Warning: session_start() [function.session-start]: open(/tmp/sess_606a16fc8cd4babb08f84020b0808093, O_RDWR) failed: Read-only file system (30) in /blog_forum.php on line 3
Warning: session_start() [function.session-start]: Cannot send session cookie - headers already sent by (output started at /blog_forum.php:3) in /blog_forum.php on line 3
Warning: session_start() [function.session-start]: Cannot send session cache limiter - headers already sent (output started at /blog_forum.php:3) in /blog_forum.php on line 3 Angolnyelvtanitas.huAngolnyelvtanitas.hu
Kötelező legyen-e a nyelvvizsga a diplomához? 2007. 10. 17.
Igaz, ami igaz. A diplomásoktól elvárható manapság, hogy legalább egy idegen nyelvet beszéljenek. Rengeteg kérdés felmerül azonban ezzel kapcsolatban. A legfontosabb: vajon garantálja ezt a nyelvvizsga? Mindenki, akinek a zsebében friss és ropogós nyelvvizsga bizonyítvány van, használható módon beszéli is a nyelvet? Hasonlóan elevenbe vágó kérdés lehet, hogy vajon kötelezővé kell-e tenni a nyelvtudás meglétét ahhoz, hogy a magyar diplomás felismerje a szükségszerűségét. Törvénybe kell-e iktatni ahhoz, hogy azt tegyük, ami egyébként is saját, jól felfogott érdekünk? Ha visszanéztek a fórumon, jó néhány hozzászóló írja, hogy „nekem csak a diplomához kell a vizsga”, és púp a hátukon az egész nyelvtanulási mizéria. Utoljára csnb hozzászólása beszél erről, olvassátok el! Magatokra ismertek?
És egy utolsó kérdés: fenntartható-e a kötelező nyelvvizsga követelménye úgy, hogy nincsen megfelelő szintű iskolarendszerű nyelvoktatás? Köztudott tény, hogy azoknak az angoltanároknak a többsége, akik „piacképesek” (=jók) nyelviskolában dolgoznak, mert egyébként fizetés helyett alamizsnát kapnának. Emlékszem „tanártársakra” az Egyesült Államokból: egyik ismerős évi 150.000 dollárt keresett, ami itthon havi nettó 2,5 millió forintnak felelt meg. És mielőtt rákérdeznél, hogy miért pont az Egyesült Államokkal hasonlítok, óva intelek! Ne legyen illúzióid! Az árak a két országban nagyon hasonlók, és egyre közelednek egymáshoz!
És egyáltalán, mit ér egyáltalán ma, az „olcsó” diplomák hazájában a diploma? Kis hazánkban a diplomások nem a klasszikus értelemben vett értelmiség, hanem az iskolát végigpuskázó, vizsgáikra a hírszerzést megszégyenítő technikával felvonuló, netről leszedett dolgozatokat beadó bliccelők. Tőlük várnánk el a nyelvvizsgát? Miért is?
Mit gondolsz? Nagyon várom a válaszaid a fenti kérdésekre! Ne felejts szavazni sem! A szavazásunk is erről szól ugyanis.
Azért a tanároknak sem lehet könnyű. Évekig, esetleg évtizedekig tanítanak valamit valahogyan, végre megvan a rutinjuk benne, aztán a fejetetejére áll a világ, ők meg azonnal alkalmazkodjanak. A most középkorú rétegben nagyon kevés embernek vannak ”soft skill”-je (tisztelet a kivételnek, de az ”ő idejükben” nem volt rá szükség), és őrületes erőfeszítésükbe telik felvenni a versenyt a fiatalokkal. Természetesen minden szakmában kell a ”life-long learning”, és ezt pont a tanároknak kellene legjobban belátni és betartani, de szerintem sokan elkényelmesedtek, ellustultak, amit ma nem lehetne megtenni. Mennyivel könnyebb kijavítani egy feleletválasztós tesztet mint egy esszét! És nem is lehet belekötni, objektív az egész.
