Élet-mérleg 
Megéltem életem delét... Túlcsordul szívem, hisz telítõdött életem...
... feszített víztükör a lelkem...
Nyugodt, békés harmónia, csendes szemlélõdõ dallam - olyan mint az egész teremtettség alapritmusa - tölti be állandóan lényem ... …Úgy érzem egyszerre telítõdött lényem
az élet dolgaival, és ürült ki mindentõl, ami még lázba hozhatná e Földön ...
Így bármi ami lelkemmel nem harmóniában rezeg, - legyen az szó, hang, fény vagy bárki, és bármilyen jelenség - azonnal felborítja ezt a harmóniát, mint a csobbanó kõ megtöri a tó vizének tükörsíma felszínét... …Idõtlen, végtelen, csöndes harmónia a lelkem... bár ez nem üresség... - sõt! Szinte észrevétlenül finom, hosszú, egyenletes mégis sebes ez a mindenséget átható teremtõ rezgés, ami betõlt... …Nincs ebben már sem dúrva anyagi, sem finomabb, lelki rezgés, hanem csak mindez együtt... amitõl nemesebb, összetettebb, telítettebb lesz az egész....Hála Istennek amiért megtapasztalhattam eddigi Földi életem során mindazt, amit az anyag világa e Földön adhat!Nem tudom pontosan, hogy másutt mit adhat az anyag, mint létforma, de azt tudom, hogy minden anyagi elõny; pénz, hatalom, szépség csak múlandó látszat-érték…!
…csak a Szeretet marad Örökké-Való -ság, ami mindig elkísér és Életben tart mindörökké…
Úgy érzem, a Szeretet minden változatát megéltem és élem, amit e világ átélni enged…:
Gyermekkoromban szerettem szüleimet - és õk szerettek engem…
Ifjúkoromban szerettem a nõket, - és õk is szerettek engem…
Megnõsültem… szeretem a feleségemet és a fiamat… - és õk is szeretnek engem…
Mindigis szerettem - és szeretem - az embertársaimat … - és õk is szeretnek engem…
… - tudomásom szerint nem gyûlöl senki, és nincs akire haragudnék…-
Szeretem testvéreimet - és õk is szeretnek engem…
Szeretem lelki testvéreimet, és Szellemi páromat - és õk is szeretnek engem…
…- mivel Isten kegyelmébõl a Földön is megismerhettem õket… -
Szeretem Istent … mint a Mindenséget az EGY-ben… -és Õ SZERET engem… is!
Ezért Õhozzá vágyódom ímmár… hová is vágyódhatnék még…?
Hisz' nem kell már semmi, és nem elég más senki… - csak ISTEN… … …
… de vannak felvállalt dolgaim még … Ezért maradok itt e Földön … még…
Felvállaltam önmagam, hiszen azért születtem a földre, hogy visszatérjek a Mennybe, és ha csak lehet, - gondolataim és tapasztalataim átadásával - elvezessek oda másokat is…
Felvállaltam a családom, de feleségem és fiam mellett elsõsorban testvéreim, lélek- és
Szellem-társaim azok, - és mindenki, akivel csak találkozom- akiket - éppen úgy, mint önmagamat - a Krisztus által megmutatott ÚT-ra való megtérésre kell ösztökélnem!
Mindez itt és most, nyomatékosan tudatosul bennem…
Ezért Isten Szeretetében bízva, és azt viszonozva kell tovább élem Életem…
Mint az erre való eszköz, a példamutató életvitel az még, amit felvállalt dolgaim közzé sorolhatok… Vegyük hát sorba, mit jelenthet mindez a hétköznapok nyelvére lefordítva!
Az ‘örökös cselekvésre kárhoztatott’ ember, mivel végtelen cselekvési alternatívák nyílnak elõtte, mindig kényszerû döntések sorozata elõtt áll. A döntés pedig a szükségletek és az erkölcsi értékek ütköztetése, és a tettek következményeinek felbecslése, mert ugye az emberi cselekvések következményei mindig túlhatnak a konkrétcélon.
Mivel a Természet az ember felõl szemlélve nem egyértelmûen szubjektív, az ember felelõs a bolygó összes lénye helyett is a Földi élet fennmaradásáért. Ezért nem mindegy, hogy milyen megoldásokat találunk az élet problémáira.
Így az sem mindegy, hogy milyen módszert választunk az élelmiszerek elõállításánál. Az Ökológia szempontjait figyelembe vevõ ‘Bio-dinamikus’ mezõgazdaság a természettel, az ‘Élet erõjével’ való együttmûködést jelenti - tehát követendõ és követhetõ példa az ember és élõhelye vonatkozásában.
A Földi élet fennmaradása érdekében felelõs az ember az utódjai felneveléséértis, amit a cserkészet, mint a gyermekek Krisztusibb, azaz Szerettel egyre teljesebb emberré való nevelése céloz meg; avagy amit a családon belül a saját gyermekek ‘Én-tudatos’ és nem beképzelt, azaz ‘öntudataos’ emberré nevelése valósíthat meg.
