A kaland elsÅ‘ helyszÃne!
Bristol kisvárosa már Halloween lázban égett; szinte minden egyes ablakban töklámpás világÃtott, a gyermekek pedig már beöltözve járták az utcákat, pedig még le sem szállt az este. A Mount. Abraham Union High School diákjai egy hatalmas partit készÃtenek elÅ‘, ahová minden középiskolás hivatalos - szigorúan csak Å‘k. A várost már gyönyörűen feldÃszÃtették, a legnagyobb poén pedig talán a sheriff kocsija volt, amire pár vállalkozó szellemű diák egy hatalmas, foszforeszkáló töklámpás matricát ragasztott, I'm the fuckin' sheriff felirattal. Érdekes módon nem szedték le.
A Bobcat Café and Brewery mindig is a központi találkozóhelye volt az embereknek; az óratoronnyal szemben, a Main Streeten foglalt helyet, kikerülni szinte lehetetlen volt. Az öreg Bob nagyon jól vezette az üzletet, lányai pedig - Mia és Megan - a legjobb kávét csinálták az egész városban. A többi alkalmazott is helybéli volt; Bob soha nem vett fel más városból érkezÅ‘t, a jelentkezÅ‘nek legalább tÃz éve Bristolban kellett laknia.
Épp itt iszogatjátok saját kis italotokat, amikor egy csapzott hajú nÅ‘ rohan be az ajtón. Mind jól ismeritek; Å‘ Scarlet Peed, a postahivatal vezetÅ‘je. Kedves, kövérkés asszony, három gyermek édesanyja. Férje még Irakban esett el, a hazáját szolgálva. A város szélén laknak egy emeletes házban, a legidÅ‘sebb fia is még csak most kezdte a középiskolát. Az örökké vidám Mrs. Peed arcára most leÃrhatatlan rémület ült. Sosem láttátok még ilyennek a nÅ‘t, egyszerűen nem tudjátok, hogy mi lelhette. Szemei beesettek voltak, láthatóan zokogott, karjai pedig tele voltak zúzódásokkal. Haja csimbókokban állt, láthatjátok, hogy fű ragadt bele. Az öreg Bob nyugodtan odasétál hozzá, de Mrs. Peed csak értelmetlenül motyog, egy értelmes szót nem hallat. Ha közelebbrÅ‘l megnézitek, láthatjátok, hogy fehér kabátja vörös... és az a folyadék bizony nem ketchup.
//Nos, kezdődik a kaland, várom a játékosokat dögivel. A lényeg, hogy mind itt vagytok, függetlenül attól, hogy karakteresen ismeritek-e egymást, vagy sem.//
