Szia Nagyon örülök neked Patrik ha megkérlek, azok kedvéért, akik ide nem lesnek be, facere is beírnád eme szándékodat? Oda, ahol kiírtam, hogy 1-2 hetente lenne mese is. Köszi

Na akkor már az velem együtt két fő
Egy fecske nem csinál nyarat, de már kettőnél kisüt a nap

Hogy mi legyen az összefoglalóban?
Nem hiszem, hogy minden apró részletet le lehetne írni, hiszen abból lassan két könyv is kitellene, ha nem három. De amint mondtad, több szálon halad egymás mellett a történet, s ezeket a szálakat nem mindenki ismeri, vagy nem érti. Talán próbáljuk meg a már megkezdett idővonalat összehozni. Időt szánok rá én is, hogy segítsek, de azt te tudod megcsinálni lényegében.
Majd az alapján jöhetne egy leírás, hogy mi is most a helyzet. Nem tudom mennyire lesz érthető, de talán sokat segítene.
Adj meghatározott időt, amíg bármilyen feltett kérdésre válaszolsz játékkal kapcsolatban, mondjuk egy hét, s akkor olyan is tisztázódik, amire te nem gondolnál, hogy nem világos.

Kulcselemeket csepegtesd el több embernek a későbbiekben (már ha lesz tovább), akkor nagyobb eséllyel kerül felszínre. 

Lehet, hogy mire leírja mondandóját, én kinövesztem a szakállam....
Inkább írok közben, mert nem akarok vén maskara lenni

Meg úgy a történet is már elég csavart nem értettem már semmit hiába olvastam el az ittenieket és egy egy részt próbáltam kibogarászni ..azt éreztem ez egy naaagy katyvasz. Pedig a gondolataimat nagyjából leírtam (de ez nem volt akkor sem elég meggyőző még magamnak sem hiába én írtam le) a sok ha... semmi biztos..

Te még egész jól át is látod a dolgokat, de tény, nagyon kuszák már a szálak, s Mesélőnknek mondtam is az imént, hogy kellene egy összefoglaló, hogy jelenleg hol is tartunk, mert ez is lehet ok, hogy nincs játékos, hogy a kutya ne érti már az egészet.

Nekem ne mondja senki, hogy teljesen eltudja határolni az egészet mert az hazudik vagy egy író.

Teljesen soha nem lehet elválasztani a karaktert a valóságtól, hiszen a lényedből fakad. Szerintem az írók is beleélik magukat arra az időre, míg írnak a karaktereikbe. Én magam igyekszek úgy tekinteni a játékra, mint egy könyvre, amit közösen írunk, vagy egy filre, amiben mi szereplünk. Így tudok sírni, nevetni egy egy játékszituáción.

hogy egymás nyakában lóg két két ember aztán elvonul a fenébe vagy meg sem lehet közelíteni mert igazából olyan minthogy ha a senkikkel az oldal lapjával játszanál... és átfutnak azon amit te írsz vagy olyan nagy ívben tesznek rá..

Röstellem, de tudom jól, hogy ez nekem is szól. Igen, én is volt, hogy átsiklottam akár a te, akár más emberek mondatain, ha belemerültem a játékba. Volt, hogy egy emberre koncentráltan játszottam, de úgy vélem, hogy ez az utóbbi időben már nem jellemző rám, ha mégis, kérlek figyelmeztess!

Amit leírtál nagyon is jó, mert látni belőle, hogy merre kellene elmenni játéktéren. És az lenne a jó, ha más is megtenné, így lehetne belőle következtetni sok mindenre.  Úgy vélem nem vagy egyedül ezzel az érzéssel, hogy már olyan kusza a fejedben minden, hogy elment a kedved.

Semmi nem kötelező Lumis..ha nem szeretnél, nem írsz. De az biztos, hogy én kíváncsi lennék a véleményedre.

A karakterek kommunikációja mindig is felszínes volt. Vagy elbeszéltek egymás mellett még akkor is, ha beszélgetni kezdtek. De megvolt egy mag, akik igenis beszéltek az eseményekről. A baj ott volt, hogy amikor ez a mag már többszöri próba után sem talált érdeklődésre a többiekben, egy idő után még egymással sem igazán volt értelme beszélniük. Most ez úgy vonatkozik rám, mint más kemény magba tartózó emberkékre.

nem találkoztam egy buta játékossal

Ebben egyet kell értsünk, hiszen az efféle játékokhoz bizony kell ész, nem megy úgy, ha nem tud az ember gondolkodni. Csak elő kellene venni a kalapból az eszünket. 
Ha a játék nincs eléggé részletezve, vagy a mese ellaposodik, akkor a játékosok kedve elmegy a tervezéstől. Ha a játékosok kedve elmegy a tervezéstől, a mesélőnek elmegy a kedve a meséléstől. Ha nincs játék, te nem mesélsz, ha te nem mesélsz, nincs játék. Ez egy ördögi kör, amiből kimászni csakis közösen lehet(NE). És igen, ilyenkor jön a "barátok közt szindróma". Már semmi másról nem szól a játék, minthogy ki kivel hál, olyanná vál. Ebbe mindenki beleesik, én is, sőt, te is hajlamos vagy rá!

Hogy ezzel mit is lehetne kezdeni? Kezdetnek talán minimummá tenném, hogy a karaktereknek legyen egy megírt jellemrajzuk. Nem kilométeres, csupán pontokba szedett, 3-400 szavas, amit nem is feltétlenül kell közzétenni, csak neked bemutatni. Hogy miért nem nyilvánosan? Mondjuk mert én magam is szeretem úgy a játékot, ha rólam nem tudják előre, milyen is előélete karakteremnek, hiszen a valós életben sem ismerem már ránézésre az emberek múltját.

Hát akkor ne hagyd abba, ereszd ki őket. Pörgessük fel az eseményeket, s ne foglalkozz azokkal, akik nem játszanak, csak örülj azoknak, akik élvezik, szeretik.
Találjunk megoldást arra, hogy meghirdetett időben tudd kiengedni fejedből a sok ordítást, vagy valami módon.
Gondold végig. Tudom, hogy most is vannak páran, akik élveznék a további meséléseket.
Tudom magamról is, hogy nagyon kevés a visszajelzés, hogy bosszantó pl, hogy sokszor a kutya se olvassa el amit ide,  fórumra írunk. De ha csak egy embernek örömet szerzek, már megérte. Nem beszélve arról, hogy te is, én is élvezzük ezt az egészet. Szeretem a rejtélyeidet, megöl a kíváncsiság, hogy Kellernek milyen szerepe volt az egész játékban. Bolondít meg, hogy nem tudom miért pont a kék szín volt ami összekötötte teret és időt. Kíváncsi vagyok a titánok szerepére, a toronyra, hogy milyen sorsot hozna a játékban akár az egész Földre.
Milliónyi lezáratlan kérdés van bennem, bennünk.

Kíváncsian várom