-
(https://fbcdn-sphotos-d-a.akamaihd.net/hphotos-ak-prn1/644054_10201824174464137_1067927831_n.jpg)
Egy ideje már újból és újból megfogalmazódik bennem a gondolat, hogy számomra már nem ad vissza eleget a szerepjáték. Lenne nekem pedig ötletem, történetem hozzá, sőt játékkedvem is, de ha nem látok erre választ a játékosok felől, akkor értelme nem sok van. Lelkesen kezdtünk pedig az idei évhez, évnyitó körül jó sokan voltatok fent, aztán szűk három hét alatt ez 4-5 állandó emberre szűkült. Én meg úgy voltam vele, hogy a játék kilencedik évében szégyen lenne abbahagyni, érjük még el legalább azt az évfordulót, és hátha addig sikerül is haladni valahova. Az új tanév első három hete viszont nem ezt a vágyott jövőképet tükrözte. Lelkesedést nem látok, csak unott pöttyögéseket, megszokásból való játékot. Ha pedig nincsen lelkesedés, akkor nincsenek élő, érző, gondolkodó, tervező karakterek, akikkel lehetne is valamit kezdeni.
Szívesen folytatnám, de nem fogom, mert a fentiek hiányában nem éri meg nekem ennyi időt és energiát belefektetni csupán a régi emlékek valamint megszokás miatt. Azért csináltam ennyi éven keresztül, azért hoztam létre újabb szerepjátékokat, mert maga a játék ihletet jelent nekem. Ám megint csak, játékkedv nélkül ebből nem lesz semmi.
Így jutottam arra az eredményre, hogy a szerepjátékot ideje befejezni. Feloldás, megoldás, finálé, emlékezetes jelenetek nélkül. Nem mintha érdekelne bárkit is rajtam és néhány másik emberen kívül, hogy ki, mi, mit, miért, hogyan, hol, mikor, kivel, mivel, fönt vagy lent. Habár korábban volt szó lexikonról, vagy egyéb történeti összefoglalóról, én nem szeretném így utólag sem felfedni az események hátteréről a leplet, lévén egyszer talán egy jóval emészthetőbb, szórakoztatóbb narratíva formájában teszem elétek. Egyszer.
A fórum teljes egészében, az oldalnak pedig bizonyos részei (chatszobák) elérhetőek maradnak azok számára, akik még alkalomadtán szeretnének játszani, én pedig jó játékot kívánok hozzá.
-
Ennyi volt?
Ezt nekünk kellene kérdezni, bár nem tőled, hanem egymástól. Jó, rajtam nem múlna a folytatás, szóval én is kérdem a többiektől :D
Nem akarom én, hogy ennyi legyen...és tudod, a remény hal meg utoljára. Talán pár év szünet után, mikor benő pár emberke feje, s nem lesz egyetem, nem lesz időhiány, talán majd érdemes lesz megpróbálni befejezni. Szóval ne feledd el, hogy miket terveztél!!!!!
-
Szóval ne feledd el, hogy miket terveztél!!!!!
Azt még nekem is nehéz lenne ;) Gáz, hogy a fejemben a sok karakter, akiket mozgattam és mozgattam volna üvölt és sikít, hogy ne, ne hagyjam őket.. (majdnem Toy Story már).
-
Hát akkor ne hagyd abba, ereszd ki őket. Pörgessük fel az eseményeket, s ne foglalkozz azokkal, akik nem játszanak, csak örülj azoknak, akik élvezik, szeretik.
Találjunk megoldást arra, hogy meghirdetett időben tudd kiengedni fejedből a sok ordítást, vagy valami módon.
Gondold végig. Tudom, hogy most is vannak páran, akik élveznék a további meséléseket.
