Warning: session_start() [function.session-start]: open(/tmp/sess_bf998943fab778bd149e2834dbd3aba4, O_RDWR) failed: Read-only file system (30) in /blog_forum.php on line 3
Warning: session_start() [function.session-start]: Cannot send session cache limiter - headers already sent (output started at /blog_forum.php:3) in /blog_forum.php on line 3 Angolnyelvtanitas.huAngolnyelvtanitas.hu
Nemrég olvastam a London Stúdió honlapján, hogy „Bérlet akciót” hirdettek. Az ötlet nagyon megfogott, és reklámozom is annak ellenére, hogy ez nem fizetett reklám és nem kapunk ezért a világon semmit. Az akció egyszerű.
Ha meghoztad a döntést, hogy 2008-ban használható angoltudást fogsz szerezni, akkor hatalmas kedvezményeket adnak. Három tanfolyamot kell csak kifizetned, és ötöt kapsz érte. Mindezzel több mint 60 ezer forint megtakarítást érsz el, és ráadásul ezzel „rákényszeríted” magad, hogy megtanuld a nyelvet, hiszen kifizeted előre, vagyis a pénzed bánja, ha nem járod végig. Ideális megoldás lustáknak. De nem is erről akarok írni valójában.
A lényeg: egy teljes éven át tanulsz angolul, ráadásul egy igazán jó nyelviskolában, és mindez kb. 90.000 forintodba kerül. Pontosan annyiba, mint egyetlen félév egy főiskolán vagy egyetemen, aminek a végeredménye egy ”polcon” (vagy inkább falon) ugyan szépen mutató, de amúgy általában tökéletesen használhatatlan újabb diploma. Túl sokan választják a diplomások közül, hogy egy újabb diplomát szereznek, mert úgy gondolják, ez majd növeli az értéküket a munkaerőpiacon.
Valójában azonban a bevethető nyelvtudás a két legjobb munkaerő-piaci értéknövelő tényező közül az egyik. A diplomát nem számítom, az valahol a „futottak még” kategóriába van. Legalábbis a legtöbb iskoláé. Ez ráadásul nem is titok, hiszen számtalan üzleti magazin megírta már számtalanszor. Egy „jobb” állásban, ahol nyelvtudást is használni kell, egy év, vagy annál kevesebb idő alatt bejön ez a 90.000 forint. Miért választjuk mégis az újabb diplomát? Miközben ráadásul a magyar felsőoktatási intézmények zömében a színvonal az a bizonyos zöld állat alsó fele alatt van? Mert ha legalább tanulnánk valami használhatót! De nem. Miért bliccelünk és puskázunk végig mégis újabb 2-4 évet, amikor egy évvel, és lényegesen kevesebb pénz befektetésével sokkal nagyobb mértékben emelhetjük értékünket a munkaerőpiacon? Mi a véleményed?
A stressz kell. A szakirodalom szerint is az élet sója. Nélküle unalmas. Persze a teljesítménykényszer és a lemaradás érzés egyre jobban stresszel minket, így a legtöbbünket a küszöbszintje felett ér stressz. A stresszkezelés pedig hogy zajlik? leülünk a tv elé. Ez sajnos nem kezeli a stresszt, egyszerűen a tévénézés mint módszer nem elég jó. A rohanás pedig mindig csak azért van, mert az időnket rosszul osztjuk be. Általános igazság, hogy minél több időt szánsz az időmenedzsmentre, annál több időd lesz. Ezt azonban sokan nem tudják. Tehát, ha átcsapnak a fejed felett a hullámok: 1. damage control: ütemezd át a tevékenységeket, kezeld a sérüléseket, amiket a túlvállalás hozott. 2. életed átszervezése. feladatok leadása, napi- hetitervek készítése, kis hatékonysági tréning... 3. tartsd be következetesen a kettes pontban felállított tervet. Jó hír, hogy az önfegyelem az elején kell csak, az ismétléssel az új cselekvések is hamar szokássá válnak. Ezeket pár sorban leírni nem nagyon lehet, a tanulási tréningünkön elég sok időt szánunk ezekre a technológiákra, merthogy nélkülük nehéz tanulni.... (Ezek adják különben az ún. tanulási képességeket.)