Tökéletesen értelek , és nem is azzal van/volt bajom, hogy valaki el tudja adni magát. Ha az illetőben megvannak egyéb képességek és a tanulásra való hajlandóság is, minden oka meg is van arra, hogy magabiztos legyen. Azzal is egyetértek, hogy ezek a készségek elsajátíthatók, és nem is panaszkodni akarok, hiszen mára én is eljutottam oda, hogy „,saját magam főnöke vagyok ”,, ami kellő magabiztosság hiányában nem sikerült volna. Az én gondom ott kezdődik, amikor valakinek a jó fellépése az egyetlen „,fegyvere”, az eszköztárában (na jó, esetleg ismer pár „,megfelelő”, embert is...), és így jut álláshoz, ráadásul tévedhetetlennek hiszi magát. Hogy a nyelvtanításnál maradjunk: aki a nyelvi kompetenciát mérő alapvizsgákon (nem a leíró nyelvtan rejtelmeiben) kis híján elvérzik, beszéde során durva nyelvtani hibákat vét, nincs megfelelő szókincse, hogyan vállalhat (és kaphat) pl. egy nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamot? A „,life-long learning”, egy olyan dolog, amivel még csak ismerkedünk itthon (bár szerencsére úgy tűnik, egyre többen fedezik fel ennek fontosságát). Egyik tanárom mondta annak idején, hogy ő többet tanult az egyetem elvégzése óta, mint az ott eltöltött évek alatt, mert tanítás során minden megszerzett tudását rendszeresen aktiválnia és bővítenie kellett, és minden elméleti tudását át kellett ültetnie a gyakorlatba, hogy használhatóvá tegye. Ezt azóta én is tapasztalom. Egyébként az oktatási intézmények jó része (alaptól a legfelső szintig) sem nőtt fel a feladathoz, ma is a lexikonból vagy az internetről 2 perc alatt kikereshető tényeket magoltatnak a diákokkal a logikai képességek fejlesztése helyett, feleletválasztós teszteket íratnak az esszé-jellegű dolgozatok vagy éppen a kommunikációs készségeket fejlesztő feleltetés helyett. A legelborzasztóbb példa: egy kommunikáció szakos (!) hallgató mesélte, hogy kivétel nélkül minden vizsgájuk írásbeli volt…,
Tünde, még egy megjegyzés: nagyon-nagyon egyetértek a hozzászólásod második részével: azzal, hogy a szövegkörnyezet hallatlanul nagy mankó a szókincsfejlesztésben, és azzal, hogy ha nem ismered az anyanyelved, sokkal nehezebb idegen nyelvet tanulni, és hogy a motiváció mennyit számít - igazakat szóltál! Köszi a hozzászólást!
Hóvirág, a ”rendszerváltás” tetszik! Valójában azt szeretnénk, hogy ha a tanuljtanulni.hu lenne ennek a rendszerváltásnak az alapköve. Egyetértek különben, úgy látom, hogy idővel javul a helyzet. Sok más szervezet is dolgozik ezért, és valóban vannak igazi pedagógusok! Tünde, a hozzászólásod első bekezdéséről írnék. Én azok közé tartozok, akik jól el tudják adni magukat (fujjj ), és ezzel megcsípik a legjobb állásokat (már addig, amíg a ”corporate rate race”-ben dolgoztam). Ez viszont munkába került! Nem ilyen voltam, hanem tudatosan fejlesztettem magam ilyenné! Ugyanolyan képességekről van szó, amiket ugyanúgy tanulással kell elsajátítani, mint bármi mást: kommunikáció, konfrontáció, önállóság, vállalkozókészség, tanulás...mindössze annyi különbséget látok köztem és a magukat kevésbé sikeresen eladók között, hogy én korán felismertem, hogy ezek azok a képességek, amelyek igazán számítanak, ők meg még máig sem. Miért ezek számítanak? Mert egy cég számára manapság EZ a használható tudás, az ún. kulcsképességek (soft skills), és nem a tárgyi tudás (”hard skills”). Ez utóbbi alig számít! Hamar elavul ugyanis a fejlődéssel, és ha megvan benned a tanulás képessége (=soft skill), akkor amúgy is el tudsz sajátítani majd bármilyen hard skill-t. Érted, mire akarok kilyukadni? Tehát nem szabad keseregnünk, hogy mások, akik jobban el tudják magukat adni, előrébb jutnak, inkább korán ezeknek a képességeknek az elsajátítására kell koncentrálni! Ezt próbálom azóta is átadni mindenkinek: hagyd a francba azt a sokadik diplomát! menj el egy kommunikációs tréningre! élj egyedül, önállóan külföldön! tanulj meg tanulni! Bocsánat, hogy eltávolodtunk a nyelvvizsgától, de ez a vesszőparipám. Különben a használható nyelvtudás is ide tartozik. (Ami nem egyenlő a nyelvvizsgával!) Rögtön diploma után láttam, hogy ez lesz az az út, ami elvisz bárhova. Vakon mentem ki külföldre, sokat rizikóztam, kemény volt eleinte, de megérte. (Mellesleg a kockázatvállalás is egy ”soft skill” csak akkor még nem tudtam. Ugye érted mire gondolok?