Tudom magamról is, hogy nagyon kevés a visszajelzés, hogy bosszantó pl, hogy sokszor a kutya se olvassa el amit ide, fórumra írunk. De ha csak egy embernek örömet szerzek, már megérte. Nem beszélve arról, hogy te is, én is élvezzük ezt az egészet. Szeretem a rejtélyeidet, megöl a kíváncsiság, hogy Kellernek milyen szerepe volt az egész játékban. Bolondít meg, hogy nem tudom miért pont a kék szín volt ami összekötötte teret és időt. Kíváncsi vagyok a titánok szerepére, a toronyra, hogy milyen sorsot hozna a játékban akár az egész Földre.
Milliónyi lezáratlan kérdés van bennem, bennünk.
-
Hát akkor ne hagyd abba, ereszd ki őket. Pörgessük fel az eseményeket, s ne foglalkozz azokkal, akik nem játszanak, csak örülj azoknak, akik élvezik, szeretik.
Szívesen csinálnám, de ha nincs elég ember (aki részt venne) és én mégis felpörgetném, erőltetném a történéseket, akkor az egész erőltetett lesz, nem lesz következetes a cselekmény.
Plusz, idő kellene kibontakoztatni a különálló szálakat, viszont azt megint nem lehet úgy, hogy csak én csinálnám, nyomnám elétek, de egy-két emberen kívül a többiek közönyösséggel felelnének. Sőt, aktív emberek kellenének, hogy a cselekményben A pontból B-be jussunk. És a kiválasztott szindrómát is el kellene kerülni (kevés emberrel mindig ugyanazok kerülnek az események középpontjába).
Pedig ha lenne legalább 8-10 valójában aktív (és érdeklődő, élő, gondolkodó, tervező) ember (és karakter), akik nem hagynák magukat csak sodródni az eseményekkel(aham, értem, aham), akkor néhány hét alatt rengeteget lehetett volna haladni. Bizonyos dolgok már kora tavasszal megtörténhettek volna (de még most sem került sor rájuk), ezekről elég árulkodóak a Facebook csoportba feltöltött képek, rajzok, amik általában nemrég megtörtént, vagy ahhoz kapcsolódó, közeledő eseményeket vetítettek (volna) előre.
Hozzá kell azt is tennem, hogy egy nagy akadály volt a játékban, hogy mindenki titkolózott (amivel nem is lenne önmagában baj), ráadásul teljesen céltalanul! Ha az ember akarna valamit kezdeni azzal az információval, akkor még megérteném, de annak N U L L A értelme van, hogy tud valamit, amiről beszélhetne, de nem mondja el, mert minek, aztán az user elfelejti, hogy bármiről is lett volna mit beszélni. Miééért?(http://weknowmemes.com/wp-content/uploads/2011/09/epic-jackie-chan-template.png)
-
A miértet meg tudom neked válaszolni :) Te nevelted bele az emberkékbe, hogy azokról, amik zajlanak játék közben, useresen se mondjanak el semmit. Igen, így volt, emlékszek rá, hogy sokszor sutyiban beszéltük meg a dolgokat, mondva egymásnak, hogy: "De mesinek ne mondd, hogy elmondtam, mert megfojt!" Tehát lényegében voltak itt megbeszélések, amiről te nem tudsz, csakhogy az nem volt meg, hogy ezeket a szálakat össze tudjuk kötni. Talán mi vagyunk buták? Vagy te bonyolítod túl a dolgokat? Nem tudom. Tény, mikor te mondtad, hogy beszéljük meg az eseményeket, valahogy mindenki megtartotta magának a tudását, tisztelet a kivételnek.
Tudod, hogy az érdektelenség miatt egyet értek veled, s csak szenvedésemben próbálok kapaszkodni egy kérdésedbe. És kapaszkodok most is ebbe a mondatba.Pedig ha lenne legalább 8-10 valójában aktív (és érdeklődő, élő, gondolkodó, tervező) ember (és karakter), akik nem hagynák magukat csak sodródni az eseményekkel(aham, értem, aham), akkor néhány hét alatt rengeteget lehetett volna haladni.
