Finnország

Svédország vagy Finnország?
-Micsoda kérdés ez?! Még szép, hogy Finnország!!!

Finn-magyar nyelvrokonság

A rokonságról (adatok forrása:wikipedia.hu, fogalmazás saját)

A magyarok és a finnek egyaránt az Uráli nyelvek nyelvcsaládjába tartoznak, mely a Finnugor, az Ugor és a Szamojéd népcsortokra ágazik szét.A finnek a finnugor népcsoportba, a magyarok az ugor népcsoportokhoz tartoznak.

Az finnugor népcsoportok nagyrésze európában található, viszont az Ugor nyelvek képviselői közül az obi ugorok ősei az orosz terjeszkedés következtében a középkorban átszorultak Szibériába, a keletebbi területekre.A másik ugor népcsoport, a magyarok (számunkra egyértelműen) európában tudtak maradni. A szamojéd nyelvek képviselői ázsiában élnek, de inkább Közel-Keleten, Oroszország északi részein.

Érdekesség, hogy amíg a Finnek a történelem során nem számítottak viszonylag erősebb országnak, addig a magyarok tagadták a hozzájuk kötődő kapcsolatot(innen származik a magyarok hun eredetének elmélete is, aminek valószínűleg semmi alapja nincsen, de jól hangzik, hogy a nagy Attila hun vezér leszármazottjai vagyunk).

Ha két népcsoport eredetét vizsgáljuk, először mindig meg kell néznünk a nyelvtani (hangtani, szótani, jelentéstani és mondattani) és kulturális bizonyítékok.A mi esetünkben vannak nyelvtani és hangtani hasonlóságok, - mely ha folyamatosan előfordul, már nem húzhatják rá, hogy véletlen - a hétköznapi beszédben használt szavaink több mint 60%-a(sőt, 19. századi íróink szókincsében ez az arány 80, vagy akár 90%-os is lehet) az uráli korra még visszavezethetőek - de a kultúra bármelyik oldaláról nézve nem találunk jelentős mennyiségű közös értéket se a zene, se az irodalom terén.(viszont a "kacsalábon forgó ház" a népmesékből finnugor eredetű)

Genetikailag a rokonságot sem alátámasztani sem cáfolni nem tudjuk.Egy kutatásnál kiderült, hogy a honfoglalók körülbelül 3/4-e uráli származású volt, és hogy a mai magyarok 95%-ában europid, és 5%-ában vannak mongol vonások.Ez két lehetőséget vázol fel:a magyarság vagy mongolid eredetű, és az évezredek során olyan mértékben keveredett más népekkel, hogy ez már csak nagyon kis mértékben mutatható ki(ami a 18. századi bevándorlásokat figyelembe véve lehetséges), vagy pedig eredetileg a magyar ember europid volt, viszont az őshazából történő vándorlás során, sok mongolid néppel került kapcsolatba, illetve a tatárjárás, a jászok, kunok betelepítése és a 250 éves török uralom során került a mongolid jelleg a magyar populáció 5%-ának géntérképébe.A mongol származás lehetősége igen csekély, így alapvetően úgy tartjuk, hogy a magyarok europidok.

Összességében biztosra vehetjük, hogy egykor a magyarok is az uráli népcsoportok közé tartoztak csakúgy, mint a finnek, de nem szabad összetéveszteni a közös eredetet a két nép genetikai, nyelvi rokonságával.A nyelvi bizonyítékok az ősi nyelvre visszavezetve kerültek elő, nem a két nyelv közvetlen összehasonlításából, ugyanis mindkettőre sok más népcsoport és körülmény hatott az évszázadok során, melyek befolyására a szókincs, a kultúra folyamatosan átalakult.

A finnugor nyelvek jellemzői (wikipedia.hu)

nagyszámú toldalék használata, vagyis agglutináció

számos nyelvtani eset használata (az indoeurópai 4-7 esetnél jóval több, a magyarban például 18)

magánhangzó-harmónia (hangrend) az ősi szavaknál

nincs nyelvtani nem

a jelző megelőzi a jelzett szót

a jelző nincs egyeztetve a jelzett szóval, például gyönyörű kuvaszokat és nem "gyönyörűeket kuvaszokat" (egyes balti-finn nyelveknél van egyeztetés, de a kutatások szerint ez későbbi fejlemény)

számnevek után egyes szám áll (sok ember, nem "sok emberek")

a névszói állítmány gyakorisága (azaz a kopula hiánya), például Pista tanár, nem "Pista tanár van"

birtokos személyragozás (kutyám, kutyád stb.)

a birtoklást a habere ('birtokolni') ige nélkül, birtokos személyjellel és részeshatározóval fejezzük ki (például Nekem van lovam, nem "Én birtoklok lovat")

tárgyas igeragozás (az ugor nyelvekben és néhány további uráli nyelvben)

Megjegyzendő, hogy valamennyi fenti vonás (a tárgyas igeragozás kivételével) az altaji nyelvekre is jellemző

Egy pár hangzásilag hasonló mondat a két nyelvből: (wikipedia.hu)

Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat.

Kivistä verinen oli vävyn käsi.

Orvon silmä kyyneliä täynnä.

Kuka meni meidän edessämme?

Miniäni antoi voita.

A finn kiejtés (wikipedia.hu)

Az ábécé

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z Å Ä Ö

Betűk kiejtése

y =	ü
s =	"selypes" sz
a =	rövid á
e =	zárt e
ä =	nyílt e
å =	nyílt ó

Néhány szabály

-A magánhangzók és mássalhangzók hosszúságát a betű megkettőzése jelzi
-A finn "l" hang sokkal keményebb, mint a magyar, és feljebb képzik - a nyelv hegyét valahova a felső íny és a szájpadlás közé kell nyomni.
-Az "ng" hangkapcsolatban a g néma, csupán az n ejtését módosítja [ŋ]-re (ez olyan, mint a magyarban a k vagy g előtt ejtett n).
-Az "nk" kombinációt pontosan úgy ejtjük, mint a magyarban

Hangsúly

-magyarhoz hasonlóan az első szótag hangsúlyos
-szavakon belül a páratlan számú szótagok

Ellenvetések (wikipedia.hu)

Egyes régészek szerint az adatok alapján a nép finnugorságának elmélete egyenesen cáfolható, vagy legalábbis valószínűtlen, és ebből (a nyelvtudományi szempontoktól függetlenül) a nyelvrokonság valószínűtlen voltára is következtetnek. László Gyula a finnugor őshaza helyett az Eurázsia nagy területein elterjedt ősi közvetítő nyelvet feltételez, amelyből számos szó és nyelvi elem került az egymással eredetileg semmilyen rokonságban nem álló, legkülönbözőbb népcsoportok nyelvébe.

A finnugor őshaza elméletével szemben a másik gyakori logikus ellenvetés, hogy a magyar népi kultúra, magyar mitológia, magyar népmesék, magyar népzene, magyar népművészet elemeinek egy része gyakran nem finnugor kapcsolatokra utal.

Számos olyan leleten található rovásírás (lásd például "szeged-nagyszéksósi" lelet), minek korát honfoglalás kora előtti időre datálják, mégis egyértelműen, érthetően megfejthető magyarul, a rovásírás nyelvtani szabályai szerint.