Hiába van akárhány nyelvvizsgám (nemcsak papír, hanem tudás is), az adott munkahelyen úgyis meg kell tanulnom azt a ”nyelvet”, amit ott beszélnek. Egyrészt a szakszókincset, másrészt az ott használatos fordulatokat, ”szlenget”. A diplomához is azt a szaknyelvet kellene elsajátítani, amit aztán a munkád során kell majd használnod. Ezt az az egyetem tudja biztosítani, ahol tanulsz, valahogy párhuzamosan kellene tanítani az egyéb tantárgyakkal. Az más kérdés, hogy ezekhez kell valamiféle ”alap” nyelvtudás, de én azt látom , hogy az ismerőseim rengeteget kínlódnak, hogy meglegyen a diplomához szükséges nyelvvizsga-”papírjuk”, amit aztán dobhatnak a kukába, mert nincs mögötte használható nyelvtudás, és mivel nem is használják, az a kis tudás is elkopik. Szerintem nem kellene a tanárokra hárítani mindig, hogy ők a tehetségtelenek, ha a diákok tudása nem az igazi. Persze sok igénytelen tanár is van, de a magyar diákok nem nőttek még fel a feladathoz (mint ahogy ezt Gabi szépen már leírta). Nem reménytelen a helyzetünk, de idő kell ehhez a ”rendszerváltáshoz” is.
Gabi! Azzal egyetértek, amit a magolással megszerzett tudás mindennapi élethelyzetekben való használhatatlanságáról írsz, de tény, hogy vannak olyan munkahelyek, ahol az állásinterjú után nem feltétlenül a leghasználhatóbb tudással rendelkezőt veszik fel, hanem azt, aki kellő magabiztossággal ”el tudja adni” magát. A vizsgákon épp csak átbukdácsoló, a nyelvet igen gyatrán beszélő csoporttársam friss diplomásként mindannyiunk közül a legjobb munkahelyet csípte meg magának, mert olyan jó volt a fellépése. Persze nem szeretnék általánosítani, de ilyen is van . A közoktatás csődjéért biztos, hogy a tanárok alacsony fizetése is okolható, bár (szerencsére) van még néhány megszállott pedagógus, aki nem hagyja el a pályát és ugyanolyan színvonalon, ugyanakkora lelkesedéssel tanít, mintha versenyképes fizetést kapna. Sajnos azonban ők egyre kevesebben vannak, a fiatalok, akik pl. családalapítás előtt állnak és nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy szerelemből tanítsanak, előbb-utóbb egy nyelviskolában kötnek ki vagy magántanárként tanítanak tovább. Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy aki valóban felismeri a nyelvtudás fontosságát, az igenis képes megtanulni egy idegen nyelvet, és ez a legjobb motiváció. Aki nyelvvizsgára készülve sorozatosan nem oldja meg az egyik nyelviskolai- vagy magánóráról a másikra házi feladatként kapott feladatsort, nem fog sikeresen vizsgázni, mert csodák nincsenek. A vizsga sikere azon is múlik, hogy mennyire szerzett rutint az illető az adott feladatokban. Szavakat tanulni sajnos szintén muszáj, mert szókincs nélkül nem lehet beszélni! Persze erre is vannak különböző módszerek. Pl. mindig javaslom a tanítványaimnak, hogy olvassák el (és értsék is meg!) sokszor azt a szöveget, amiből a szavakat kiírták, mert sokkal könnyebben előhívhatók később a szavak, ha emlékszünk, hogy milyen szövegkörnyezetben találkoztak velük. Végül még egy fontos tényező: az anyanyelv kellő ismeretének hiánya nagyon meg tudja nehezíteni az idegen nyelv tanulását!