Hiszen eme mondatnak is az igeideje kezdetben jelen idejű. S az nem azt mutatja, hogy te, ha csak egy mód van rá, ha lenne valós érdeklődés rá, nem folytatnád. Tudom, hogy folytatnád, ha lenne kinek. Kérdés már az, hogy miért nincs? Időhiány? Nem elég érdekes a történet embereknek? Még mindig túl vaskalaposnak tekintenek? Itt egy újabb miért. Amire már én sem tudom a választ, mert úgy vélem, hogy mindenki tudna heti 1-2 órát erre szánni.
-
Te nevelted bele az emberkékbe, hogy azokról, amik zajlanak játék közben, useresen se mondjanak el semmit. Igen, így volt, emlékszek rá, hogy sokszor sutyiban beszéltük meg a dolgokat, mondva egymásnak, hogy: "De mesinek ne mondd, hogy elmondtam, mert megfojt!" Tehát lényegében voltak itt megbeszélések, amiről te nem tudsz, csakhogy az nem volt meg, hogy ezeket a szálakat össze tudjuk kötni.
Tény, hogy jó darabig nem szerettem, hogy ha az userek megbeszélnek olyan dolgokat, amiket karakterük nem tudhatna (igazából ez csak azért volt probléma, mert sokan elfelejtkeztek a karakter és játékos közötti határvonalról, és akkor már karakter is okosabb lett némi infóval) - DE, azt mindig is bátorítottam, hogy a karakterek egymás között kommunikáljanak, osszák meg a tudásukat (kivéve persze, ha logikus indokuk volt arra, hogy ne, pl. valamire használták volna azt az infót, és nem lett volna számukra előnyös, ha tudják a többiek).
Tehát lényegében voltak itt megbeszélések, amiről te nem tudsz, csakhogy az nem volt meg, hogy ezeket a szálakat össze tudjuk kötni. Talán mi vagyunk buták? Vagy te bonyolítod túl a dolgokat?
Biztos vagyok benne, hogy én eléggé túlbonyolítom a dolgokat, és hogy nem is vagytok buták (nem találkoztam egy buta játékossal sem "pályafutásom" során), a probléma ott eredezik, hogy sok esetben a játék nincs eléggé részletezve, máskor a karakterek alapozása hiányzik (vagy felejtődik el), vagyis összességében a karakter nem él, gondolkodik, csak van és tengődik. Ezen a ponton már hiába van kommunikáció, az megmarad sekélyesnek, ha a karakter nem érez, gondolkodik és tervez (előre), ha nincsenek vágyak, félelmek, célok és sejtelmek ... akkor a kommunikáció üres csevegésben merül ki (az esetek többségében). Így pedig nem lehet előre jutni, összekötni a pontokat.
-
A karakterek kommunikációja mindig is felszínes volt. Vagy elbeszéltek egymás mellett még akkor is, ha beszélgetni kezdtek. De megvolt egy mag, akik igenis beszéltek az eseményekről. A baj ott volt, hogy amikor ez a mag már többszöri próba után sem talált érdeklődésre a többiekben, egy idő után még egymással sem igazán volt értelme beszélniük. Most ez úgy vonatkozik rám, mint más kemény magba tartózó emberkékre.
nem találkoztam egy buta játékossal
Ebben egyet kell értsünk, hiszen az efféle játékokhoz bizony kell ész, nem megy úgy, ha nem tud az ember gondolkodni. Csak elő kellene venni a kalapból az eszünket.
Ha a játék nincs eléggé részletezve, vagy a mese ellaposodik, akkor a játékosok kedve elmegy a tervezéstől. Ha a játékosok kedve elmegy a tervezéstől, a mesélőnek elmegy a kedve a meséléstől. Ha nincs játék, te nem mesélsz, ha te nem mesélsz, nincs játék. Ez egy ördögi kör, amiből kimászni csakis közösen lehet(NE). És igen, ilyenkor jön a "barátok közt szindróma". Már semmi másról nem szól a játék, minthogy ki kivel hál, olyanná vál. Ebbe mindenki beleesik, én is, sőt, te is hajlamos vagy rá!