Gabi Ez jó dolog, amiket írtál. Sok mindennel megtömjük a gyerekeink fejét. Baj csak az, hogy sok a funkcionálisan analfabéta gyerek. Stresszben vannak a gyerekek, ha a teljesítménykényszerről van szó. Pszichológiai irodalmat meg én is olvastam. Ajánlom mindenkinek, mert sokat lehet tanulni - hogyan oldjuk meg problémáinkat. Felnőtteknél is vannak problémák főként az időhiány miatt. Ez az, ami frusztrálja az embereket, meg az állandó rohanás. Az elvárások nagyok lennének vagy hozzá kellene szokni ehhez a felgyorsult tempóhoz? Félek, hogy csak pesszimista gondolataim lennének ezzel a témával kapcsolatban. Nyelvet tanulni csak nyugodtan lehet vagy idegesen is? Erről várnék pár hozzászólást, ha lehetséges. Különbözőek vagyunk. A stressz kell a tanuláshoz vagy a nyugalom? Ez is, az is. Mit csináljon az, akinek átcsapnak a feje felett a hullámok?
Kati, Sokat olvasgattam pedagógiai szakirodalmat egy időben. (Megesett a szívem a szerzőkön. Gondoltam, valaki legalább olvassa ezeket a könyveket is. ) Meggyesnek van egy állati jó könyve, azt hiszem nála olvastam e legérzékletesebb leírást arról, hogy a motivációs különbségek évről-évre nagyobbak az iskolában, vagyis egy elsős még tök lelkesen megy suliba, aztán összehasonlítva ötödikes önmagával abszolút nem érdekli a tanulás. Szerintem ennek okát megtalálhatjuk a PISA felmérésből levonható következményekben. A skandináv országokban, ahol hosszú az alapozó szakasz, a tanulók sikeresebbek, és a képességeiket megalapozva képesek vagyunk olyan embereket ”termelni”, akik megállják a helyüket a munka világában. Nálunk NINCS alapozó szakasz az iskolában. Az első pillanattól kezdve ostorozzák a gyerekeket, és az a sikk, ha egy elsős 1-2 hónapon belül már olvas! Jaj de jó! Aztán lehet rátérni a kémiára és az atomfizikára! Mi középiskolában harmadikra befejeztük a teljes matematikát, majd a 4. osztály első félévében a főiskolai első éves anyagot, és utána ismételtünk. Meg is utáltam a matekot...
Gabi, Köszi a kiigazítást! Nem az a fontos, hogy mennyi pénze van az embernek, hanem az, hogy mennyire céltudatos. Bocs, ha esetleg rosszul fogalmaztam volna. Aki elég talpraesett az a legtávolabbi célt is elérheti, nem tántorítja vissza semmilyen zavaró körülmény. Még egy pontosítás még: Én a nyelvzseni alatt annyit értek, hogy minden erőfeszítés nélkül nem egy-két, hanem ötnél több nyelvet sajátít el valaki. Ritkaság, de van rá példa. Az hogy tudod honnan indulj el és mit tegyél a cél megvalósítása érdekében az is nagyon fontos. A többi azonban sajnos nem mindig jön magától, azért keményen meg kell küzdeni. Önbizalom meg mindenhez kell, ami a tanulással kapcsolatos. Az oktatási rendszer egyik hibáját talán ebben kellene keresni, hogy ne vegyék el a külső körülmények a nebulók kedvét a tanulástól! Lelki alkat kérdése, hogy kiről mi pereg le, mennyire vesz zokon dolgokat. Talán ezen el kellene gondolkodni, ha lehetséges......
Kati, az anyagiakat hadd cáfoljam! ( És ezzel ötletet is adtál a következő blogbejegyzésre...köszi!) Két valós példa: egy jól szituált családból származó fiatal lány egy teljes évre egy akkor méregdrága intenzív nyelvtanfolyamon vett részt itthon, míg egy másik, kevésbé jól szituált családból származó fogja magát, és 50 dollárral a zsebében elindult New Yorkba. Szerinted kettejük közül ki tanult meg angolul jobban? Persze, ha így teszem fel a kérdést, nyilvánvaló: az, akinek semmi pénze nem volt induláskor. Nem gondolom, hogy a nyelvtudáshoz a pénz vezet. Egyáltalán: nem gondolom, hogy bármihez is a pénz vezet. (Sokszor ráadásul nemhogy nem segít a pénz, hanem kifejezetten akadályoz, mert ellustít! De ez már saját tapaszatalt, és elvezet a témánktól.) A másik megkegyzésem ezzel kapcsolatban: kár, hogy nem iratkoztál fel a hírlevelünkre, mert akkor már olvashattad volna az angoltanulási tanfolyamunk első leckéjét: a nyelvzseni az, aki tudja, hogyan kell nyelvet tanulni! Ez az angolnyelvtanitas.hu filozófiája. Sokan sok helyen cáfolták már: olyan, amit a köznapi értelemben nyelvzseninek nevezünk nem létezik! És igen: szorgalommal, kitartással lehet legmesszebbre menni. De mondjuk ha tudod, hogyan tűzz ki helyesen célokat magad elé, nincs szükséged önfegyelemre, és a szorgalom és a kitartás automatikusan jön...