Gibbon, idézlek: ”...míg akik becsülettel tanultak és görcsöltek, azok közül sokan nem tudják megállni a helyüket a mai világban, pont azért, mert ilyen emberek veszik körül”. Szerintem akik becsülettel dolgoztak, azok nem mások miatt, hanem használható képességek hiányában nem tudják megállni a helyüket. A mi évfolyamunkban is volt ilyen ember - tehetségesen bemagolt bármit, de totális csőd volt ha problémamegoldásra, vélemény-nyilvánításra, vagy kommunikációra volt szükség. Érdekes, hogy mindenki egyetért a nyelvvizsga-követelménnyel pedig egyetlen környező országban sincs ilyen. Miért van az, hogy ők mégis jobban beszélnek angolul? És mindenki egyetért, hogy az iskolai nyelvoktatás csőd? Mondjuk nálunk nem így volt, de a magániskolának, ahova jártam, volt is pénze bőven megfizetni a legjobbakat! Ugyanezek a tanárok tuti nem jönnek el pedagógusi fizetésért...már akkoriban is három-ötszörösét kapták! Vajon ez erre vezethető vissza?
Az én véleményem az, hogy maga az ötlet nem lenne rossz, hiszen tényleg kell valamiféle nyelvismeret. Szerintem csak az alapfokot kéne kötelezővé tenni, mert azt azért mindenki el tudja végezni, és legfejjebb a további diplomákhoz, kiegészítő szakoknál lehetne elvárni a középfokot. Vagy pedig a felvételihez kellen kritériumként az alafok, ugyanúgy, mint a számítógépismeret. Nem tudom, milyen a mai iskolai nyelvoktatás, én általánosban még oroszt tanultam 5 évig, de komolyan mondom, csak 1-2 alapmondatot tudok belőle. Középiskolában már angolt tanultam, de a 4 év alatt mindössze az egyszerű múltig jutottunk el. Szóval hatékonyságban nulla volt. A nyelviskolában teljesen más módszerrel tanítottak, a kommunikációra helyezve a hangsúlyt, és 1 év alatt többet tanultam, mint összesen. Letettem a középfokot, de mégis úgy érzem, hogy max. alapfokon beszélek. Nem tudnám megállni a helyem egy olyan munkahelyen, ahol angolul kellene kommunikálni, dolgozni. A mai felsőoktatás tényleg olyan, ahogy Gabi írta. Az osztályunk 90%-a így végezte el a főiskolát. Ezek nagy életművészek, mert szinte minden területen így érvényesülnek, míg akik becsülettel tanultak és görcsöltek, azok közül sokan nem tudják megállni a helyüket a mai világban, pont azért, mert ilyen emberek veszik körül. Szóval alapjaiban kellene megváltoztatni a felsőoktatást és a nyelvoktatás minőségileg.
Warning: Unknown: open(/tmp/sess_606a16fc8cd4babb08f84020b0808093, O_RDWR) failed: Read-only file system (30) in Unknown on line 0
Warning: Unknown: Failed to write session data (files). Please verify that the current setting of session.save_path is correct (/tmp) in Unknown on line 0
Blog
, és nem is azzal van/volt bajom, hogy valaki el tudja adni magát. Ha az illetőben megvannak egyéb képességek és a tanulásra való hajlandóság is, minden oka meg is van arra, hogy magabiztos legyen. Azzal is egyetértek, hogy ezek a készségek elsajátíthatók, és nem is panaszkodni akarok, hiszen mára én is eljutottam oda, hogy „,saját magam főnöke vagyok 
.
