Ne a tojásdobálást gyakorold, hanem a kiejtést!
| Egy nyelvtanulásról szóló és tanár által írt blogban rosszul veszi ki magát a napi politika és az ideológiai elkötelezettség, nem gondolja Gabika? 
De ami még a populista és/vagy naiv hozzászólásnál is szomorúbb, az a szakmailag minimum pongyola, de lehet, hogy dilettáns megfogalmazás, miszerint a ”szaknyelv sem nagy kunszt”.
Ha szókincset bifláz az ember, akkor talán még igaz is lehet. De ha a szakma működését nem ismeri az ember, akkor a hajára kenheti a szókincsét. Ha a főnévhez/igéhez stb. nem tartozik értelmezés és jelentés, akkor mi van?
Ha el tudjuk mondani angolul, hogy településügyi törvény az szép, de ha a külföldi kolléga rákérdez, akkor mit mondunk neki? Hogy csak a település és a törvény szavakat ismerjük?
Az hogy hadnagy, szintén szépen hangzik angolul, de mi a különbség a magyar hadnagyok és az amerikaiak között? És az egyes amerikai fegyvernemeknél hogyan tér el az azonos rangúak megnevezése? Ki lesz a rangidős a szobában?
Az angol rendőröket melyik minisztérium igazgatja? És a magyarokat? Ezeket a dolgokat is tudni kell, ami az általános műveltségen túl szakmai ismereteket is igényel.
Orvosi szaknyelvet orvosoktól, jogi szaknyelvet jogászoktól, katonai szaknyelvet harcosoktól tanul az ember, nem mezei angoltanároktól. És a mezei itt csak általánosító jelző. Nyilvánvalóan a dokik, ügyvédek és katonák is megfelelő nyelvtudással és tanári vénával kell hogy rendelkezzenek. Szerintem.
|
|
|