Hogy ezzel mit is lehetne kezdeni? Kezdetnek talán minimummá tenném, hogy a karaktereknek legyen egy megírt jellemrajzuk. Nem kilométeres, csupán pontokba szedett, 3-400 szavas, amit nem is feltétlenül kell közzétenni, csak neked bemutatni. Hogy miért nem nyilvánosan? Mondjuk mert én magam is szeretem úgy a játékot, ha rólam nem tudják előre, milyen is előélete karakteremnek, hiszen a valós életben sem ismerem már ránézésre az emberek múltját.
-
Bonyolult egy beszélgetés azt meg kell hagyni de viszont lényegre törő
-
Bonyolult lett?
Képesek vagyunk mi hasonló eszmefuttatásra privátban is, de ez így most jó, hogy más is olvashatja. Jó lenne, ha hozzá is szólnának, de sajna azzal már gondok vannak :) Örülök, hogy írtál, legalább tudom, hogy te olvastad is :)
-
Amint látom sokan megtekintették ma eme bőbeszédű irományt. Nekem nincs kedvem megnyilvánulni annak mindig rossz vége van és meg is kapom érte a jelzőket. Pedig biztos hozzá tudnék fűzni egy két oldalt. Azért mégis csak pár évről van szó :-)
-
Semmi nem kötelező Lumis..ha nem szeretnél, nem írsz. De az biztos, hogy én kíváncsi lennék a véleményedre.
-
Semmi nem kötelező Lumis..ha nem szeretnél, nem írsz. De az biztos, hogy én kíváncsi lennék a véleményedre.
Én is! Nagyon is! (rajtunk kívül más amúgy sem olvasná nagyon:D)
-
Hát a létszámhoz pl. annyi hozzá fűzni valóm van ,hogy volt mikor egyedül játszottam meg néha Mesi benézett stb. (nem hiszem hogy mert skizo lennék csak úgy jó volt írogatni stb. és azért volt hogy hetekről volt szó), de viszont tény hogy cseppet sem haladtam sem én sem karakter előre a történésekben. Szóval igen kell azért legyen egy két ember. Most már igazából több is mert Én úgy voltam vele, hogy ha nem tudok bekapcsolódni vagy a többi érdektelen volt inkább leléptem..(mostanában) ...mert bosszantó és így már nem kikapcsolódás. Lehet pozitívat kéne mondanom ,de nekem már az elmúlt egy év nem volt az mikor felmentem. Persze akadtak kivételes napok. Ennek is meg voltak az okai, ki is hagytam.. Nem érzem azt már mint régen (lehet mert unom igazából nehéz ezt úgy megfogalmazni) plusz a háttérben húzódó sz@arok (pm) meg az én természetem együtt elég erős kombo (nekem sosem ment ez a túlzott különbség tétel játék és ember között). Meg úgy a történet is már elég csavart nem értettem már semmit hiába olvastam el az ittenieket és egy egy részt próbáltam kibogarászni ..azt éreztem ez egy naaagy katyvasz. Pedig a gondolataimat nagyjából leírtam (de ez nem volt akkor sem elég meggyőző még magamnak sem hiába én írtam le) a sok ha... semmi biztos..