Gabinak üzenem, hogy érdekes kérdést vetett fel. A nyelvoktatás témaköre megér egy misét. Véleményem az, hogy a használható nyelvtudás megszerzéséig rögös út vezet.(No aki született nyelvzseni - az biztos más.) Én az átlagemberből indulok ki. A családi háttér is nagyon fontos, mert a semmiből nem lehet megfizetni a nyelvórákat. Nyelvtanár nélkül nagyon kevés ember az, aki fel tud készülni egy vizsgára. (Legyen az bármilyen szintű.) Arról is hallottam, hogy sok embernek vannak gondjai az angol nyelvtan megfelelő elsajátításával. Nem tudom ez alkati kérdés vagy az oktatás hiányosságai miatt alakult így? Nagyon igaz ez -amit a felsőfokú nyelvtudásról mondasz, én is tapasztaltam hasonlót. Legjobbnak tűnik az idegen nyelvterületen megszerzett nyelvtudás. Ennek jelentőségét nem kell bizonygatni. Sajnos megint az anyagi lehetőségekhez kanyarodtunk vissza, pedig nem szabadna, hogy ez domináljon! Szorgalommal, kitartással talán sokra lehet vinni...
Szabó Kati, ok. igazad van! Mindkettő fontos! Az érdekes kérdés inkább az, hogy miért van mégis az, hogy csak az egyikkel rendelkezünk? Annyival rosszabb lenne a nyelvoktatás az iskoláinkban, mint az akadémiai oktatás? Boglárka és úgy általában mindenki, És igen, igaz! Nagyon furcsa, amikor egy ELTE angol szakos nem vállal felkészítést felsőfokú nyelvvizsgára, mert bevallja, hogy nem menne. Én is ismerek ilyet, az a gond, hogy nem is egyet...
Boglárka, librabooks.hu. A legjobb angol könyvesbolt. Pont most voltam náluk és láttam könyveket. Ott bármit megkapsz, ami angoltanulással kapcsolatos. Peter, nemsokára. de tényleg! tudod, milyen régóta tervezem? már vettem felkészítő könyveket is rá meg minden...
Ez a dolog egyáltalán nem kapcsolódik ide, de szeretnék segítséget kérni! Olyan könyvek kellenének (a címük), amik a Cambridge CAP nyelvvizsgára készítenek fel, típusfeladatokkal, megoldókulccsal. Köszönöm!
Warning: Unknown: open(/tmp/sess_bf998943fab778bd149e2834dbd3aba4, O_RDWR) failed: Read-only file system (30) in Unknown on line 0
Warning: Unknown: Failed to write session data (files). Please verify that the current setting of session.save_path is correct (/tmp) in Unknown on line 0
Blog
) Meggyesnek van egy állati jó könyve, azt hiszem nála olvastam e legérzékletesebb leírást arról, hogy a motivációs különbségek évről-évre nagyobbak az iskolában, vagyis egy elsős még tök lelkesen megy suliba, aztán összehasonlítva ötödikes önmagával abszolút nem érdekli a tanulás. Szerintem ennek okát megtalálhatjuk a PISA felmérésből levonható következményekben. A skandináv országokban, ahol hosszú az alapozó szakasz, a tanulók sikeresebbek, és a képességeiket megalapozva képesek vagyunk olyan embereket ”termelni”, akik megállják a helyüket a munka világában. Nálunk NINCS alapozó szakasz az iskolában. Az első pillanattól kezdve ostorozzák a gyerekeket, és az a sikk, ha egy elsős 1-2 hónapon belül már olvas! Jaj de jó! Aztán lehet rátérni a kémiára és az atomfizikára! Mi középiskolában harmadikra befejeztük a teljes matematikát, majd a 4. osztály első félévében a főiskolai első éves anyagot, és utána ismételtünk. Meg is utáltam a matekot...
