látás | hallás | tapintás | szaglás | ízlelés |
fõoldal | SZAGLÁS | ![]() |
||
elérhetõségek | ||||
biológia érettségi tételek |
A szaglás a
levegőben oldott anyagok
észlelését jelenti. Az
ízek és a szagok kölcsönösen hatnak
egymásra. A szaglás a legösszetettebb vegyi
érzékelési mód. A gerincesek
szaglóreceptorai rendszerint az orrban
helyezkednek el. A
szaglás születéskor már érett. Az
ember szaglórendszerének egy további
tulajdonsága, hogy a receptorok 60 naponta megújulnak: az
érzéksejt elhal, és a
bazális sejtekből pótlódik. Az új axonok
ott nőnek, ahol éppen van szabad hely. Belélegzéskor a
molekulák áthaladnak az orron.
Egy részük a szaglósejtekből álló
szaglóhám előtt kavarog. Minden sejtnek 10-20
csillója van, amik érintkeznek az orrüreg
hámbélését borító
nyálkahártyával.
Azok a molekulák, amelyek oldódnak a
nyálkában, és a csillókat ingerelve
idegingerületet hoznak létre. Az axonok
összefonódva a szaglógumóba
továbbítják
az információt, ahol a feldolgozás megkezdődik.
Ezután a szagjelek a közép felé
eső szaglóterületbe és az amigdalában levő
oldalsó szaglóterületbe jutnak.
Ezeken a helyeken folyik a szaglással kapcsolatos
agytevékenység legnagyobb
része. A szagok élvezeti értéke az emberben az első 5-10 évben alakul ki. |
|||
![]() |