Január 29. - Egy állatorvostan hallgató naplója 5/XI

Ebben a félévben úgymond mérföldkőhöz érkeztünk, ugyanis az alapozó tárgyakról végre áttértünk a paraklinikai tárgyakhoz. Ez annyit tesz, hogy mostantól olyan tudományokba tekinthetünk be, amelyeknek már értelmét is látjuk szakmai szempontból, habár még mindig 3x annyi anyagot akarnak belénk nyomni, mint amennyit normálisan meg lehet jegyezni. Végeredményben csupa új tantárgy került az órarendbe, amik közt voltak érdekesek és kevésbé érdekesek, de mindenképp meg kellett szenvedni velük. A vadászati faktoknál annyi változás történt, hogy valami új rendelet miatt az összkreditnek nagyobb százalékát kell kitennie, így több tárgyra lett szétbontva az anyagrész, ami több potyakredittel jár - juhé.

A vizsgaidőszak viszonylag jól sikeredett, a gyorsasági versenyek ellenére is sikerült oda felvenni a vizsgáimat ahova akartam. A faktokat szerencsésen letudtam még szorgalmi időszakban, kettő kötelezőt pedig az ünnepek előtt. Már kezdtem meglepődni mennyire nem terhelt le ez az egész mikor jött a készülés az Általános kórtan vizsgámra, mert ami egy vizsgánál elromolhat az itt bizony elromlott. Először is az évfolyamon mindenki kattogott, hogy 10-14 nap kell erre, hát én merész 7 napot hagyta rá. Kezdődött a versenyfutás az idővel, meg az egész napos tanulás miközben olyan üdítő témákat kellett magamévá tenni, mint a halál, sorvadás, gyulladás, daganatok... Az utolsó nap már elég érdekes idegállapotba kerültem, amihez még pár privát tényező is hozzájárult szóval már majdnem ott tartottam, hogy el sem megyek vizsgázni. A vizsga reggelére azért valamennyire megnyugodtam és némi szerencsével akár még kihozhattam volna valamit a közepesen szar tételcsoportból, amit húztam, ha a vizsgáztató segít rávezető kérdésekkel. Ez azonban nem így történt, ugyanis megkaptam a legszemetebb tanárt a tanszékről, akinek esze ágában sem volt segíteni, csupán a felelet hibáira koncentrálva fél órás grimaszolásba és fejcsóválásba kezdett. Végül egy kegyelemkettesben részesített és még pár búcsú bunkóskodás után utamra engedett. Ehhez a témához már csak annyit tennék hozzá, hogy a traumán már túltettem magam, de naggggyon remélem, hogy a szigorlaton nem hozzá fogok kerülni, mert ismét érdekes idegállapotba kerülnék. Az összes többi vizsgám szerencsére jól sikerült, részleteiben:
- A baromfi-takarmányozás általános alapjai - 5
- Állatorvosi gyógyszertan 1. - 5
- Állatorvosi kórélettan - 3
- Állattenyésztéstan - 5
- Általános kórtan - 2
- Bakteriológia - 4
- Laboratóriumi diagnosztika - 4
- Takarmányozástan 1. - 4
- Vadászati ökológia - 5
Az átlagom végül 4,07 lett és még mindig UV mentesen!

Érdekességként megemlíteném még, hogy saját TDK (Tudomány DiákKör) munkába kezdtem, aki nem tudná mit takar, ez egy kutatásféle, amivel ki lehet váltani a diplomamunkát automatikus ötössel és az átlagon is 0,5-t emel minden félévben. Én az erdei és mezei ökotípusú őz szaporodását fogom összehasonlítani ha minden jól megy, ugyanis a vadászokkal nehezebb egyezségre jutni, mint a politikusokkal, de majd lesz valami. Erről majd a következő félévekben tudok részletesebben beszámolni. Ide tartozik még, hogy beültünk az idei TDK konferenciára ihletet gyűjteni, ugyanis a pályaműveket az egyetem előtt elő kell adni és örömmel konstatáltuk, hogy nem kell ide semmi nagyot alkotni.

A koliban nyáron megint történt pár felújítás. Kívülről az egérszürke falat átmázolták sárgára, amitől barátságosabb lett az épület, a szobákba pedig egységes polcrendszert építettek ki, szerencsére a régi polcainkból is meghagyták, ami nem volt útban, így már annyi polcunk van, hogy nem tudjuk belakni.

Szórakozás szempontjából most nem voltak kiemelkedő élmények ugyanis az órarendünk tömör gyönyör volt és nehezen jutottunk le a Zorbába. Persze a Gólyaavató és a Marek napok rendre lezajlottak, de ezek sem mutattak már sok újat. Talán az évnyitó kolibulit érdemes megemlíteni, ahol a popcorn dobálás mellett rendőrök is benéztek csendháborítás miatt, de végül senkit sem tettek hűvösre.

Néhány kép búcsúzóul:
- TDK nézők
- Vese glomerulus vagy UFO?