-
Nekem ne mondja senki, hogy teljesen eltudja határolni az egészet mert az hazudik vagy egy író..Ha senkit nem ismernék ki van mögötte, a karakter mögött akkor lehetséges volna. De így sajnos lehet csak idővel de tudnak hatni egymásra elvégre nem egy robottal beszélsz. Akkor a másik.. társasággal tényleg jobban pörög minden, és így még ha nehezen is csak csak valaki elejt valami fontos dolgot akár csak egy kis apróságot ami talán az egyiket vagy másikat előrébb viszi. Én is volt, hogy sokszor nem mondtam el (szinte minden játékban volt ilyen). Meg akkor a kapcsolat teremtés ha már itt járunk (igaz én is játszottam így karakterrel de azért nem folyton) hogy egymás nyakában lóg két két ember aztán elvonul a fenébe vagy meg sem lehet közelíteni mert igazából olyan minthogy ha a senkikkel az oldal lapjával játszanál... és átfutnak azon amit te írsz vagy olyan nagy ívben tesznek rá..
-
Ez nekem így már nem kell.. egyszerűbb kéne legyen nem ennyire bonyolult több(100) szálon futó.. vagy legalább valahova vagy valamelyik része célba érne..tudom ember kell hozzá stb.... meg sok időt beleöltetek, de nekem már nincs kedvem úgy színt ennyit csak ha tényleg tudom hogy jutok valamerre és azt akit vezetek. Hát most ennyi.. általánosítottam és a magam részét mondtam el..
-
Megvárom, míg Feri óhajtkozik reagálni, aztán én is írok Lumis :) De előjáróba: sok mindenben egyet értek veled :)
-
Lehet, hogy mire leírja mondandóját, én kinövesztem a szakállam....
Inkább írok közben, mert nem akarok vén maskara lenni :D
Meg úgy a történet is már elég csavart nem értettem már semmit hiába olvastam el az ittenieket és egy egy részt próbáltam kibogarászni ..azt éreztem ez egy naaagy katyvasz. Pedig a gondolataimat nagyjából leírtam (de ez nem volt akkor sem elég meggyőző még magamnak sem hiába én írtam le) a sok ha... semmi biztos..
Te még egész jól át is látod a dolgokat, de tény, nagyon kuszák már a szálak, s Mesélőnknek mondtam is az imént, hogy kellene egy összefoglaló, hogy jelenleg hol is tartunk, mert ez is lehet ok, hogy nincs játékos, hogy a kutya ne érti már az egészet.
Nekem ne mondja senki, hogy teljesen eltudja határolni az egészet mert az hazudik vagy egy író.
Teljesen soha nem lehet elválasztani a karaktert a valóságtól, hiszen a lényedből fakad. Szerintem az írók is beleélik magukat arra az időre, míg írnak a karaktereikbe. Én magam igyekszek úgy tekinteni a játékra, mint egy könyvre, amit közösen írunk, vagy egy filre, amiben mi szereplünk. Így tudok sírni, nevetni egy egy játékszituáción.
hogy egymás nyakában lóg két két ember aztán elvonul a fenébe vagy meg sem lehet közelíteni mert igazából olyan minthogy ha a senkikkel az oldal lapjával játszanál... és átfutnak azon amit te írsz vagy olyan nagy ívben tesznek rá..
Röstellem, de tudom jól, hogy ez nekem is szól. Igen, én is volt, hogy átsiklottam akár a te, akár más emberek mondatain, ha belemerültem a játékba. Volt, hogy egy emberre koncentráltan játszottam, de úgy vélem, hogy ez az utóbbi időben már nem jellemző rám, ha mégis, kérlek figyelmeztess!
Amit leírtál nagyon is jó, mert látni belőle, hogy merre kellene elmenni játéktéren. És az lenne a jó, ha más is megtenné, így lehetne belőle következtetni sok mindenre. Úgy vélem nem vagy egyedül ezzel az érzéssel, hogy már olyan kusza a fejedben minden, hogy elment a kedved.
