Ötödikesként kezdtem nyelvet tanulni ahol én mint 11 éves döntöttem el hogy milyen nyelvet szeretnék tanulni és semmilyen felmérést nem végeztek hogy esetleg milyen nyelvhez van jobban érzékem. Szerintem ez az első probléma.
A szótár magolása megvolt nekem is annyit sikerült elérnem vele hogy felismerem a szót hogy ezt már tanultam de a jelentésével nem vagyok tisztában.
Általánosban a német tanáromnál bármit tehettünk akár dolgozatírás közben is és bemagolt szövegekre amit már másnap nem is tudtunk kaptunk jegyet. Aztán középiskolában két nyelvet kellett tanulni. Anémetet addigra úgy megutáltam hogy csak a kötelező dolgokat végeztem el és görcsbe volt a gyomrom amikor órán felelni kellett. A második idegennyelv az angol volt amiből szintén nem tanultan semmit. Ekkor jött az érttségi előtti év és választottunk egy nyelvet amiből vizsgára készültünk. Meglett a MOTIVÁCIÓ és kaptunk egy tanárt aki az alapoktól mindent megtanított nekünk.
Azóta eltelt 6 év és még mindig a nyelvvizsgával szenvedek. Nem azért mert nem akarom megcsinálni hanem mert nem volt olyan tanárom aki ebben segített volna. De most van!!!!
átvette velem a nyelvtant és értem és nem bonyolult érthető összefüggések halmaza lett.
Szerintem az országban a tanulás és tanítás egyik legnagyobb problémája hogy nincs gyakorlat illetve kevés. Ez az első dolog amit erőltetni kellene hiszen saját és a másik hibájából tanul az ember.
Bocsánat a hosszú hozzászóláshoz csak még egy észrevétel: már vannak olyan óvodák ahol angolul tanítják a kicsiket. Szerintem addig amíg a saját nyelvi készsége nem alakul ki csak összezavarja őket. Tanulmányok szerint a nyelvi készség kb 6-7 éves korban alakul ki. Ezért szerintem bőven elég ha az iskolában ismerkedik meg a nyelvvel a kisdiák.
 |