A keleti ihletettségű új vallások erősen hinduista és buddhista színezetűek, de a világ szi[...]
Spiritizmus
A spiritizmus az 1850-es években indult hódító útjára, miután az amerikai John Fox és családtagjai állítólag érintkezésbe léptek a szellemekkel, kérdéseket tettek fel nekik az ember halhatatlanságáról, túlvilági életéről és azok készségesen válaszolgattak nekik. Az ügyből világszenzáció lett, Foxék színházakban léptek fel szellemidéző mutatványaikkal. A mozgalom tanait azonban a francia Hippolyte Léon Denizard Rivail (1804–1869) foglalta rendszerbe, azon kinyilatkoztatások [tovább]
A 19. század második felétől – de különösen a 20. század ötvenes éveitől – vannak jel[...]
Nem könnyű megvonni a határvonalat a szekták és az úgynevezett evangéliumi egyházak között. A hagyományos értelmezés szerint a szekta valamely egyházból leszakadt, kisebb vallási közösség, melynek tagjai zárt csoportba tömörülve elhatárolják magukat a környezettől. Alapvető jellegzetességeik: a Biblia fundamentális és öncélú értelmezése, szigorú etika, a kiválasztottság sajátos tudata, intézményellenesség. Határozottan szembefordulnak a történelmi egyházakkal és az üdvösséget csak saját tagjaik [tovább]
Korunk egyik legismertebb muzulmán filozófusa, El-Menufi professzor írta egyik könyvében:
[...]
Az iszlám diadalútja
Amikor Mohamed, az iszlám alapítója a Kr.e. 6. század második felében megszületett, Arábia lakossága túlnyomórészt még mindig a pogány ősi kultuszokat gyakorolta. Az arabok vallása tulajdonképpen a henoteizmus felé hajló sokistenhit és a fétisizmus sajátságos keveréke volt. A henoteizmus abban nyilvánult meg, hogy jóllehet nem tagadták a számos istenség létezését, egyre nagyobb tisztelettel övezték egyiküket, Al-Illahot (a [tovább]
A lutheri reformáció a kereszténység megújítására, a gyökerekhez való visszatérésre irá[...]
Evangélikusok (lutheránusok)
A 16. századi katolikus egyház elvilágiasodott, az erkölcs hanyatlóban volt, az istentiszteletben babonás szokások hódítottak teret. A reneszánsz pápák életmódja alig különbözött a világi fejedelmek életétől, egyesek közülük országot-világot megbotránkoztató életet éltek. Hasonló volt a helyzet a papsággal. A cölibátusi kötelezettség ellenére sokan ágyasokat tartottak, papi hivatásukból anyagi hasznot igyekeztek húzni.
Martin Luther (1483–1546), a reformáció elindítója ágostonrendi szerzetespap [tovább]
A keleti egyházakat két nagy csoportba soroljuk. Az ortodox keresztényeket azok az egyházak alko[...]
Ortodox egyházak
Theodoziusz halála (395) után a Római Birodalom keleti és nyugati részre oszlott. A császári főváros ekkor már nem Róma, hanem a Nagy Konstantin által alapított Konstantinápoly volt. Ettől kezdve a keleti és nyugati kereszténység fokozatosan távolodni kezdett egymástól. Továbbra is Rómában székelt Péter utóda, a “római pátriárka”, az egyetemes egyház feje, akinek a kezében egyre több hatalom összpontosult. [tovább]
A katolikus egyház gyökerei az első pápának tartott Szent Péter apostolig nyúlnak vissza, aki[...]
A birodalom kettészakadása egyben előrevetítette az egyetemes kereszténység nyugati és keleti táborra való szakadását is. A nyugati egyház központja továbbra is Róma volt, a vezetői szerep és lelki hatalom – amely egyre inkább a világi hatalommal is párosult – a római pápa kezében összpontosult. Eredetileg az egész kereszténységet jelölő “katolikus” (egyetemes, általános) szó, fokozatosan a római pápához hűséges nyugati kereszténység [tovább]
A kereszténység a világ legnépesebb vallása. Három fő ágazatra oszlik: katolikusokra, ortodo[...]
1. Jézus és a kereszténység
Jézus a judeai Betlehemben született, valószínűleg 5 esztendővel a róla elnevezett keresztény időszámítás kezdete előtt. Születését az evangéliumok tanúsága szerint különleges csodajelek kísérték: “Anyja, Mária, Józsefnek a jegyese, még mielőtt egybekeltek volna, gyermeket fogant a Szentlélek erejéből“. A Judeaától északra fekvő Galilea tartomány egyik városkájában, Názáretben nevelkedett. Nevelőapjától, Józseftől az ácsmesterséget tanulta. Kr.u. 27-ben kezdte [tovább]
A zsidók nyílt lázadása Róma ellen három évtizeddel Jézus keresztrefeszítése után robba[...]
De már Kr.u. 80 körül újra létrejött a főtanács, a zsidó nép vallási és világi vezetősége, melynek élén a “naszi” (fejedelem) állt, akit a római kormányzat is elismert és pátriárka címmel ruházott fel. Ő volt a legilletékesebb személy a mózesi törvény (Tóra) magyarázásában, hatásköre nemcsak a Palesztinában maradt zsidóságra, hanem az egész diaszpórára kiterjedt. Úgy tűnik, hogy e viharos korszak [tovább]
A zsidók az ókorban jelentéktelen, kis népnek számítottak. Hatalmas birodalmak – Egyiptom, A[...]
De hasonló volt a helyzet később is, amikor a zsidók éppen a judaizmusból születetett két nagy világvallás képviselői – a keresztények és muzulmánok – között éltek szórványban. Sem az üldözések, sem a teológiai érvelések nem tudták eltüntetni belőlük a kiválasztottság tudatát.
A zsidók vallása kezdettől fogva szigorú, következetes monoteizmus volt. Kr. e. 2000 körül keletkezett, amikor a Mezopotámiában élő Ábrahám, a [tovább]
Dzsinát, a dzsainizmus alapítóját általában Buddha mellett emlegetik a vallástörténészek. [...]
Dzsina és követői
A dzsainisták is úgy vélik, hogy vallásuk öröktől fogva létezik. Azt állítják, hogy már az előző világkorszakokban is voltak tirthakarák (ösvénytaposók), akik felismerve a legfelsőbb igazságot megszabadultak a test, a szenvedélyek, az érzelmek bilincseitől és ily módon képesek voltak mintegy utat mutatni a többi, szanszárában vándorló és szabadulásra vágyakozó léleknek. A hagyomány összesen huszonnégy ilyen tirthakarát tart [tovább]
5.0 - 1 szavazat
© 2007 - 2025 AnoNimA portál
