetünk férfi és női kimonót egyaránt, ezenkívül a színvilágnak tükröznie kell még viselőjének korát, rangját, az évszakot és az esetleges alkalmat is. A leglátványosabb motívumokat természetesen a hölgyeknek készült darabok élvezhetik, ezeket régen kézzel festették és felérnek egy műalkotással, ezért egy hagyományos kimonó csillagászati összegekbe kerülhet. Manapság kevesen hordanak napi szinten kimonót bonyolult felvétele miatt, ezért csupán különleges alkalmakkor viselik, mint esküvő vagy teaszertartás, ilyenkor általában képzett kimonóöltöztetőket hívnak segítségül.

Férfi kimonó
A férfi kimonó hagyományosan három fő részből áll: egy nadrágból (hakama) magából a kimonóból és egy felette viselt vékony kabátból (haori). A színvilágra a visszafogottság jellemző, általában minta nélküli, egyszínű fekete, szürke, sötétkék vagy sötétzöld. A férfi kimonó egyetlen dísze egy bojttal díszített öv (himo).

Esküvői kimonó
A hagyományos japán esküvői kimonó (shiromuku) több rétegből áll. Alsóneműként hófehér furisode viseletes, erre kerül rá a valódi esküvői ruha az uchikae. Utóbbi általában fehér, de lehet piros, arany, anyagában fényes szálakkal átszőtt is. A ruhakölteményt az obi köti össze. Elengedhetetlen kiegészítő továbbá a paróka és a díszes kalap (tsunokakushi).

Yukata
A yukata a kimonótól eltérően nem selyemből, hanem pamutból készül. Eredetileg a fogadókban adták a vendégek számára köntösként, de mára elterjedt nyári viselet lett főként a lányok számára a fesztiválokon. A ruha kímélése érdekében ez alá is érdemes alsóruhát venni, de nem kötelező.

Hakama
A hakama egy bőszárú szoknyanadrág, amit hagyományosan a kimono felett kell hordani és a deréknál megkötni (hölgyeknél a mell alatt). Eredetileg csak férfiak hordhatták, de ma már nők is viselhetik. A szárakon hét ránc található, ami a bushido (japán szamuráj életmódját meghatározó normarendszer) hét erényét jelképezi. A férfiak tradicionális öltözékének elengedhetetlen része, emellett sok harcművészeti ágban is viselik gyakorlatozás közben. A nők tradicionális öltözékének nem része a hakama, ezért ritkán viselik leszámítva a ballagási ceremóniákat. A legikonikusabb hakamát hordó alak mégis a miko (papnő), aki a szentélyek körüli munkában szokott segédkezni hófehér kimonóban és élénkvörös hakamában.

Kiegészítők

Nagajuban
A nagajuban a kimonó alatt viselendő, ahhoz hasonló szabású alsónemű ruha. Mivel a kimonó kényes és nehéz tisztítani a nagajuban korlátozza a bőrrel való érintkezést és segít tisztán tartani azt. Az alsóneműből kívülről egyedül a gallér széle látszik ki. Általában fehér színű, de olykor hasonlóan díszes és mintás, mint a kimonó.

Obi
Az obi egy selyemöv, ami a kimonó elengedhetetlen részét és egyben ékét képezi. Jelentőségét hűen tükrözi, hogy a finomabb obik többe kerülhetnek, mint a teljes felszerelés együttvéve. A férfiak által viselt obi sokkal egyszerűbb és keskenyebb, körülbelül 10 cm széles. A derék köré kell tekerni és hátul egyszerű csomóba kötni. A hölgyek számára készült obi már sokkal hivalkodóbb, körülbelül 30 cm széles és hosszúsága elérheti a 4 métert. Manapság a dekoratív női obik már nem felelnek a kimonó tartásáért, ezt a szerepet az alattuk rejtőzködő különféle szalagok látják el. Sokféle obi létezik, a kategóriákat a tervezés, a megjelenés, az anyag és a használati mód határozza meg. Az obi teljes szélessége csupán a hátul fellelhető csomóban (musubi) látszik. Tíz féle módon lehet megkötni egy obit, a masni típusát a különféle alkalmak és a kimonó határozza meg.

Obijime
Az obijime egy körülbelül 150 cm hosszú zsineg, amit az obi köré szokás kötni és összecsomózva tovább emeli a díszítést. Lehet fonott vagy egyszerű, végei általában rojtban végződnek.

Obiita
Az obiita egy merevítő, ami az obi alá rejtve simán tartja azt.

Koshihimo
A koshihimo egy vékony szalag, készülhet selyemből vagy gyapjúból. Öltözködés közben segít rögzíteni az anyagot, miközben személyre igazítják a kimonót. Általában deréktáj szükséges megkötni és a procedúra végére kívülről láthatatlanná válik.

Datejime
A datejime egy szélesebb típusú szalag, ami a nagajuban és a külső kimonó köré tekerve a rögzítést szolgálja.

Lábbeli

Tabi
A tabi egy hagyományos japán zokni, ami elválasztja a nagylábujjat a többi ujjtól. Tradicionális öltözék mellé szokták viselni, leggyakrabban fehér színű, de a férfiak számára létezik kék és fekete színben is.

Zori
A zori egy rizsszalmából készült szandál, amit a tradicionális öltözékekhez szokás viselni. A papucshoz a lábat egy szalag, a hanao rögzíti a tabin található mélyedésen keresztül. Ez a szíj szokott Aoinál mindig elszakadni.

Geta
A geta a zorihoz hasonló fapapucs annyi különbséggel, hogy a talpi részt két haránt irányú hasáb tartja távol a földtől. A rögzítést itt is a hanao biztosítja, általában yukata mellé szokták viselni.

Most hogy sikerült mindenkit teljesen összezavarnom, következzék két angol nyelvű videó arról hogyan is kell felvenni egy kimonót: 1. rész - 2. rész
Érdemes megnézni, össze fog állni a kép, én szájtátva ámultam, hogy tudja valaki ezt a procedúrát egyedül véghez vinni. Minden elismerés Aoinak, amiért képes mindezt napi rutinként űzni.

*A linkekre kattintva további képeket találhattok.