Finnország

Svédország vagy Finnország?
-Micsoda kérdés ez?! Még szép, hogy Finnország!!!

Földrajza, éghajlata

Természet világa

Finnország maga az érintetlen természet.Gyönyörű, hatalmas fenyőerdők, tavak miriádja és szigetek ezrei tárulnak elénk ebben a valóságos paradicsomban. A hangulatos hajókázás vagy a kellemes futás az eső utáni friss, fenyőillatú levegőben - mely olyan friss, hogy szinte harapni lehet - remek programot szolgáltathat egy épp erőt gyűjtögető Forma 1-es világbajnoknak.Ez az a hely, ahol el lehet bújni a világ kíváncsi szeme elől.

Mindezek ellenére nem mondhatni, hogy egy vadregényes, hegycsúcsokkal tarkított táj, legmagasabb pontja Lappföldön található, az 1328 méter magas Haltitunturiban.Leginkább csak síkságok vannak, "az alföld" egyhangúsága néha dombokkal van megszakítva(a tavakon és szigeteken kívül).

A meseszerű táj háromnegyedét változatos erdők sűrűje borítja, mely nem csak fenyő lehet, nyírfa is.Ezek a fák a finnek "zöld arayai"(papírgyártásban elsők).Az erdei fenyők inkább a tengerparti részeket, vagy a homokos, száraz talajú dombhátakat kedvelik, de a legelterjedtebb mégis a sötét erdőket alkotó lucfenyők tömege.
A kavics, moréna-és homoktartalmú talajnak köszönhetően biztosítva van a természetesen szűrt ivóvíz, de sajnos ez a talajréteg nem mindenhol található mostmár meg.

Méltatlanul húznak rá olyan közhelyeket, mint hogy "ezer tó országa", hiszen Finnország több mint 180 ezer tavat számlál és közel ugyanennyi szigetet.
Finnországban öt nagyobb tórendszer van, a Saimaa, Inari, Päijänne, Oulujarvi és a Pielinen, de ezeken kívül még rengeteg, kissebb tó, tórendszer is fellelhető.Az egész ország első ránézésre belülről egy üreges szitának tűnik.187 888 tavat és 179 584 sziget alkotja déli részét.

További tavak, tórendszerek(Északról - Délre; Nyugatról - Keletre haladva)

  • Inarijarvi
  • Miekojarvi
  • Simojarvi
  • Kiantajarvi
  • Oulujarvi
  • Saimaa
  • Pielinen
  • Puula
  • Päijanne
  • Keitele
  • Ahtarinjarvi
  • Nasijarvi
  • Pyhajarvi
  • Lohjanjarvi
    		•  ................
    Kimi Hankooban

    Valaha a finn tavak is tengeri öblök voltak, így alakulhatott ki sajátos élővilága, hiszen náluk még fókák is élnek az ország belsejében.Pontosabban édesvízi fókák, a Saimaa környékén.(a lazacokról nem is beszélve) Turku (Finnország déli része) szigetvilága is változatos, itt található az Aland szigetcsoport, avagy archipelago-nak is szokták nevezni őket.Itt több mint 20 ezer kissebb-nagyobb, lakott és lakatlan sziget helyezkedik el.

    Finnország természeti sajátosságai közé tartozik, hogy földjük fokozatosan emelkedik.Nyugat-Finnországban a tenger évi 1 centiméterrel távolodik így Finn-és Svédország valamikor a jövőben egybe fog nőni, és a Botteni öböl tóvá fog alakulni.

    Éghajlat

    Az éghajlat az ország különböző területein eltérő.A déli illetve középső területeken még hideg mérsékelt, de az északi sarkkörtől felfelé - tehát északon, Lappföldön - már arktikus, szubarktikus.

    Általába télen, a szélső területeken (tehát az arktikus éhajlati öv alatt élőknél) 51 napig nem kel fel a nap, és aztán nyáron, akár 73 napig nem is nyugszik le.A sötét állapotot a finnek nem mindig bírják, depresszióra hajlamosak ilyenkor.

    A hideg mérsékelt öv éghajlata alatt élőknél a telek hosszúak és hidegek, a nap hajlásszöge alacsony, így a nappalok rövidek.A télen befagyott folyók később árvizeket okozhatnak.A peremén akár több napos éjszakák is előfordulhatnak, de mindezt ellensúlyozza a rövid, de látáványos tavasz és ősz.A nyár rövid, de viszonylag meleg, és bátran mehetünk akár napozni is.

    A déli partvidéken a legalacsonyabb évi középhőmérséklet -6°C, a legmelegebb 16,5 °C.

    A csapadék hó formájában érkezik, de a szárazföldi területek felé közeledve már egyre inkább számíthatunk esőre(megjegyzés:délről északra csökken a csapadék mennyisége).Ez a nedves időjárás kedvez a fenyőfajoknak.

    Összességében a Golf áramlatnak köszönhetően éghajlata nem olyan fagyos, mint gondolnánk, pedig izland után Finnország a második legészakibb ország.

    Világörökségek

  • Merenkurkku szigetvilága
  • Petäjävesi ótemploma
  • Rauma óvárosa
  • Sammallahdenmäki bronzkori temetője
  • Struve földmérő vonal
  • Suomenlinna erődítménye
  • Verla ipartörténeti műemlékei
    		•
    Merenkurkku szigetvilága

    Képek - klikkre nagyobb kép

    Säimä Pielinen Oulujarvi Inarijärvi Päijanne Tiszta víz Tampere Tórendszerek
    Szigetek szigetek... Archipelago Sarki fény Kemi hóvára Éjféli nap Lappföld Országrészek

    Különleges látványosság a sarkvidékek környékén, s - nagyon ritkán télen, nálunk is - az éjszakai égbolt pazar zöldes felfénylése, a sarki fény.
    A Napból érkező részecskesugárzás a Föld mágneses erővonalai mentén haladva, elsősorban a sarkvidékeken, már néhány száz kilométeres magasságban gerjeszti a gázmolekulákat (főként a nitrogént), s ezek a rájuk jellemző hullámhosszokon fényt bocsátanak ki.
    A sarki fény (latinul aurora polaris) az északi és a déli féltekén egyaránt előfordul(így Finnországban is). Északon északi fény, korábbi nevén erdei fény (latinul aurora borealis) a neve.
    Minden itt található információ a http://kimi.blogol.hu oldalhoz tartozik