-
Hát megértem, hogy bonyolult, mert az, sőt túl van bonyolítva.. Mert itt nem egy történet van, hanem sok-sok szál, amelyek nem is mindig érnek össze, hanem csak párhuzamosan mennek. Elvégre ne feledjük, hogy vannak több évtizedeken (és századokon) át húzódó történetszálaink is, azoknak vannak kisebb egységeik, vannak a személyes karaktertörténetek, utazások (jellemfejlődés). Nem beszélve, hogy az volt a célom, hogy a világ a játékosok körül élő legyen, történjenek dolgok, de erre hatással is lehessenek (ennek mintapéldája az Am Timani vérengzés, és az azt követő eseménylánc). A problémák abból fakadnak, amikor az ember nem tudja eldönteni, hogy két esemény között lehet-e kapcsolat... De megint... szerintem közös, kommunikatív játékkal ez kiküszöbölhető lenne.
egyszerűbb kéne legyen nem ennyire bonyolult több(100) szálon futó.. vagy legalább valahova vagy valamelyik része célba érne..
Kissé filozofikus kérdés, hogy hol van a cél, mi a vége egy-egy történetnek.. elvégre, ha ez egy élő szerepjátékos világ, akkor minden tett reakciót szül (kivéve, ha teljesen elszigetelt eseményről van szó). Persze értem én, hogy szükséges a lezárás, szerintem van/volt is némelyiknek (pl. a szellemek), de megint csak, a kommunikáció hiánya miatt sokakhoz ez nem jut el.
Egyébként frusztráló tud lenni, mikor olyan szépen elültetek néhány kulcselemet a történethez játékosoknak, de egyesek (mutogathatnék, de úgy sem olvassák a fórumot valószínűleg) aztán teljesen figyelmen kívül hagyják, vagy hanyagságuk miatt (pl nem jönnek fel sokáig), elfelejtik, vagy csak lusták a többiekkel megosztani, mikor lenne rá lehetőség, és indok is.. És akkor mennyivel tisztább lenne sokaknak némelyik szál..
Persze gondoltam én is rá, hogy valahogy azt az infót odacsempészni a többiekhez, de az iszonyat kilóg, erőltetett lesz valószínűleg, míg az eredetileg csepegtetett információ gyönyörűen be volt ágyazva a karakter környezetébe.. És ilyennel már annyi fontos részlet tűnt el.
Mesélőnknek mondtam is az imént, hogy kellene egy összefoglaló, hogy jelenleg hol is tartunk, mert ez is lehet ok, hogy nincs játékos, hogy a kutya ne érti már az egészet.
Ilyenkor viszont az a kérdés, hogy mi legyen az összefoglalóban... Osszuk meg azt is, amit csak egy-két karakter tud (többek közt mert nem hajlandóak beszélni róla), vagy csak amit a játékosok környezete ismer (tehát amiről hallani a varázsvilágban, stb.) ? Egy példa: meséljünk el az egész tornyos mizériát, vagy maradjunk meg ott, hogy korábban sokat lehetett Afrika-szerte "segélykérő" hangokat hallani?
Teljesen soha nem lehet elválasztani a karaktert a valóságtól, hiszen a lényedből fakad. Szerintem az írók is beleélik magukat arra az időre, míg írnak a karaktereikbe. Én magam igyekszek úgy tekinteni a játékra, mint egy könyvre, amit közösen írunk, vagy egy filre, amiben mi szereplünk. Így tudok sírni, nevetni egy egy játékszituáción.
Szerintem is úgy van, ahogy Kriszti mondja, tudni kell azonosulni a karakterrel, viszont azt is tudni kell, hogy Mikor kell távolságot tenni a karakter és a játékos között. Elvégre az jó, ha kötődsz, érzelmeket táplálsz a karaktered iránt (ha nem, akkor van az, hogy nem foglalkozol mi történik vele, és szuperhősködik, stb.), de tudni kell eltávolodni is tőle: egyrészt azért, mert nem jó ha a karakterek közötti konfliktusokat, stb-t átemeljük a valóságba, másrészt mert távolságból, más szemszögből nézve új dolgokat fedezhetünk fel. Könnyebben láthatjuk az összképet, ha el tudunk távolodni a karaktereinktől egy kis időre.