Ugyanígy felelõs az ember embertársaiért is. Ebben a vonatkozásban pedig az ítélkezésmentes, önzetlen és a ‘Helyén-Való-Tett’ vagyis a Szeretetbõl fakadó cselekedet az egyetlen igaz lehetõség.
Szeretetbõl fakadó Tett az is, ha nem rúgom fel életem mûködõ, és már régebben kialakított kereteit, amit tudatos döntéssel, és Szeretettel teljes körülmények között vállaltam fel --- semmiféle külsõ, avagy belsõ hatás, lelki élmény vagy érzés kedvéért. Vagyis nem fogja senki sem a Szeretet egyetemes áradását gátolni, visszafogni azzal, ha hû marad házastársához, és nem éli ki testi vágyait, az egyébként mindenki életében próbaként jelentkezõ szerelem bármíly erõs érzelmi érintésére sem! Hiszen tudjuk, hogy a test és a lélek egyaránt múlandó, csak a Szellem az Örök!
Szeretetbõl fakadó Tett az is, ha embertársaim fejlõdése érdekében elbeszélem, bemutatom, vagy akár egy könyvben megírom saját Szellemi és lelki fejlõdésem útját, tapasztalataimat, kudarcaimat, sikereimet, mint bíztató példát --- de nem mint kötelezõen követendõ teoriát!
Szeretetbõl fakadó Tett az is, ha látom ugyan világunk pénz-központúságát, mégsem igyekszem kihasználni, kizsákmányolni egyetlen embertársamat sem, hanem megelégszem annyival, amennyit két kezem becsületes munkájával, normális keretek között képes vagyok megkeresni! Aki nagyon sok pénzt bírtokol, aki sokszoros milliomos, az biztosan nem a kétkezi munkájával kereste meg azt a sok pénzt, tehát valahol valakit kizsákmányol! A szerencsejátékokon nyerhetõ pénz talán kivétel, mert azt önként adják össze a játékban résztvevõk. Lehetséges a nagyonsok pénzt is úgy forgatni, úgy használni, hogy abból minél több ember számára válhasson olyan elõny, ami a lelki és Szellemi fejlõdésüket, tehát a Szeretet kiteljesedését szolgálja. Ebbõl következik az is, hogy:
Szeretetbõl fakadó Tett az is, ha nem élek vissza a hatalommal, amit akár a pénz, akár a tudás, vagy a tapasztalat szülte Bölcsesség bármilyen téren is lehetõvé tesz számomra. Ha nem önzetlenûl cselekszem, ha bármiben is a saját hasznomat, egyéni elõnyömet keresem -- legyen az anyagi, lelki vagy Szellemi dolog vagy helyzet -- nem pedig az Egyetemes Törvények -- ami a ‘Nem-ártás’ és a ‘Szeresdd felebarátodat, mint Önmagad!’ törvényei -- szerint cselekszem, és nem ezek határozzák meg gondolataimat, érzelmeimet és tetteimet, akkor elõbb-utóbb el kell viselnem a törvényellenes tetteim visszahatásait, következményeit…
Szeretetbõl fakadó Tett az is, ha látva embertársam problémáját, -az õ elõbbre jutása, fejlõdése, Szeretetben való kiteljesedése érdekében --- és nem hátsó szándékból! --- részesévé válok életének, azaz elszenvedem indulatait és tetteit, nem bírálva, vagy irányítva azokat /!/ megadva így számára a tanulás, a fejlõdés, az emlékezés lehetõségét, a ‘tudatos-tudat’ kialakulásának lehetõségét.
Isten Szeretetébõl fakadó tett az is, hogy nem fogadok el senki embert ‘mester’-emnek, nem kérek és nem fogadok el ‘beavatást’ senki embertõl, semmilyen alapon se! Hiszen még Jézus sem tûrte el, hogy ‘Mester’-nek szólítsák -Mondván,”…egy a Mester, aki elküldött engem…”
Trénernek és esetenként tanítónak elfogadok bárkit is, aki képes engem olyan helyzetbe hozni, ami az aktuális problémám megoldásához hozzásegít. Azonban ha valaki egyvalamiben tud is segíteni, az egyáltalán nem biztos, hogy bármi másban is képes sgíteni…
Az ilyen ‘tréner’ és segítõ UT-itárs szerepe az amit még ‘felvállalt dolgaim’ közzé sorolhatok.
Ezért tartok ki felvállalt emberi kapcsolataimban és a példát mutató életvitelemben, és lemondok a kéj, a vagyon és a hatalom hajszolásáról, kitartva az Élet, a Természet, az embertársak és elsõsorbn Isten tiszteletében és Szeretetében…
Mi tehát a Tudás, a Tett, a Bölcsesség, a Szeretet… az Élet?
A Tudás olvasás és hallás útján is elérhetõ,
de a Bölcsesség csak a Tett és tapasztalat útján nyerhetõ…
a ‘Helyén-Való’ Tett a Szeretet,
a Szeretet tapasztalása pedig maga az É L E T … … …