Erről most az Inception (Eredet) című film jut eszembe... tudni kell, hogy mi a valóság, és mi az álom. Nem szabad túl sokat egyhuzamban a karakterben lenni, mert különben azt hihetjük, hogy azok mi vagyunk.
-
Erre már holnap fogok reagálni érdemben, ezt a posztomat átírva. Puszi nektek, jó éjt, és köszi a jó eszmecserét. Többek között ezért is nem lenne jó végleges játékzárás.
-
Hogy mi legyen az összefoglalóban?
Nem hiszem, hogy minden apró részletet le lehetne írni, hiszen abból lassan két könyv is kitellene, ha nem három. De amint mondtad, több szálon halad egymás mellett a történet, s ezeket a szálakat nem mindenki ismeri, vagy nem érti. Talán próbáljuk meg a már megkezdett idővonalat összehozni. Időt szánok rá én is, hogy segítsek, de azt te tudod megcsinálni lényegében.
Majd az alapján jöhetne egy leírás, hogy mi is most a helyzet. Nem tudom mennyire lesz érthető, de talán sokat segítene.
Adj meghatározott időt, amíg bármilyen feltett kérdésre válaszolsz játékkal kapcsolatban, mondjuk egy hét, s akkor olyan is tisztázódik, amire te nem gondolnál, hogy nem világos.
Kulcselemeket csepegtesd el több embernek a későbbiekben (már ha lesz tovább), akkor nagyobb eséllyel kerül felszínre.
-
De ezt csak akkor van értelme csinálnia(tok) ha van kiért mert így értelmetlen az egész..
-
Lumis, te szeretnél-e tovább játszani, ha van ember, akivel tudsz, és van ilyen összefoglaló? Ha tisztább kicsit a kép? :) Ha hetente, vagy kéthetente lenne Feri által mesélés, érdekelne?
-
Ha van mit értsek és van kivel igen ja meg ha képes vagyok úgy játszani ahogy kell...
-
Na akkor már az velem együtt két fő :)
Egy fecske nem csinál nyarat, de már kettőnél kisüt a nap :D
-
Adj meghatározott időt, amíg bármilyen feltett kérdésre válaszolsz játékkal kapcsolatban, mondjuk egy hét, s akkor olyan is tisztázódik, amire te nem gondolnál, hogy nem világos.
Akkor érdemes lenne valakinek létrehozni egy témát az Elméletek részlegbe, ahol a kérdéseiteket gyűjthetitek össze.
-
Mesi, én megnyitom a témát, de valami szöveg akkor is kell, ami alapján el lehet indulni a kérdésekkel. Mert vaktában nem biztos, hogy jönnek kérdések, lévén ha nem ért valaki valamit, kérdezni sem egyszerű. Különösen azoknak nem, akik azt sem tudják, hogy saját játékainkon kívül még milyen szálak futhatnak.
-
Mesi, én megnyitom a témát, de valami szöveg akkor is kell, ami alapján el lehet indulni a kérdésekkel. Mert vaktában nem biztos, hogy jönnek kérdések, lévén ha nem ért valaki valamit, kérdezni sem egyszerű. Különösen azoknak nem, akik azt sem tudják, hogy saját játékainkon kívül még milyen szálak futhatnak.
Addig is lehet kérdezni, míg elkészül az összefoglaló (ha egyáltalán szükség lesz rá - meg lesz-e az elegendő ember). Felőlem olyan kérdés is jöhet, hogy mi van azzal a csúnya bácsival..
-
Sziasztok.
Én szívesen játszanék, és remélem, hogy minél többen leszünk.
-
Szia :) Nagyon örülök neked Patrik :) ha megkérlek, azok kedvéért, akik ide nem lesnek be, facere is beírnád eme szándékodat? Oda, ahol kiírtam, hogy 1-2 hetente lenne mese is. Köszi :)
-
Jó újra itt :D
-
:(((((((((